botosáni homlokrózsás bukó: a jasi homlokrózsáshoz hasonló, lábtollas romániai házigalamb fajta, melyet orosz keringőkből alakítottak ki

Közepes testű, középhosszú lábú, kis, gömbölyded fejű bukó, mely homlokáról körben nagy rózsa mutatkozik.

A tarkó többnyire sima, de előfordulnak fésűs példányok is.

Az írisz gyöngyfehér v. bükköny, ill. akadnak törtszeműek és felemásszeműek is.

A keskeny szemgyűrű pergamenszínű. A vékony csőr közepes nagyságú, a hegye kissé lefelé hajlik. A nyak függőleges tartású, középhosszú. A farok keskeny és lapos. A mell széles és kissé előre domborodik.

A lábtollazat lehet harisnyás v. gatyás. Utóbbi esetben a sarkantyúk és a talptollak rendkívül hosszúak, mintegy 8-10 cm-esek.

A tollazat tömött, jól simul a testhez, lehet

egyszínű,

a fejen színes,

barátrajzú,

hátas,

babos,

foltos tarka.

Az egyszínűek elfogadottak fehérben, feketében, vörösben, sárgában, kávébarnában, szalagos kékben, kovácsolt kékben, ill. vörösben. A színesfejűeknél a nyak elülső részének 1/4-1/3-ára terjed ki a színes (fekete, vörös v. sárga) szakállka; lehetségesek deresben is, amikor a mell és a szárnypajzs, vm. az evezők deresek.

A barátrajzúaknál a fej, az evezők, a has és a farok fehér, másutt a tollazat fekete, vörös, sárga, kék v. kávébarna.

A hátasok valójában fekete, vörös, sárga v. kék szívesek fehér fejjel.

A babosak fehérrel egyenletesen hintettek, de az 50-50 % arány csak cc. a 3-4 éveseknél alakul ki.

A foltos tarkák szabálytalan tarkák.  

botsáska (Phasmoidea): levél v. pálcika alakú sáskaféle, melyet rovartápláléknak örömmel fogadnak az ember madárfoglyai. Vannak fajok, amelyek e célra viszonylag könnyen tenyészthetőek

 

botulizmus: ételmérgezés, mely bénulásos tünetekkel jár

 

bourbon (fekete) pulyka: az USA-ban kitenyésztett egyik pulykafajta

 

Bourkesittich (ném.): →rózsáshasú (Bourk-) papagáj (Neopsephotus v. Neophema bourkii)

 

Bourk-papagáj (Neopsephotus v. Neophema bourkii): →rózsáshasú papagáj (Bourkesittich)

 

boxan (gal.): a →galati forgó keringő egyik színváltozata , a barátrajzos feketetarka sima fejjel. Ugyanez körfésűsen kozák

 

box in box diagram (doboz a dobozban): a természetes növény- v. állatrendszer egyik szemléletes módja, melyben az egy nemzetséghez tartozó fajok egy "nemzetségdobozt" az azonos családhoz tartozó nemzetségek egy "családdobozt" stb. alkotnak. A magasabb rendszertani egység magába zárja az alacsonyabb egységet.   

...

 

Böhmentauben: házigalamb-fajta, a cseh galamb.  

 

Böhmische Flügelschecken: házigalamb-fajta, a →csattogó begyes.  

...

 

bőr képződményei: madaraknál a →tollon kívül egyéb képződményei is vannak a bőrnek. Ilyen pl. a →csőr is és az ujjízületek szarulemezei

Galamboknál a felső csőrkáva tövében helyezkedik el a csőrdudor, amely ideg- és tapintótestecskéket tartalmazó szerv, s benne találhatóak a külső orrnyílások.

Az ujjak talpfelületén a szaruszemölcs v. talpgumó található.

Az ujjakat és a csüdöt szarupikkelyek borítják, melyek a vedlés során nem cserélődnek, de szöveteik az elhasználódás mértékében folyamatosan képződnek.

Ezek a csúszómászók szarupajzsocskáinak felelnek meg. A galamboknál általában pirosak.

Az ujjak végén kemény szaruanyagból képződik a karom.

A legtöbb madárnál a kelés időpontjában a csőr kávájához kemény szaruanyag, az ún. tojásfog tapad, amelynek a tojás feltörésében van szerepe.

Pulykánál a fejen sajátos bőrképletek mutatkoznak. A kakasoknál másodlagos ivari jellegként a homlokról, gyakran a csőr végén is túl érő, ún. homlokszarv lóg le. A fej és a nyak bibircsókos, amit szoktak méregnek is nevezni, mert a felidegesített, mérges pulyka bibircsókjai kivörösödnek, meglilulnak és feltűnően megnagyobbodnak. (→bőrszakáll;   →méreg; →sisak; →bőrkaréj; →bőrredő)

 

bőrlebeny: kisebb-nagyobb csupasz bőrfelület, melyen rendszerint megnyúlt v. az ereibe tóduló vér, esetleg a benne található légzsákba préselt levegő hatására megnyúlik.    

A színe többnyire élénk, esetenként a nász idejére