AZ ŐSI ORKHOMENOSZ

Múltkor már elkezdtem beszélni az ősi görög piramisokról, melyek bizonyosan ott álltak, mikor a görögök vagy négyezer éve a félszigetre érkeztek:pelaszgok piramisai
Beszéltem a rejtélyes, atlanti eredetű pelaszgokról, akik a görögök előtt lakták a félszigetet. A történet, amit el akarok mesélni, fontos ez a környezet, hogy meglássuk a történelem mögötti titkos történelmet, amit sem a mítoszok, sem az ókori történetírók, sem a régészek ásói nem fognak a felszínre hozni, elárulni...
Nemrég próbáltam érzékeltetni, hogy Görögország területén a nagy hírű mükénéi (görög) civilizáció (ie.1600-1100) előtt már volt egy rejtelmes civilizáció, amit a görögök gyűjtőnéven „pelaszgnak” neveztek. Ez a föld azonban nem kedvez a régi emlékek megmaradásának. A mükénéi kor görögjei rátelepedtek egy korábbi civilizáció városaira, majd az ő városaik is lerombolódtak, majd az újabb görög felvirágzás idején ezek romjaiból megint új városok születtek.
Az ősi nagy városokat még ennek az atlanti népnek, a pelaszgnak kellett alapítania, de magukkal hozták távoli elveszett hazájukból egy ország felépítésének sémáját. Ez alapján vezettek utakat, építettek templomokat, csatornázták, tették termővé új hazájukat, s alapítottak városokat. Mint Theopanis Manias, Maurice Chatelain, Ingo Runde és mások vizsgálódásai arra ösztönöznek, hogy egységes hosszmértéket használva, száz kilométerekre lévő városok, templomok valamiféle geometriai rendnek megfelelően épültek oda, ahol vannak.
Ezen ősi pelaszg királyságok történetéről csekély adattal bírunk: mert a régészek által talált cserepek vagy csontok önmagukban nem mesélnek, s itt-ott felbukkanó romjaikat meg rendszeresen félreértelmezik. Útmutatóul kénytelen vagyok az ókori görög írók feljegyzéseit, a görögök hagyományait használni, amit kisegítenek az újabb korban felbukkant - és csupán a véletlennek köszönhetően - régészeti leletek. Ezen apránként csepegtetett információk azonban lassan egésszé állnak, csak tudni kell mit vegyünk figyelembe és merre tartunk.


[Kópaisz-tó környéke]

Későbbi történetünk szempontjából minket csupán egy ősi pelaszg királyság érdekel: az Orkhomenoszi, Boiótiában. Sokkal régebbi, mint Sumer vagy az egyiptomi piramisok. Boiótisz fiának, Thébai első királyának, Ogügosznak királyságában járunk. Ő telepítette le az ekténeszeket Attikában. Egy rejtélyes király, rejtélyes királysága volt. Maga is atlanti származék. Az ő idejében özönvíz pusztított, de Kasztór feljegyzése szerint ekkor történt egy szörnyűség a Vénusz bolygóval is.
Ám a pelaszg ekténeszekhez úgy 4500 évvel ezelőtt vagy sokkal korábban a minüaiaknak nevezett nép vándorolt, a hagyomány szerint a messzi Kolkhiszról Minüasz vezetésével és megalapították Orkhomenoszt, a Kópaisz-tó északi partján.
De valójában nem az ő alapításuk, legfeljebb újraalapításuk, mert sokkal régebbi, hisz a településnyomok egészen 8000 évre visszamenőek, de az egész Kópaisz-tó környéke a 15-20 ezer év óta lakott vidék.

Homérosz "arany Orkhomenosznak" nevezte, mert a gazdagságáról oly híres volt, pedig Homérosz előtt vagy 5-600 évvel korábban már lerombolták és felgyújtották a várost és hatalmas királyi palotáját. Orkhomenosz hatalmas "tholosz"-áról Pauszaniosz adott hírt: „Minüasz kincseskamrája”, és a világ egyik legnagyobb csodájának nevezi. Még azt is közli, hogy kőből épült, kör alakban és „úgy tartják, a legfelső kő tartja össze az egész épületet” (VIII, 38). Schliemann megtalálta romjait, de híres kupolája már rég nem volt meg ("Minüasz sírjá"-nak is nevezték).
Királyi palotájának falait freskók díszítették. Nagy kaptár (tholosz) alakú sírjai mutatják egykori hatalmát. Hozzáteszem, hogy a város lakói már az újkőkorban, majd a bronzkor elején -azaz 4-6 ezer évvel ezelőtt!- is fura, kör alakú házakban laktak (majd áttértek a félkörívű házakra). Mintha egy fura, bunkeréletmódot folytattak volna civilizációjuk hajnalán. A mükénéi időkben a görög föld leggazdagabb városa volt.


