Kedves Iván!

Nem megalapozott érv és még csak nem is megalapozott indok, az ha egy elmélet posztulátumát hozod fel. Ez csupán egy alaptalan állítás.

Azért nem értheted évek óta mert nem fényórát mért Einstein másik fényórához, hanem fényórát a helyi órákhoz.
Így akármilyen humbug butaságot kijelenthetett ellenőrizhetőség nélkül.

Mérjünk össze fényórát a mozgó fényórával! Ilyen egyszerű. A két fényórában két fénypamacs, mindkét fénypamacs-mindkét rendszerben c sebességgel haladhat Einstein feltételezése szerint, de eltérő úthossz tartozik a tükröződési pontok között.

Ha még mindig nem értenéd, akkor vegyünk két végtelen hosszú tükör csíkot, ami v relatív sebességgel mozog az A-B egyenesre merőlegesen.

Az A-B egyenes mentén pattogó fénylabda a tükör rendszerében nem merőleges a tükrök síkjára, ezt te is tudod.

A tükör rendszerében minden egyes tükröződéskor az éppen akkor az A pontban tartózkodó, a tükörrel együtt mozgó A' pontbeli megfigyelő elindít egy fénylabdát merőlegesen a másik tükör B' pontja felé,
illetve a tükröződéskor az éppen akkor a B pontban tartózkodó, a tükörrel együtt mozgó B2' pontbeli megfigyelő elindít egy fénylabdát merőlegesen a másik tükör A2' pontja felé.

Így a tükör rendszerében a tükröződések egymástól a relatív sebesség okozta távolságain egy-egy fényórát képeznek.
Rendre A'-B', B2'-A2', A3'-B3', ... stb. pontok között.

Nyilván az A-B pontok között pattogó fénylabda ugyanazon idő alatt teszi meg az A-B távolságot, mint a tükör A'-B', B2'-A2', A3'-B3', ... stb. pontok között, miután a mozgásra merőleges irányban nincs kontrakció.

Azaz bármelyik rendszerből a fényórákat összemérve azonos időszakasz alatt, két, egymástól eltérő útszakaszt tesz meg a fény.

Ez nyilvánvalóan így van, hiszen a fénylabda látszólagos sebessége

a tükör irányban és nem merőleges irányban lévő sebességeknek a tükörre merőleges irányú eredője:

d=gyök(c²-v²)

a valós c fénysebesség és a látszólagos d fénysebesség aránya pedig

arány =c/d = 1/ (d/c)

azaz arány=1/(gyök(c²-v²)/c )

azaz arány=1/(gyök( (c²-v²)/c²))

azaz arány=1/(gyök( c²/c²- v²/c²))

azaz arány=1/(gyök( 1 - v²/c²))


Ezt a sebesség arányt, amelyet a látszólagos és valódi fénysebesség
hányadosa alkot gammának nevezzük és a Lorentz transzformációk mindegyikében felhasználjuk.

(Megjegyzendő, hogy Albert Einstein ß-val jelölte gamma helyett.
Lásd: http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/
3.§ , vagy ha úgy könnyebben megtalálod, akkor közvetlenül a 4.§ előtti sor.)

Olyannyira kőkemény tények ezek, amit még maga Einstein sem mert vitatni, és akkor jössz Te és vitatod. Bátor vagy. Ha okos is lennél nem vitatnád.