Az egyiptológusok többsége azt vallja -bár komolyabb kutatást ez ügyben egyik sem folytatott- hogy i.e. 2000 körülire már kirabolták a Nagy Piramis, én inkább Kákosy véleményén vagyok: http://data.hu/get/2188588/Kakosy.zip.html

Szóval szerintem a szaiszi korban (i.e. 7. század) behatoltak a gízai piramisokba, de a Nagy Piramis esetében ez csak az alsó részt jelenthette. Majd valamelyik szaiszi király le is záratta. A 2. perzsa uralom (i.e. 4. sz.) idején újból behatoltak a piramisba, ekkor juthattak fel a felső szintekbe, kirabolva a kincsek jó részét, de pld. több szobor ott maradt a Királyné kamrában (diorit-szilánkjaikat megtaláltuk a Mamun-féle folyosóban és a bejárat előtt a homokban).

Grafittikat szinte minden középkori vagy újkori látogató hagyott a piramis külső vagy belső kövein (egészen a 20. sz. közepéig). A régebbi grafittikkel Petrie, Lauer vagy Georges Goyon. Ez utóbbi írta az "Utazók feliratai és falfirkái a Nagy Piramisban" c. könyvet (Les Inscriptions et Graffiti des Voyageurs sur la Grande Pyramide, Le Caire, 1944).
Na, most Goyon nem fogadja el, hogy az arab megnyitás előtti grafittik lennének a piramisban, míg Lauer egészen a bizánci korig vezeti azokat, de Goyon nem igazán gondolkodik logikusan, hiszen Plinius vagy Sztrabón leírásából elég világos, hogy a római korban betudtak menni a piramisba, a dolog másik része hogy éppen a középkorban és éppen Mamun kalifa betörése (831) után nem lehetett lemenni a piramis alsó részébe, mert az arabok mikor a felvezető folyosó mészkődugóit (t.mint 20 volt) szétverték, az egyszerűen ebbe a járatba szórták. A középkorban nem is ismerték hová vezet a lefelé tartó járat... Ide csak 1820 után volt lehetséges a lejárás, s úgy hogyan keletkezhettek volna ekkor görög vagy latin feliratok...?

De ez a Goyon nemcsak egyiptológus és építész is, és több könyvet írt a Nagy Piramisról, de olyan sületlenségekkel jön elő, amik kivitelezhetetlenek a való életben s csak röhög rajta az ember. Pld. szerinte a felvezető járat gránit és mészkő dugóit (ez utóbbiak már nincsenek meg) úgy engedték le, hogy vagy két fickó ékekkel és rudakkal fokozatosan csúsztatta maga előtt az egész sort, és a járat padlóját vajjal vagy zsírral kenték be (azaz hátul nem volt senki, mert szerinte nem a "vészkijáraton hagyták" el a piramist az építők).

Vannak érdekes grafittik is amúgy, itt van egy Goyon könyvéből. Ott van rajta Davison algíri konzul bevésése, aki 1764-ben felfedezte a róla elnevezett kamrát, vagy ott van kartográfus Mercatoré 1563-ból, ami már talányosabb és lehet rajta gondolkodni, mit keresett Mercator a piramisban...