Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Cáfollak, mert kiváló must készíthető ezzel a kis préssel. A préselés elején kapjuk a legfinomabb italt. A kimenő oldalon lévő csavarral úgy be lehet szorítani a készüléket, hogy szinte száraz a törköly. Ez a kierőszakolt must már tényleg nem jó. Be kell állítani ízlés szerint!
Mindenkinek javaslok ilyen kis gépet, akinek a kertjében leledzik néhány tőke.
Vannak nagyobb teljesítményű motorizált csavaros prések, de ezt 100 ezer Ft-okban mérik.
Pár évig kínlódtam hagyományos préssel ami rémálom a csavaros préshez képest. Összenyomás, fellazítás újra szorítás és mégsem volt tökéletes. a lécek között kijött a törköly, mindenhol folyt a lé, muslicák, szóval ez a kis gép maga volt a megváltás. A házam népe igényli a szőlő levét, 1-2 liter friss ital könnyedén elkészíthető.
A behúzócsigás szőlőprések (olyanok, mint a paradicsom paszérzó, csak nagyobbak) előnye, hogy folyamatosan lehet beléjük tölteni az anyagot, a nagy hátrányuk, hogy silány mustot készítenek, mivel roncsolják a szőlő héját, de legfőbbképp a magokat. Egy magára valamit is adó borvidék termékleírásában kifejezetten tiltott az ilyenek használata.
Aki csemegeszőlőt termel családi fogyasztásra, ott könnye előfordul, hogy több terem mint amit megesznek. A borkészítés külön szakma, sok buktatóval. Mi rengeteg mustot iszunk, ha sok a szőlő.
Lebogyózva, megmosva a húsdarálóhoz hasonló csavaros préssel csinálom. A kis bordás prések nem érnek egy kalap sz*** sem szerintem. De mindenki maga tudja... Egyébként ennek a kis gépnek az ára 20 ezer alatt van.
Ritkán bort is készítek, de ilyenkor cukrozom a mustot 20-22-re magyar mustfokra és nem brixre, fajélesztővel beoltom, kotyogó kelletik.
Szépen érnek a szőlőim, mézédesek, egy fajta a Katharina rothad, ízetlen rosszul színeződik, sőt látom hogy pereg is, továbbá penészszag terjed a környékén. Ennyit érnek a leírások, a darazsak sem szeretik, bezzeg a Palatinát igen. Kísérletezni pontosan ezért érdemes.
Mivel ízre megyek, lassan minden megfelel, ha nem jön a fejsze!
Ha szőlőlevet akarsz készíteni, első körben a csírátlanítást kell megoldanod, aminek lehetőleg kénmentesnek kell lennie.
Ha ez megoldott, akkor a letöltést kell megoldanod.
Ha ez is megvan, akkor el kell döntened, hogy milyen ízvilágot szeretnél.
Jó eséllyel egy fajtából nem fogsz tudni megfelelő ízvilágú lét előállítani, hanem két-három házasításával, pláne, ha muskotályos ízt is akarsz benne.
Ami szerintem egyik fajtának jó lehet, az a nektár. Szálvesszős művelést igényel, 18 fok (KMW, nem Brix) körül szüretelve, brutál gyümölcsös, különleges, kissé fűszeres ízű, de ehhez kell valami savasabb fajta, esetleg mustsűrítmény.
Azt ne felejtsd, hogy a bolti levek nagyban befolyásolják a közízlést. Ha kóstoltál már saját almalevet, össze se lehet hasonlítani a boltival, az utóbbi jóval hígabb és savanyúbb. A házi szőlőlé dettó.
Olyanapró részletkérdésről nem beszélve, hogy ha árusítani akarod, akkor esetleg élelmiszer előállítói végzettség, alkalmas helyiség, egyéb engedélyek is kellhetnek.
10-20 kg szőlőt simán meg lehet termelni egy tőkén,semmi baja nem lesz.Persze a profik inkább hektárban számolnak és ott biztos hogy hatékonyabb a több tőkéről kisebb mennyiség.Nekünk hobbistáknak szabad a választás hisz csak szórakozás.Szerintem nekünk nem kell ostromolni a csúcsokat és 50-70 kg-t leszedni a tőkéről,ezt megint a profikra bízzuk.Ezért ha nem akarunk nagyon sokat termelni akkor szerintem az alany is elbírja és csak nagyobb biztonság mint saját gyökéren nevelni..... ... Janem tudom ki mennyire tapasztalt ezért az amatőr kifejezést csak saját nevemben használtam.
Olvasd újra,én csak idéztem .Borisz esetében is esetleg az alany nem bírja az oltványt ,mondjuk azért látható hogy bírja ,talán a vastagság annyira nem meghatározó.
Csodák nincsenek. 1kg szőlő előállításához X mennyiségű napenergia, Y mennyiségű víz, Z mennyiségű komplex tápanyag szükséges a szakértelmen, ápolási munkán, permetszereken kívűl.Több kg szőlőhöz több XYZ stb kell. A több napenergia hasznosításához nagyobb felvevő (lomb))felületre van szökség.
