Afrikaans8 Creative Commons License 2010.06.18 0 0 770

Trever és Lukonyin könyve (Сасанидское серебро; Moszkva, 1987) az Ermitázs szászánida ezüstjeit veszi számba. Az 50 darabos gyűjtemény 27 tárgya származik a permi finnugorok – komik, udmurtok – földjéről. További 6 darabról szintén föltehető, hogy finnugor kézben volt: Nyugat-Szibériából és Baskíriából, tehát az egykori Magna Hungaria területéről származnak. E gyűjteményen kívül további példányok vannak finnugor, sőt szamojéd területekről is a helyi múzeumokban.

 

A "finnugor" tájakról származó szasszanida edények lelőkörülményei egységesek: nem települések és nem temetők régészeti feltárása során kerültek elő, hanem véletlenszerűen, kis mélységből, ásó, kapa, eke stb. által kifordítva. Esetenként több tárgyat is találtak együtt, nemcsak szászánida, de bizánci importból származókat is. Ezek alapján fölmerülhet, hogy a történelem viharai elől földbe rejtett kincsekről van szó. Egyéb körülmények – az edényeken látható utólagos bekarcolások (egyelőre értelmezhetetlen vonalrendszerek, mitikus lények) és néprajzi megfigyelések azonban arra engednek következtetni, hogy ezek nem magánszorgalmúlag összegyűjtött, elrejtett és elfeledett kincsek, hanem az egykori szent ligetekben a közösségi szertartások során használt tárgyak, előkerülési helyük pedig az egykori szent ligetek területével azonos. E témakörrel többször foglalkozott Fodor István (legutóbb részletesen itt: Prémkereskedelem, művészet, hitvilág – Kereskedelem és hatása őseink korában; in: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön – Az Arany János Múzeum Közleményei XI., Nagykőrös, 2008, 127–92.). Megállapításai szerint a szibériai erdőlakók prémexportjuk ellenértékeként kapták ezeket az edényeket. Sámánszertartásaik során azért használták őket, mert hiedelemrendszerük elemeit látták a szászánida edényeken ábrázolt mitologikus témájú jelenetekben. Az ősiráni eredetű dualisztikus világszemlélet, a Nap és a Hold tisztelete talán már a bronzkorban beépült a finnugor mitológiába, amikor régészetileg bizonyíthatóan erős kapcsolatok alakultak ki az erdőövezetben élő primitívek és a sztyeppövezetből északabbra települő ősiráni csoportok között.

Előzmény: # Kadasman-Turgu # (481)