Utasi Hajnalka:

Lajtorja...

Labirintusban születtem.
Nyugalma otthonom.
Bejártam fondorlatát,
Fonalam elfogyott.

Minotaurus testvére lettem.
Utunk közös, vágtatunk.
Együtt szeljük e bús kort,
Kavarjuk a nyúlós port.

Keressük az ószagút,
Az oltalmazó lajtorját.
Jákob, miért nem szólsz?
Hangod lenyelte a múlt.

Szélmalomharcot vívunk,
Pedig csak szolgálók vagyunk.
Mivé lett a világ? Vagy ezzé vált?
Nem, Emberek! Mi változtattuk át!

Vissza hát Társam!
Növesszük szárnyainkat újra!
Vissza az eredethez,
Tűzön-vízen, égen-földön át!

Meneküljünk Testvér!
Csonka itt hely, mi igazaknak jár!
Az állandóság isteni labirintusa
Oltalmazzon mindenkit tovább!