A bortermelés a középkorban és később is a paraszti létnek nem volt a velejárója. Sokkal inkább a földesúri birtokokhoz kötődött ez a fajta tőkeigényes termelés. A bor árusítása pedig földesúri haszonvétel volt. A naponta borívó jobbágyság képét érdemes elfelejteni, mert ez nem volt tipikus, ti. kevesen engedhették meg maguknak, hogy készpénzzel fizessenek a csárdákban (pl. akik fuvarozásból pénzhez jutottak). Amúgy a történeti források (úti beszámolók) teli vannak olyan megjegyzésekkel, hogy ihatatlan bort, lőrét, zavaros löttyöt adtak az utazóknak a csárdákban.