De ha a legsúlyosabb problémákat akarja Isten megoldani, akkor miért nem lesz Ő maga a föld vagy az ásvány, vagy egy állat vagy növény? Vannak még az ember alatti szintek is ebben a palettában, nem? Vagy miért nem oldja meg az angyalokat, félisteneket, és aztán majd rájuk hallgatnak az emberek és minden alacsonyabb létszféra, nem?

És ha egy másik szférában pont most lövik szitává, akkor ezek szerint Krisztus valójában Isten vágóbarma, akit mindenhol a halálba küld, egy többszörös hullajelölt. Akkor ha az Atya többszörös mészárszékbe küldi saját fiát, akkor mit akarunk mi vele? Vagy mit akarnak a többi létszféra lakói egy ilyen Istentől?

Én pont azért maradtam keresztény (úgy hogy írtam kamaszkoromban egy nagy kanyart az Ezó és minden hasonló felé majd amikor felnyílt a szemem, visszamenekültem), mert egyedül a keresztányság tanok mutatják meg a legkövetkezetesebben, hoyg Isten és az ember kicsoda és mennyire szeret minket Isten. Más tanok először csábosabbnak ígérkeznek, azután k**vára megbonyolítják az ember lelkivilágát (miközben azt hiszi, hoyg minden rendben van, mert mindenre talál valami felszínes fájdalomcsillapítót), majd a végén amikor az ember kimászik abból a ködből, ami addig nem engedte 5 centinél tovább látni, akkor olyan önellenetmondások következnek az egész felépítményből, hogy kártyavárként dől össze az egész egy szelíd pöccintésre, és az ember ottmarad a csalódásával. És ekkor kell valami igazit, valódit keresni. Ez egy rövid éménybeszámoló, ha már Te is elmondtad, miért lettél Ezós. Én egyébként nem azért lettem annak idején ezós, mert csalódtam az Egyházamban, hiszen az nem nyugati egyház volt, hanem keleti, hanem pusztán azért, mert hagytam a fejemet elcsavarni és azt hittem, hogy ez nem baj. Tévedtem, át lettem hajítva.