Katona József

Bánk bán

(folytatás)

BÁNK
       Pih! minden e szerént tehát hamis
       S megcsal, - keresse bár az ember a-
       Hol akarja - legtisztábbnak mutassa
       Magát, de egyben mégis mocskos az.

TIBORC
       Mért bélyegez meg a szükség vele!

BÁNK
       De hogyha jól meggondolom: maga
       A tiszta hívség, oh! - de, ej, mi meg-
       Gondolni is való van itten? a
       Hívség? Kisértet, melyről minden ember
       Fecseg; de még nem látta senki is.

TIBORC
       No, édes istenem! Ismét azt hiszem, hogy
       Velem beszél. -

BÁNK
                   Beszélj, beszélj; igen
       Jól hallom én panaszod; de magam
       Panasza is beszél -

TIBORC
                   Uram teremtőm
       Még a nagyúrnak is van? - No hát
       Nem vétek a szegény Tiborcnak, egy
       Titkos szövetségben hitét letenni.

(Folyt. köv.)