AZ ARGONAUTÁK ÖSSZEGYŰLNEK

A pelaszgok átadtak egy másik mítoszt is görögöknek. Iolkosz városát, a minüai Athamasz király testvére, Krétheusz alapította, két fia közt trónviszály dúlt. A hatalmat Péliasz szerezte meg, míg a jogos örökös, Aiszón fogságba került. Fiát, Diomédészt éppen ezért titokban, a közeli Pélion-hegyen élő Kheirón nevű tudós kentaur nevelte fel. Kheirón azonban a fiút Iászón (Jason) néven nevezte.
Egyszer azonban a sors összehozta a trónbitorló Péliaszt unokaöccsével, Iászónnal (aki azért utazott Iolkoszba, hogy részt vegyen a pelaszgok legfőbb istenének, Poszeidónnak helyi ünnepén). A fia bátran kinyilatkoztatta trónigényét Iolkoszra, ezt Péliasz el is ismerte, de kemény feltételt szabott arra, hogy átadja a trónt: hozza el Kolkhiszból az Aranygyapjút, mert addig nem fog felvirágozni a minüaiak által lakott Iolkosz, amíg Phrixosz szelleme s véle az Aranygyapjú vissza nem tér...

Az ókor görög kronográfusok persze minden régi történetet igyekeztek felfűzni az általuk összetákolt fejlődési skálán. Iászón utazását egy emberkorral (kb. 80 év) tették a trójai háború elé, és Iászónt egy emberöltővel (kb. 40 év) Phrixosz megmenekülése utánra. Tehát szerintük i.e. 1300 körül játszódtak az események... Ezzel szemben (!), Volos mellett, ahol az egykori Iolkosz lehetett egy ősibb civilizáció romjait találták újabban, mint Sumerben.

Vasso Adrimi régész 1975 óta folytat ásatásokat Pelion hegy közelében, Dimininél (Volostól nyugatra), ahol olyan romokra bukkant, melyek megfelelnek a mitikus Iolkosz leírásának. A késő bronzkori (i.e. 1200) városban megtalálta egy mükénéi stílusú palota romjait. Viszont a hely már az újkőkor óta lakott (i.e. 4800-4000). Megdöbbentő volt, hogy ősi akropoliszt, királyi palotával, hatalmas falakat, házromokat találtak és két méhkas formájú sírt is feltártak, melyeket teljesen bizonytalanul i.e. 4000 és 1200 közé helyezte. A közeli Sesklo falunál pedig egész Görögország legősibb akropoliszát találták, melynek korát óvatosan i.e. 6000-re tették, de lehet, hogy ettől és régebbi, akár még 1000-1500 évvel. Itt szintén egy palota romjaira és házak romjaira bukkantak (kőalapra épült, vályogtéglából rakott házak voltak). Sesklo i.e. 4400 körül már el is bukott, majd Dimininél indult be a fejlődés i.e. 4000 körül. Ám az ásatások ma is hézagosak, de teljesen világos, hogy mind a Kópaisz-tó körül, mind az onnan északkeletre fekvő Iolkosz környékén a történelem előtti időkben egy különös civilizáció élte virágkorát. Nem lehet, hogy azok a történetek, amiket a pelaszgok 3-3,5 ezer éve átadtak a görögöknek éppen ebben az ismeretlen civilizációban játszódtak...???



[[Egy fantázia festmény az Argo hajóról]]


