És akkor a kis kitérő után folytatom a bíborsapkás gyümölcsevő galamtól a lexikon b-betűs kötetében a kutakodást a galambokkal kapcsolatos szócikkek után.
bíbormellű földigalamb (Claravis mondetoura - Purple-breasted Ground Doves): a földigalambok egyike határozott ivari kétalakúsággal.
A csőr barnásfekete. A homlok, az áll és az arci rész halvány szürkével árnyalt fehéres.
A fej hátrafelé finom átmenettel sötétebb tónust nyer, s a nyak hátsó éle és oldala már határozottan szürkéskék.
A mell bíboros lila, A hason kivilágosodik, s az alsó farkfedők már egészen fehérek. A hát és a szárny kékesszürke, a fedőkön három lilásfekete szalaggal.
Az evezők barnásak. 
A rövid, egyenesen metszett farok kékesszürke.
A tojón a hím kékesszürke színeit a sárgásbarna helyettesíti. A mellről hiányzik a bíboros folt. A farok egyértelműen rozsdapiros. Ugyanilyen a homlok és az arci rész is.
Viszont a földön járásra alkalmas, erőteljes láb itt is sötétpiros.
....
bíborszínű fürjgerle (Geotrigon saphirina - Sapphire Quail Dove): a földigalambok nemzetségének egyik faja a galambfélék családjában. 
Az erőteljes, a végén kihegyesedő csőr barnás. A kantár és a szemgyűrű barnáspiros.
A homlok és a kicsúcsosodó fejtető elülső része fehér. Hátul a fejtető és a tarkó kékes árnyalatú sötétszürke.
Az arci rész, az áll és a torok is fehér, de ezt a területet egy furcsa, lilásszürke, határozott szakáll díszíti. A nyak oldalán a fehér kap egy erőteljes galambszürke fátyolt, amely a mellen is jelentkezik.
A testoldal, a has alul és a fartájék fokozottan sárga árnyalatos fehér.
A
szárnyról külön tanulmányt lehetne írni: gyönyörű. Felül indigó, hátrafelé barna árnyalatos lila. Az evezők és az alig mutatkozó, rendkívül rövid farok feketés.
A hát alul, a farcsík és a farkfedők fehérrel derezett mélykékek.
A láb, feltűnően hosszú ujjakkal élénkpiros.
...
bíborvörössapkás gyümölcsevő galamb (Ptilinopus pulchellus - Crimson-capped Fruit Dove): piciny galambféle a pihéslábúak csoportjában.
A csőr zöldes árnyalatú sárgás. Az írisz narancsos, a szemgyűrű sötét.
A homlok és a fejtető bíboros piros. A láb, fekete karmokkal hasonló, de a csüd végig pihékkel fedett. Utóbbiak színe világos zöld.
Zöld a nyak hátsó éle, a test felül és a szárny is, csak a nagy tollak feketék.
Az áll, a torok, az arci rész és a mell felső része egybefüggően kékesszürke. Alul erőteljesen kifehéredik.
Középütt a mellen egy lilásbarna szalag mutatkozik, ez lefelé fokozatosan narancsárnyalatúvá válik, majd tovább vékonyodva a has alja már sárga, hogy a fartájékon és az alsó farkfedőkön újra előbukkanjon a narancsos tónus.
Biebrza Nemzeti Park: Közép- és Nyugat-Európa egyik legnagyobb vizes élőhelye, melyet 1994-ben a lengyelek nemzeti parkká nyilvánították.
Az 59 ezer hektár védett területhez 82 ezer hektár védőöve...
