1956. július. Dr. Javier Torroelo Bueno és Rafael Torifa Lavoignet szemorvosok vizsgálatot végeznek a Madonna szemében, és ugyanazokat a fényreflexeket kapták eredményeikben, mint az élõ embereknél. Mint elmondták: "Ha szemtükörrel fényt bocsátunk a pupillába, akkor ez a fény behatol a szembe és annak mélyérõl verõdik vissza, nem a felületérõl. Ez eredményezi azt a tükrözõdést, amelyet csak mélységgel és térfogattal rendelkezõ szemgolyó tesz lehetõvé. A Szûzanya kegyképén a szem háromdimenziós. A sík felületû szemfényképeken ezt a tükrözõdést elérni nem lehet!'
1962. Dr. C. Wahlig amerikai szemorvos és Izabell nevû optikus felesége 25-szörös nagyítású fényképen végeznek elemzést. Vizsgálataik során a Madonna szemeiben nemcsak további két személyt (Zumárragát és egy másik püspököt) fedeznek fel, hanem sikerül igazolniuk a konvex-tükrök törvényének érvényességét is az Istenanya szemeiben.

1963. Az amerikai Kodak Film Rt. szakember-gárdája hosszú vizsgálat után azt írta, hogy a Madonna-kép lényegileg egy fénykép jellemzõit hordozza, de tökéletes fényképet róla készíteni nem lehet!


1976. Ramirez Vasquez építész kapja a megbízást tízezer férõhelyes új bazilika megépítésére. Munkássága kezdetén a kegykép elõtt, ateista múltjának hátat fordítva, megtér a Katolikus Egyházba.

1979. május 7. Prof. Philip Callahan és Prof. Jody Smith, az amerikai NASA tudósai sajtóértekezleten kifejtik, hogy tudományosan megmagyarázhatatlan a Madonna-kép keletkezése és fennmaradása, a kép színei, valamint a színek frissessége. A kép ellenáll minden vegyszerrel szemben. Erõs nagyítás sem mutatja kopás vagy repedezettség nyomait, ellenkezõleg: a Tilma goromba szövésû szálai bizonyos mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az arckifejezés a mélység dimenziójának benyomását keltse! Az infravörös felvételek igazolják, hogy a kép alatt nincs vázlat, és azt, hogy régebben három helyen is ráfestés történt, ez azonban kezd leperegni, míg az eredeti "festék" változatlan. Vizsgálataik szerint három személy látható a szemekben.