Iaszón -Péliasz igéretén kapva- követeket küldött a királyi udvarokba, hogy expedíciót szervezzen a kolkhiszi Aranygyapjúért. Jöttek is a pelaszg-görög mondák híres hősei: a tirünszi Héraklész, a két iker: Kasztór és Pollux, egy csomó királyfi, híres harcos, hajóépítő, hajós, sőt, istenek gyermekei, mint Hermészé, vagy Boreász szárnyas fia, Kalaisz. Ötvenen voltak, de mások szerint hatvanan. Argonautáknak nevezték magukat a hajójuk nyomán, de sokszor emlegették őket minüaiaknak is... (hisz ott játszódott az egész előtörténet).
Hajót kellett először építeniük, azaz "misztérium-hajót", ahogy az okkultista Eliphas Levi írta: az Argó misztériumbárka volt, a „vetés és megújulás hajója, Ozirisz faragott ládája, az isteni újjászületés tojása”. Azt mondják, a theszpiai Argosz és Iaszón vezette a hajóépítést. Dodona szent ligetének tölgyfáiból vágták hozzá a fát. Ez egy "beszélő hajó" volt, ugyanis a hajó orrába beillesztették a híres dodonai beszélő tölgy egy darabját. Egy ókori történetírótól, Posszisztól -aki megírta az amazonok történetét- meg arról értesülünk, hogy a hajó igazi építője Glaukosz, a kékbőrű tengeristen volt, aki egy ideig kormányozta is azt. A hajót "Argó"-nak nevezték el...
Már a körülmények is titkokat sejtenek: valamikor nagyon rég megszerveztek egy hatalmas expedíciót, mintha ma összeválogatnánk a legnagyobb tudósainkat, akiket harcedzett olimpikonokkal raknánk össze, akik - veszi át a szót Robert Charroux - "gyorshajóra szállnának a tengeren -s mint az Argó- egy birkabőr keresésére indulnának! Ez bizonyára aranyból volt, és ez a fém nagyon ritka volt néhány évezrede, de kell legyen az egésznek ésszerűbb magyarázata. Túlságosan izgalmas megokolni az ötven hős utazását –tudósok, költők, sportolók, muzsikusok, stb.-, mind alaposan kiválasztva! ... Kétségtelenül egy valódi fantasztikumot titkol az Argonauták kalandjának leple, talán mert hihetetlen volt..." (1969).

Az általános vélemény az volt, hogy Iaszón volt az egész vállalkozás vezetője, noha még az Argonauták közt is ott volt Péliasz király fia, Akaszthosz is. Dionüsziosz Szkütobrakhion egy alexandriai mitográfus, aki megírta történetüket, elvetette ezt, és azt magyarázta, hogy valójában Héraklész vezette az expedíciót...

Persze, sem Iaszón, sem Héraklész nem volt az igazi vezetője az Argonautáknak, bármit mondjanak is a görög mondák!
Ők azt mondták, hogy a Varázsló egy másik országból érkezett, bár az említett ország barbár lakói mit sem tudtak róla. A pelaszgok maguk is egy sötét mágusnak tartották, s még a görög neve is innen származott. Majd később azt mesélték a görög tudósok, hogy a messzi Indiából érkezett, még Várkonyi Nándor is emellett tör lándzsát...
Valójában nem onnan jött, hanem az ősi, beavatás városából, melynek szent medencéjében állt egykor a sárkánykígyó hatalmas ábrázolása. Varázsló a távoli múlt egyik legnagyobb adeptusa volt, ki itt lépett kapcsolatba istenével, akit a későbbi ostoba korok lázadó angyalnak, gonosz Sátánnak degradáltak, holott ő volt a Beavató, az igazi jótevő. A Sátánhoz imádkozott, hisz az egész fajtája, a kígyópapok nemzetsége az ő híve volt. Ezek a papok vették körül indulása előtt... s a Varázsló - mit sem tudva, hogy évezredekkel később holmi tépett szakállú, gethes, valamiféle indiai gurunak nyilvánítják - elindult a folyó felé, hol hajó várta. A hajó az Orkhomenoszi királyságba vitte. És ez a hajó nem a Gangeszen ringott, hanem a Níluson.
Ő volt az Argonauták titkos vezetője, az expedíció igazi irányítója. Az én Varázslóm vitte a misztériumbárkát annyi kalandon át, melynek végső célja az ókor egyik legnagyobb titka maradt... egészen máig.
Mikor megjelent Orkhomenoszban, már a félig élők tudták, hogy a mágusok háborúja elkezdődött, s elbújtak sötét odújaikba. Az Argonauták pedig vízre szálltak, hogy a Varázsló vezetésével porrá zúzzák a világot pusztító sötét hatalmakat, s hogy a tengereket az ő vérükkel töltsék meg...