Jöjjön egy kis vidámság is az emlékezésben!

 

Szép élete volt, siker nők - azt hiszem, nem vetette meg a jó csajokat.

 

Egyszer volt vele egy beszélgetés, kb. ezt a történetet mesélte el:

 

Fiatal színész volt a Nemzetiben, és albérletet keresett. Jóban volt a jegyszedőnővel, aki egyszer megkérdezte:

 

- Ferikém, aztán találtál már valamit?

- Jajj, ne is kérdezd, nagyon megjártam! Találtam egy albérletet, jó helyen is lenne, nem is drága - de nem merek beköltözni, mert azt hiszem, a háziúr buzeráns. Én meg hát... épp nem az vagyok, tudod!

 

Pár nap múlva odainti a jegyszedőnő magához:

 

- Ferikém, azért vigyázz máskor, miket beszélsz! Miért kellett arról a háziúrról olyasmit mondani?

- De hát mit csináljak?! Buzeráns, és én olyan helyre nem megyek!

- De Ferikém - nem tudod, hogy a Major elvtárs is buzeráns?!

- A Major elvtárs??!! Nem is gondoltam volna!

 

Major persze nem volt homokos, de belement a játékba és pár napig hülyítették szegény Kállait.

 

Például a darab megbeszélése során megjegyzi Major: "Hogy magának milyen jól áll ez a zakó, Kállai!!

Kállai meg be volt tojva, hogy mikor támadja le Major Tamás...

 

Zseniálisan mesélte el, betegre röhögtem magam rajta!