["Minüasz sírjának" romjai]


Hogy egykor egy magas fokú civilizáció tevékenykedett a Kópaisz-tó környékén, arra csak a tó 19. századi kiszárítása után vált világossá a tudósok előtt… Ugyanis a tó elrejtette egy ősi civilizáció hidrográfiai technikájának rekvizítumait, és egyben meg is védte attól, hogy a görögök széthordva, teljesen el ne pusztítsák. Erről is szóltam már régebben: Kópaisz-tó
A víz alól előkerült ciklopi gátfalak, csatornák, alagutak és a Gla sziget óriási erődje a régészek számára a mükénei kor hagyatéka, de bizonyosan tévednek, ahogy a piramisokat is csak nagy Sándor idejére helyezték, holott azok régebbiek az egyiptomi Dzsószer piramisánál. A Kópaisz-tóból előkerült gigászi rendszerek engem nem a mükénéi kor építőire, hanem a megalitépítő küklopszok utódainak, a rejtélyes pelaszgok piramisaira emlékeztetnek. A trójai háború idején már tó foglalta el a síkságot, ha pedig igazat adunk a hagyománynak, úgy Héraklész idején zárták el a csatornákat, akit általában a trójai háború elé helyeztek egy vagy két nemzedékkel. Viszont a régészek ugyanebbe az időszakba –az i.e. 14–13. századba– helyezik a csatornák és a Gla sziget erődjének felépítését. Ez pedig lehetetlen: ha még arra is gondolunk, hogy a kiszárított síkságon városok jöttek létre, úgy pláne!



[A Kephari-hegyébe vágott hatalmas alagút kijárata, és a másik rajz a hegyen áthaladó alagutat és a fentről bele vezető légaknák sorát mutatja]

Gondoljunk bele: felfedezték, hogy az egykori Kópaisz-síkságon átvezető csatorna útját a Kephalari dombja állta el, az ősrégi építők egyszerűen 2,23 km hosszan (!!) átvágták a sziklát, hogy a túloldalon a csatorna ugyanúgy folytassa útját. A domb tetején 16, négyszögletes levegőztetőaknát vájtak le egészen az alagútig. Ilyen technikai tudás sem a mükénéi korban, sem Periklész Görögországában nem volt meg! Kik voltak a rejtélyes minüaszi civilizáció mérnökei...???

Ha figyelmesen nézzük a forrásokat, egyre megdöbbentőbb részleteket találunk, melyek felfednek egy titkos történelmet. Diodórosztól tudjuk, hogy mielőtt a tenger elöntötte volna Rodoszt, a Telkhinek egy csoportja éppen Orkhomenoszba menekült, persze sok ezer évvel ezelőtt. A Telkhinekről már itt többször volt szó: a hagyomány gonosz varázslóknak, alkimistáknak, fémek feltalálóinak tudta őket. A Kabirok rokonai. Szintúgy törpék, ám testük pikkelyes, ujjaik közt úszóhártyák feszültek és a fejüket a kutyákéhoz hasonították. A Vénusz istennőjének kísérő, "Artemisz kutyái", ahogy a hagyomány mondta róluk. Az Orkhomenosz melletti erdőben vadászó Aktaión kutyák tépték szét, de Armenidasztól, egy igen régi boiótiai történetírótól tudjuk, hogy azok nem közönséges kutyák, hanem Telkhinek voltak, és Aktaiónt is Artemisz utasítására tépték szét és éppen ez az istennő figyelmeztette őket a Rodoszra váró katasztrófára. Ugyanilyen törpe varázslók voltak a gízai piramisok építésénél is. Ezek alapították a legtitkosabb misztériumokat, sőt, Odüsszeusz is az ő fajtájukból való volt. A Telkhinek ekkor más királyi családokba is befészkelődtek, mint az ősi Sziküónban, s lett az a művészetek hazája.

