Azt gondolom, a szubjektív igazság, mint a hit, meggyőződés, egy extrém, ám frappáns megfogalmazása, nyer értelmet. Nyilván paradoxon, mivel az igazság fogalma szigorúan objektív. Ámde, a szubjektív idealizmus szerint pl ugyebár világom egyetlen gondolkodója én vagyok, azaz nem létezik semmi más csak az én aspektusom. Következésképp a szubjektívumom képezi az objektivitás illúzióját, máris egy aspektus, ahol értelmezhető a szubjektív igazság és objektív is.

Filozófiai csűrés-csavarás kérdése csak.

Objektív igazság persze megintcsak valóban nem létezik, hiszen nem tudjunk önmagunkból kilépni, tehát csakis interszubjektivitásról beszélünk, azonban teoretikusan feltételezhetünk egy abszolút aspektust, melyből létezhet abszolút objektív igazság.

Eme aspektusokat ha megcáfolod, akkor mélyen meghajlok előtted...