Kalamajkosz írta: "hm.. itt azt írják hogy méretek mégsem stimmelnek, túl keskeny a Frigyládához a szarkofág.. na most akkor mi az igazság? vagy honnan terjedt el hogy pont bele passzol?
http://www.rickrichards.com/egypt/Egypt7_coffer.html"

Csupán a felületes újságírók és szenzációhajhász -Daniken-szerű- írók által. és még felületesebb olvasók által...

A lényeg, hogy az első piramidológusok, mint John Taylor (1859), majd barátja Piazzi Smyth csillagász, akik az ősi mértékegységek etalonjait látták a Nagy Piramisban, úgy gondolták, a Királyi kamra kőládájának belseje a búza ősi brit mértékegységének, a "quarter"-nek (negyednek!) az egészét tartalmazza, ami sohasem volt használatban. Magyarán, egy ősi űrmérték-etalon.
Mikor Smyth 1865-ben a helyszínen megmérte a láda belsejét, úgy vélte, a kőláda üregének térfogata megegyezett a bibliai Frigyláda térfogatával. A kamra köbtartalma az első fali tömbjének magasságáig pontosan ötvenszerese a láda tartalmának. Smyth által pontosított ún. "piramis-hüvelykben" (PH= 25,424...mm) a kőláda belseje: 71.317 köbPH. Tehát egyáltalán nem azt mondta, hogy a Frigyláda éppen "belepasszol" a kőládába, hanem csak a térfogatuk megegyező, s tőle a Frigyláda éppen lehetett volna kocka vagy gömbalakú is... Az egyezést szimbolikusnak gondolta, és nem alakinak.

A harmincas években fellépő Worth Smith amerikai író, az ötvenes években Adam Rutherford, majd Rodolfo Benavides piramidológus is ugyanezt mondják a kőládáról könyveikben. Ezt ők egyébként nem is tartották egyébként különösebben rejtélyesnek, mert úgy vélték, régi zsidók szent hüvelyke megegyezett a piramis hüvelykkel, ami igaz is, hiszen Mózes és a többi héliupoliszi pap, akik kivezették a zsidókat Egyiptomból, magukkal vitték az egyiptomi-szent-mértékeket... E. Raymond Capt egy újkori piramidológus könyvében (1978) oda jut, hogy az ép kőláda belső térfogata 72.000 köbhüvelyk akart lenni, míg a külső térfogata, ennek éppen a duplája: 144.000 (!) köbhüvelyk...

Egyébként: a Frigyláda térfogata 62,5 x 37,5 x 37,5 piramis vagy zsidó szent hüvelyk volt (=Biblia: 2,5x1,5x1,5 könyök), de ebből le kell venni az 1,8 hüvelykes falvastagságot: 58,9 x 33,9 x 35,7= 71.282,55 köbhüvelyk. A Királyi kamra gránitládájának belsejét Maximillian Eyth vagy Gray 71.250, míg Smyth 71.317 szent köbhüvelyknek számította, tehát valóban megegyező volt a térfogatuk...

Viszont a kőláda belseje megfeleltethető egyiptomi királyi könyökben is, aminek hossza: 52,4 cm volt (szemben a piramiskönyökkel, ami 63,56 cm volt), és valóban nem hiába hozták kapcsolatba a gabona ősmértékével, mert Hórusz "ép szemének" (uadzsat) részei a gabona űrmérték törtrészeit is jelentették. Amenope is így szólt: „a véka: Ré Szeme”. Mikor Széth meglelte a ládát, mérgében 16 részre vágta Oziriszt. Azaz 4/64-es darabokra vágta a Szemet. Egy mítosz szerint Ízisz egy gabonaszitába helyezte Ozirisz tagjait. A láda belseje 32 bushel, míg a külső térfogata 64 bushel, azaz 16 egyiptomi királyi köbkönyök. Ennyi részre vágta Széth Oziriszt...
Ez így elég érthető...?