Ha jól sejtem Boiótia és főként Kópaisz-tó környéke már a kőkor óta kedvelt hely volt. Az egykori népességhez vagy 9000 éve pelaszgok, majd később kolkhiszi bányaművelők, a müneaiak csatlakoztak. A környéken minden hely része egy kimondhatatlanul régi hagyománynak. Itt maga az idő is meggörnyed saját súlya alatt. A rejtélyes őscivilizáció mérnökei már lecsapolták egyszer a tavat és a helyen gigantikus hidrográfiai rendszert hoztak létre. Városok nőttek ki a csatornák mellett és Gla dombján hatalmas erődöt emeltek. Ez a lecsapolás a 19. század végén angol és francia mérnököknek csak többszöri nekifutásra sikerült és úgyszólván a több ezer évvel ezelőtti "mintát kellett követniük.
Majd felbukkantak Orkhomenoszban a Telkhinek is, s a jelenlétükkel minden homályba borult, hisz minden műveletük és szertartásuk titkos volt, s ez a titok pedig tovább fokozódik, mikor megtudjuk, hogy még a görög idők előtt az orkhomenoszi minüaiak alapították Kis-Ázsia partján - tehát több száz km-re - Teosz városát. Később iónok foglalták el, de "valami" át is öröklődött a nagyszerű iónokra (és most egy kicsit nehezen emészthető lesz, amit írok, de később majd visszatérek erre).
A város ma már csak rom, de egykor a közepén Dionysos Setaneios hatalmas temploma állt (Vitruvius mérnök az ókor legnagyszerűbb építményei közé vette). A várost és földjét Dionűszosz istennek, a "Vezetőnek" (Setainos) szentelték. A Seitanos szót a görögök a "vezetőre", az "irányítóra" használták, de nyilvánvalóan átvett szó, igazi jelentését már nem ismerték, mert eredetileg az alkímia főistenére, a lázadó égi menekültre, Széth (Set) istenre vonatkozott. Az ő alattvalói voltak elsősorban a Telkhinek. Sztrabón hagyta hátra szinte az egyetlen ókori forrást a titokzatos "Dionüszosz Mesterembereinek" társaságáról, mely eredetileg Teoszban székelt, de egy lázadás után Lebedoszba költöztek. Őket az építészettel, a művészettel és a mérnöki tudással hozták kapcsolatba. Ők alapították Numa a beavatott római király kérésére Rómában i.e. 703-ban az ún. "Collegia" nevű szintén titkos építész-céhet, akik később a baalbeki munkálatokért is felelősek voltak.
A Szabadkőművesség régi történetírói - mint Robison, Fort Newton, Mackey, Hall, Weisse, Longfield és legfőképp Hippolyto Joseph da Costa- már felfedezték azokat a nyomokat, melyek a Collegián át a szabadkőművesség titkai egészen a "Dionüszosz Mesterembereihez" nyúlnak, kik szintén titkos jelrendszert alkalmaztak, s ők voltak felelősök a városok vagy templomok megtervezéséért. Ott voltak a jeruzsálemi Templom építésénél is. Clegg szerint megmaradtak egészen a keresztes háborúk idejéig is, majd maradékaik Ny-Európába mentek. Azt hiszem éppen ők ösztönözték a hírhedt és titkos "Bizánci Testvériséget", de nem tudok a nagyszerű John Yarker, az misztériumiskolák történésze mellett sem elmenni, aki több mint száz éve megjegyezte, hogy végső soron „a Dionüszoszi Mesteremberek a Kabiroktól származtak”, amivel mi is egyet érthetünk. Hiszen Hiram -a jeruzsálemi Templom főépítésze- a Kabir Misztériumok beavatottja volt és az ő beavatása Baalbekben történhetett, s ez ott ugyanúgy megfelel a Héliupoliszi Testvériségnek, mint az egyiptomi párjában.

Tehát, sok ezer évvel ezelőtt a Kópaisz-síkság északi szélén egy mesésen gazdag város, az "arany Orkhomenosz" állt, melyet több mint 3200 évvel ezelőtt földig romboltak, a síkság csatornáit tönkretették és azt újból egy tó foglalta el. Honnan volt ez a gazdagság, milyen forrás táplálta? A müneaiak és a tekhin mágusok titkos királysága volt, alkimista beavatóké. Mit rejt vajon Orkhomenosz mélye? A telkhinek titkos műhelyei mindenfelé mélyen a föld alatt voltak és a kolkhisziak voltak az első bányaművelők, sőt annak feltalálói. Ők alapították azt a titkos társaságot is, amit az iónok később, több mint háromezer éve Dionüszosz Mesterembereinek neveztek el. Egyáltalán miért alapították a kisázsiai Teoszt, melynek két jó kikötője is volt?

Megannyi rejtély, ami csak újabb rejtélyeket szül, minél jobban beleássa magát az ember benne. Viszont a görögök előtti Görögország és Orkhomenosz leírása mindenképpen fontos a történetünk folytatása szempontjából. Úgy hiszem az ősidőkben Orkhomenoszban székelő sötét hatalom megragadásával újabb lépcsőt teszünk meg a titkos történelem felé, mely következő expedíciónkra űz minket...