Arra gondolok itt a magunknak való megbocsátásnál; nem mindegy h pl. rájövök a vétkemre, megpróbálom abbahagyni, de nem megy túl jól, akkor folyamatosan ostorozom magam, vagy megbocsátok magamnak.
Sokan állandó bűntudatban élnek, ahelyett, h elengednék a dolgot, és felemelt fejjel próbálnának - lassan de biztosan - haladni a javulás útján.
A bűntudat rossz, mert lehúz és dacot szül, ami aztán visszaesésbe vezet.
Ugyanez adaptálható a másik emberrel kapcsolatban is.