hétvégén én is kékeztem ám!
majdnem itt, Sárvár-Sümeg, 3 nap alatt
pecsételőhelyeken minden rendben, egyedül az Ötvösi bélyegzőnél voltam szomorú, a gumison nincs rajta a gumi, csak a fémbélyegzővel lehet szerencsétlenkedni

különben kicsit bután sikerült a szakaszolás, mert ezúttal úgy gondoltam lusta leszek cipelni a sátrat, alszok szálláshelyen. azt viszont csak Gércén találtam (Kismackó) Káldon nem, Szajki-tavaknál természetesen teltház volt, Hosszúperesztegen nagy nehezen sikerült szállást találni. Így viszont Hosszúpereszteg-Sümeg maradt utolsó napra ami testvérek között is 36 km, ettől kicsit tartottam, dehát csak behúz már a célba hogy ott vár az autó, ugye.
Az első napi rövidke szakasznak hála viszont volt időm Sárváron kolbászolni. Mindennek két oldala van, ugye.
Ehhez hozzásegített a MÁV is, aki az én vonatomnál (ami 10 perc késéssel jött Sümegre) 4 perccel korábban elinduló vonatot Bobán marasztalta, így gyorsan át tudtam ugrani rá (sőt, annyit szöszmörögtek hogy addig a személy beért Celldömölkre úgyhogy akár még ott is fel tudtam volna rá szállni)

Így tehát érkezés Sárvárra h12 környékén, a restiben egy jófajta gulyás meg egy Heineken, aztán ládázás, vár, arborétum light, 6 után értem a Kismackóba.
Na kérem, ezt nevezem kiszolgálásnak. Remek szoba vadonatúj bútorokkal, mosógép(!), ilyennek képzelem az El Camino hálóhelyeit.
[itt kicsit átkötnék a pár nappal ezelőtti vitához, a minimum fogyasztás esete. Káldon nem találtam szállást, van viszont Korona kocsma bélyegzővel. hihetetlenül kitikkadva értem oda, ilyenkor sört nem merek inni mert fejbekólint, meg később még szomjasabb leszek tőle. esetleg a citromos söröket vagy soproni szőke ciklont merném bevállalni de az itt nem volt. hát akkor, biglev óta tudom hogy jó nekem a sportfröccs, 4 szóda 1 bor. kocsmáros összehúzza a szemöldökét. itt ilyet nem szoktak - mondja.
Szóval csak azt akarom ebből kihozni, hogy van aki szálláshelyet hoz létre, kiváló vacsorával kínálja a megfáradt vándort, aki ha már ott alszik, persze eszik-iszik. Kismackóban 3500 körül fizettem. Aztán van a szúrósszemű Káldon, aki mérges merhogy a kért fröccsöm csak 80 Ft. Hát igen. Ha itt is lett volna szálláshely, akkor nem álltam volna meg Gércén, és nála hagytam volna a 3500-at. Nem bántani akarom az embert, csak kicsit rosszulesik mikor büdösparasztnak kell éreznem magam, mert 40 ftos szódát iszom nempedig unicumot. Télen meg még nagyobb gond ez nálam, reggel kezdem a túrát egy kocsma-igazolópontnál, mit igyak? Kávézni nem szoktam, kóla-sör egy hideg téli reggelen nem bejövős.. a teára meg megint olyan nézést kapok ugye :-) ]

közepesen jót aludtam a Kismackóban, aznap éjjel falunap volt a focipályán és a kocsma volt a logisztikai bázis, mindig jött-ment valami dízel furgon az ablakom alatt.
Viszont ennek folyományaként másnap reggel a temető felé vezető aszfaltút mellett mit találtam? egy doboz sopronit! Meg is sétáltattam a banyafákig ahol a fenekére néztem :-)
Szép ez az erdő, bár az aszfaltút okán inkább egy biciklis teljesítés képe körvonalazódik bennem. Tuuuudom, tilos. De miért is?
Ja, rengetegen gombásztak, 90% géperejű járművel jutott ki.
Banyafák nagyon hangulatos, tényleg isteni sátrazóhely. És az előző hosszászóló geoládájától is szép a kilátás (bár a Ságot már előző nap lehetett csodálni Gérce előtt, de a Ságból Somlóból sosem lehet elég :-)
Ja, a ládagazda azt mondta nekem, hogy ha egyig Káldra érek telcsizzek és igyunk egyet, egyrészt nem értem oda egyig, másrészt most látom hogy ő közben Kőszeg alatt kutyagolt. Viszont a temetőben tartottam egy nagyobb mosakodást a kútnál (szerencsére nem látta senki, nem tudom mennyire illendő ez egy temető esetén)
a kocsmás történést már leírtam, még annyi hogy pont hozták a borszállítmányt, hát, nem vagyok egy borivó, de ránézve a pet palackos kiszerelésre, nem lehet túl minőségi valami. Tényleg, ti borivók, mindenhol mertek inni mindenfélét? Mert egy palack Kozel az mindehol ugyanolyan..
Aznapra a gyalogláson kívül már csak egyetlen megoldandó feladat maradt: etetőhelyet találni Peresztegen. Szerencsémre a 8-as mellett Vasvár felé haladva egy nagyonpicit, nyitva volt egy kék színű büfé (Kék patak) ahol lehetett hambizni meg rántotthusizni. Fasorba sem volt az előző napi lecsós párolt csirkecombhoz képest (ráadásul többe is fájt), de éhenhalás ellen jó volt.

ezt a második éjszakát nem szerettem annyira, a szomszéd szobában erdélyi lomisok aludtak és valami hajnali 4-kor indultak útnak. gondolom elfelejtették hogy nem egyedül vannak, vagy nem tudom, de végülis pikk-pakk összepakolásztak és elhúztak és onnantól újra csend volt, csak addigra felpörgött az agyam, alig tudtam visszaaludni :-)
utolsó nap biza nagyon hosszú lett, több mint 10 órámba került a táv legyűrése. Tetszett a sok-sok erdő, a végén az aszfalt a tűző napon.. az nem annyira
Kisvásárhelyen megmentett egy bácsi a szomjhaláltól.
Sümegen a vasútállomás kútjában fürike, aztán a szép sümegi kálvária megtekintése
záró szopókaként pedig a 3 naposról hazafelé tartó sorban veszteglés Várpalotánál

Végezetül pár szám.
A három nap alatt
- megtett táv: 83 km
- legyűrt szint: 850m
- rajtam kívüli kéktúrázók -egyáltalán, túrázók száma: 0 db
- begyűjtött kullancsok száma: 0 db
- gombaszedők száma: 317 db
- magamra gabalyintott pókhálók száma: 634 db

Akárki akármit mond, szép szakasz ez is, persze nem a legeslegszebb, de sokkal nagyobb élmény volt mint ahogy azt a túra előtt elolvasott beszámolókból elképzeltem. Egy 1100 km-es út minden métere nem lehet utánozhatatlanul fantasztikus! Viszont itt is volt minden napra 2-3 szép hely, szép kilátással, vagy hangulatos tanúfa-maradványokkal, egyszerűségében szép erdővel, zöldellő dombok előtti élénksárga repceföldekkel, meg szalmabálákkal, hát az nem szép? Dehogynem!
Mindezeken felül remek ellátást is kap a turista: hol egy szilvafa, hol pirosló szőlő, vadalmafa
Hát még ha gombát is szedne.. sosem érne haza :-)