Ha magunkkal szemben őszinték vagyunk ,akkor sok mindent a helyére tudunk tenni,de ehhez az kell,hogy ki merjük mondani a dolgokat.Itt is megtehetjük,felfogható egy terápiának is;-) Mi is ugyanolyan emberek vagyunk,mint bárki más és nem mártírok vagy szentek. Nem az a gond,hogy néha kiborulunk,hanem hogy van-e merszünk szembenézni magunkkal és elemezni a dolgokat,hogy tanulhassunk belőlük vagy csak homokba dugjuk a fejünket és úgy teszünk,mintha nem is történt volna semmi,akkor újra és újra abban a szituációban fogunk vergődni.Ha megütöttem volna ,azt is ki mertem volna írni még ha megköveztek volna is érte,mert számomra nem sok különbség van aközött,hogy felmerült bennem a gondolat vagy meg is tettem volna.Aki megtette (persze csak egyszer és nem rendszeresen,meg nem úgy,hogy agyba-főbe verte csemetéjét) az sem rosszabb nálunk,csak egy fokkal gyengébb volt az önkontrollja.Én azon is elgondolkodtam,hogy vajon,ha egészséges ,eleven gyermekem lenne,akkor rácsaptam-e volna a fenekére vagy akkor is meg tudtam volna-e állni.

Ha már itt sem osztanánk meg egymással a maga valóságában az érzéseinket,hétköznapi dolgainkat,akkor hol?Ez a topik arról szól,hogyan éljük az életünket egy sérült gyermekkel a családban.Ha már csak annyit elérünk vele,hogy azok ,akik csak csendben olvassák és soha nem szólnak hozzá,egy kicsit is megerősítve érzik magukat abban,hogy amit éreznek vagy tesznek az normális és mással is így van,akkor könnyebbé tesszük az életüket és a mindennapi problémáikra megoldást tudnak találni egy-egy itteni tapasztalatból,akkor már megérte. Itt nem számít,hogy kinek milyen szakmája van,milyen háza van,hol lakik,itt csak a gyermekeink és mi szülők számítunk.Azért vagyunk itt,hogy kibeszélhessük magunkat,tanuljunk a többiektől és segítsünk egymásnak,amiben csak tudunk,nem ítélkezni vagy csömörködni a másikkal,arra vannak más topicok,akinek igénye van erre. A vita jó,mert gondolkodtat,az ellenvélemény jó,mert megmutatja az érem másik oldalát ,ha mindenki így fogná fel,nem lennének vérig sértődve annyian egy-egy hozzászólástól.

További ilyen jó csevegést és tanulást kívánok magunknak kedves Szülőtársak!
Mindenkinek szép napot!