Csak így tovább:))) öröm olvasni a sok szép történést veletek. Már most látszik az írásodból h nagyon megszeretted:) És ugye, h látni rajtuk h néha szinte könyörögnek a foglalkozás után.:)))
A keréktől meg nem kell félni, fog még nagyon nagyon sokat koppani a mókid, míg megtanulja mit h lehet, és tisztába lesz a képességeivel és megismeri h mit h kell használni. Itt nem csak a kerekezésre gondolok, hanem pl arra, h megtanulja, h a bútorra nem tud felmászni, hiába ugrik neki nagyot, van h csak a 4-5. koppanásaik után tanulják meg h az nem vezet sehova. Amint egyre idősödnek a mókik, egyre jobban kialakul az egyensúlyuk és finomodik a mozgásuk és megtanulják a határaikat. Sok sok ,,baleset,, fogja még érni őt, és hidd el, nagyon strapabíróak. Pl. eleinte volt h Mogyi lábujja megsérült picit kerekezés közben, és kivettük tőle a kereket h addig is kímélje magát. Ne tudd meg milyen mérges volt és nyugtalan, amíg vissza nem kapta estére. Alma meg volt h két méter magasról lezúgott a karnisról. Kutya baja nem lett. Mondjuk azóta kerüli a függönyt, és már a bútorokra se próbál ráugrani(akkor is sokat koppant, mert magasról ugrott). Mogyi viszont imád a magasban lenni és a függönyre mászni és sokáig trónolni a karnison:D De régen ő is koppant a bútorokra. Eleinte mindig megijedtünk, h úristen mi baja történhetett, de aztán a 10. ,,baleset,, után már tudtuk h semmi bajuk nem lesz tőle. Ezeket a dolgokat nem lehet kivédeni. A mókus kíváncsi természet, mindent felfedez és a saját hibájából tanul, van h elsőre van h sokadjára. Akárhogy próbálod biztonságossá tenni a lakást, ő megtalálja az egyetlen gyenge pontot.:DDD

Amúgy ma nagyon nagyon jót pocizott és játszott Mogyi. Nagyon játékos kedve volt ma. És nagyon tündéri volt. Ha tudnám h kell feltennék videót youtubera.