Errôl hol lehet olvasni? (hogy hol volt eljegesedés és hol nem?)

Szòval azt àllitod, hogy ezen a tundra-vidéken (amely megùszta az eljegesedést) alakult volna ki a finn-ugor ôsnép? Mint ahogy làthattad a Gàboriné idézetbôl, minden nép délebbrôl vàndorolt fölfelé (30-40ezer évtôl fogva), azokban a periodusokban, amikor jobb volt északon is az éghajlat. Egyébként embertanilag is tudvalevô, hogy a fekete haju- szemû fajtàk meleg éghajlaton alakultak ki (s ha nem tévedek a finnek kivételével, minden ugor ember sötéthajù-szemû; a finnek pedig a skandinàvokkal mutatnak fajtabeli rokonsàgot, akik pedig a würmi eljegesedés utàn mentek (talàn vissza?) északra, mai hazàjukba és ott fejlôdtek néppé.
S te szerinted ezek a fu-ôsök ott maradtak volna azon a kietlen, hideg tàjon (ahol a tél még most is 8-10 honapig tart), ahelyett, hogy mint minden értelmes nép, délre vàndoroltak volna?
En inkàbb abban a feltételezésben hiszek, hogy ezek az északi-közép-urali és szibériai népek nem jòszàntukbòl laknak most ott, ahol laknak, hanem mert harciasabb, erôsebb népek àltal föl lettek tolva, azokban az idôkben amikor ùjra demogràfiai robbanàs történt délen, legkôràbban 7-8ezer évvel ezelôtt majd még késôbb fokozatosan.
Szerintem egy nép sem volt olyan hülye, hogy északon maradjon, amikor még volt bôven hely délebbre is, (tehàt az eljegesedési periodusokban) a tùléllésrôl volt szò!
Vagyis ha még elfogadnàm is a fu-ôshaza elméletét, azt sokkal délebbre keresném. A XIX.sz.ban is csak azért talàltàk ki ezt az "urali öshaza"-elméletet a fu-ok szàmàra, mert az indogermanisztika màr lefoglalta magànak az összes délebbre fekvô területeket, mint ôshazàt. Azòta azonban az ô elméletük is kezdte elvesziteni hitelességét, ùgyhogy ùjra lehetne értékelni az ôshaza-elméleteket.