Oké, így már világosabb. A ciszterna és az emésztő az további és új fogalmak :)

Belvizes helyen nem gyűjteni kell a vizet, hanem kutat ásni :)

(Ez most persze vicc, mert az esővíz egészen más minőség, mint a szennyezett talajvíz. Mosógépbe nem tennék érdi kútvizet.)

Minden hely önálló megoldást követel. Ez egy olyan szakma, ahol nincsenek általános meg örökérvényű megoldások. Mindig a helyszín és a körülmények, lehetőségek határozzák meg a megoldást.

Egy ilyen felhőszakadást nem képes egy gödör elszikkasztani.

Egyébként érdemes egy kicsit számolni. Egy 100 m2-es ház tetőzetére 1 mm csapadék esetén 0,1 m3 víz hullik. Víztakarékos 5 fős háztartásunk locsolás nélkül 5m3 vizet fogyaszt havonta. Azaz 50 ilyen gyenge esős nap kell. Májusban nálunk számításaim szerint 100 mm-nél valamivel több csapadék hullott nálunk, ami 10 m3, azaz a havi vízigényünk kétszerese. Túl a logisztikai ütemezés igényén a nyári szárazabb hónapokra is érdemes eltárolni belőle.

A legesősebb napon leesett kb 20 mm csapadékot is elnyelte nálunk a föld, pedig még az utcáról is folyik be. Hogy mindez nálunk nyelődött el, azt onnan tudom, hogy a kerítésünknek körben lábazata van, azon semmi esélye átbukni. Másnap reggelre a napközben keletkezett tócsák eltűntek. Ez a víz valóban nálatok fog talajvíz lenni pár hónap múlva. De jobb, mintha azonnal a nyakatokba zúdulna az egész. Ha ez a hegy egy nagy agyag vagy vulkáni hegy lenne, akkor most nem belvizetek, hanem kemény árvizetek lenne. Tudom, nehéz elhinni, hogy lehetne rosszabb, de így van. És ha a felszíni vízelvezető árkokat a mai divatnak megfelelően "tökéletesre" építik, akkor lesz is rosszabb.

Ez sajnos nem vicc. Ezért is igyekszem napirenden tartani a dolgot, hogy mikor a következő évtizedben kiépülnek az utak és az árkok, akkor erre minél többen figyeljenek.