Lassabban olvass!

Ha nem hiszel Istenben, kissé nehezebb lesz egy vallásos témáról beszélgetni, de azért örvendetes, hogy felteszed, hogy ha Isten létezik, akkor belelát a fejekbe. Pontosan ez történt a két lator esetében is, mint mondtam. de ezenkívül már meg is adtam azt az emebri támpontot is, amiről Te beszéltél: a bal lator a büntetést akarta elkerülni. ez a kritériuma annak, hogy nem valódi bűnbánatot tart, hanem érdekből, számításból cselekszik. És tulajdonképpen a bal lator szájából is ugyanaz a sátáni kísértés jön, mint ami Jézus megölőinek szájából: ha Isten fia vagy szállj le a keresztről (és ments meg minket is). Még ha mindezt legandának tartod, akkor is egy eléggé precízen és bölcsen kidolgozott legenda, nem? ezzl szemben a jobb lator tudja, hogy megérdemli a halált, nem is karaja azt elekerülni: vállalja a büntetést, tisztában van azzal, hogy bűnös. És - meglepő módon - így szól a mellette haldokló "lázadóhoz": "Emlékezz meg rólam, amikor eljössz az országodban." ő tudja, hogy ki Jézus, tudja, hogy meg kell halnia, és azt is tudja, hogy ő az Úr, a leghatalmasabb úr, aki ura a halálnak is, ami a bűn zsoldja - különben ennek a mondatnak nem lenne semmi értelme. tehát aki tudja, hogy bűnös, de Isten bűnbocsátó hatalmába veti bizalmát, az valódi bűnbánatot tart. A témaindító kép ennek szöges ellentéte, mert nincs az emebr se a bűnnek a tudatában, se annak, hogy azzal halált érdemel, nem is akarja a halált elkerülni, és azt se tudja, hogy Istennek milyen hatalma van és ki Ő valójában és miért jött el hozzánk.

Amit a rosszemberségről írtál, az fényévekre van a valóságtól sajnos. Nem tudom, hány éves vagy, hogy mennyire forrott már ki önálló személyiséged és tudod, mi a döntés felelőssége, de ha nem, majd az élet megtanít rá. A minket ért hatásokra kismillióféle reakció adható, és az is reakció, ha éppenséggel nem reagálunk rájuk. Ezt az ember döntésének nevezik, amiért vállalja a felelőséget, éppen ezért számonkérhető, hogy miért pont úgy döntött, amikor másképp is dönthetett volna. Rengeteg embrrt semmi tényező nem készteti arra, hogy szadista, állatkínzó, stb. legyen, pusztán csak úgy dönt, hogy de jó buli, vagy támad egy gonosz gondolata (saját magában) és nem kontrollálja, szabad folyást enged neki. Gondolatok, benyomások mindig vannak az emberben, de az emebr akaratának beleegyezése kell ahhoz, hogy bármelyikből aktualitás legyen. ezt mindenki tudja, aki elmélyült saját maga megfigyelésében. Ha a szerelmedet megerőszakolná, megcsonkítaná és megölné valaki viccből, akkor is azt mondanád, hoyg hát igen, a körülmények áldozata volt a fickó, semmi rossz nem történt, nem is szaba megbüntetni, nyugodtan tegye ezt máskor is? Mások viszont hihetetlen rossz körülmények között élnek, hihetetlen és tartós szenvedéseket elviselve és mégis ragyogó erényeket mutatnak fel és nem követnek el bűnt. Ez a személyes döntés. Mert mindkettő esetben az emebr dönthetett volna másként. És Te is észreveheted ezt magadon: bizony mindig lehet másképp dönteni, valamikor még nem is olyan nehéz, de ha nehéz, akkor sem lehetetlen soha. Nincs olyan, amikor a bűn az egyetlen alternatíva! Erre alapos vizsgálat után jutottam. Tehát semmiféle vallásos szöveg, hanem egyszerűen a valós életre való szemfelnyílás megcáfolja az igazságtalan Istenről írt gondolataidat. Sőt: sokszor pont a jó körülmények, a túl kényelmes, céltalan élet okozza valaki erkölcsi leépülését, a rosszak pedig az erényeket munkálják ki. Ha kinyitod a szemed, megláthatod, hogy semmilyen univerzális összefüggés nincs a hátrányos körülmények (és ebbe bármi beletartozhat) és az erkölcsi szint között!

A vallás és tömeggyilkosság kapcsolataid megint elég felszínes és demagógiákon alapuló történelemismereten alapszik. Tudod milyen ideológiai gépezetnek volt a történelemben a legtöbb áldozata? Netán az egyik fanatikus vallásnak? vagy felekezetnek? az inkvizíciónak? Nem! A legtöbb áldozata egy ízig-vérig ateista, vallásüldöző rezsimnek volt: a kommunizmusnak! Olvasd csak el oroszország történetét. Tehéát ezek szerint az ateizmus ezerszer veszélyesebb, mint a vallás.

A hsz-od végére már nem hasznos reagálnom. Szólj, ha elmúlt.