Szóval jogos az észrevételed.
Tulajdonképpen nem is Neked válaszolok, hiszen Te szakember vagy, és az észrevételed maga mutatja, hogy nincs szükséged magyarázatra. De vannak itt nálam is kezdőbbek, akiknek jól jöhet, ha azt is tudják is, hogy mit miért teszünk. PL. miért van az, hogy az első termést általában nem hagyjuk meg, hanem hagyjuk, hogy az energiafelvevó felület (a lombozat) növekedjék a termés fejlődés helyett.
Van olyan kontakt szer ami hatásos a ma felfedezett peronoszpóra fertőzésre, úgy hogy az érésben levő 1-2 héten belül érett fürtök fogyaszthatók maradnak?
Na de meeeeeekkkkora tenyeszterulete van így egy tőkének?!?!
Ez megint teljesen más!!!!
Cimborám kb 20eve kért tőlem néhány zalagyöngye vesszőt sokszori próbálkozás után. Elultették, nevelgették, néha kapott egy kis ként, tavszonkent metszegettek rajta és oooooolyan lugas lett belőle!!!!!!!!
Sikerélmény, árnyék, szőlő, azóta is emlegetik. Szerintem egy kezdőnek erre van szüksége. Azután ha már van minden, lehet "fejleszteni"!
Nem emlékszem hogy lett volna már szó pl arról, milyen minimális eszközök kellenek a szoleszkedeshez. Pl volt szó a permetezőkről (vagy itt a csemegésben vagy a sima szőlős topicban) de felmerül egy kezdőben a profi légzésvédelem szükségessége. Stb stb stb
Aláírom, hogy a fajtákat nem alanyon nemesítik ki, de én kötött talajon nem fogok saját gyökéren nevelni ilyen nagyszerű fajtákat. Nem beszélve a mésztűrés, s egyéb tényezők miatt sem.
Mindenkinek legyen meg a saját esze. Aki azt gondolja, hogy a fóliát meg az öntözőrendszert csak azért építették oda mert ráértek és anélkül is ugyanúgy működne, az majd rá fog jönni.
Aki meg így akar termelni (és ez már nem a magamfajta kiskertes) akkor annak jó iránymutatás.
De a fajták is kellenek hozzá, mert a régi 10g/1kg maximális méreteket (vagy koraiaknál a 2-3g/30-40dkg) csak megfelelő fajtákkal lehet überelni. Ez viszont kiskertben is megvalósul, csak kisebb terheléssel, mint a fóliás intenzív.
Itt az a fö kérdés, hogy valaki, akinek van pár tökéje, de nincs lehetösége minden évben ganajozni, meg folyamatosan öntözni, az mit várhat a fajtától és meddig. Csak hogy ne érezze becsapva magát, ha a számok nem stimmelnek, vagy a következö évben nem hajt ki a töke.
Sok fajta csinálja azt, hogy ugyan kineveli a rajthagyott fürtöket, de amit már nem bír, az megáll a fejlödésben még fürtzáródás elött. Na, ezt nem szabad megvárni, ezért kell metszöollóval és a kellö idöben beállítani a terhelést.
Hagyományos módon, nem intenzíven művelve valószínűleg max. 1 évig, ez nem kérdés. Az a kérdés, hogy megkérdőjelezzük-e azt, hogy új, intenzív módszerek mellett elérhetők-e a feltüntetett eredmények.
De a mai világban nem az a trend, hogy hagyományos módszereket használnak. Ettől függetlenül szerintem Borisz néha költői túlzásokba esik amikor egy fürt súlyát vagy egy tőke terhelését bemondja, de ezt elnézem neki, mert nekem is van szemem. Ennyi erővel minden iparost gyűlölhetnék, hiszen össze-vissza ígérgetnek.
Javaslom nézzétek meg Bücs Sanyi videóit is, csak hogy legyen összehasonlítás. Ott valóban látszik, hogy komoly a gyűjtemény, a módszerei azonosak, kevésbé megy a számháború, de ott is látszik, hogy komoly eredményeket lehet elérni.
Idén megterheltem a Favoritomat, ami nem intenzíven van művelve, csak szép erős. Kb. 2 héttel eltolódott az érés, kisebbek lettek a fürtök. A bogyók egy részét ki sem nevelte. (Ennek ellenére nem lett madárkás)
Tudja azt a növény, hogy mit bír ;-)
Késői fajtákkal ezt nem szabad megcsinálni, mert utóléri a rossz idő és tönkre megy.
Az a 30 kg/töke terhelés vajon hány évig tartható, ill. müködik állandó öntözés és évenkénti ganajozás nélkül (azaz normál termesztési körülmények között is)? Valamint a vanek mennyire ellenálló a filoxérával szemben, itt megjegyezve, hogy akár 8-10 vagy több év is eltelhet addig, amíg a filoxéra legyüri a szölöt.
Dr. Kocsis László ebböl írta a Phd-értekezését, akkora szaktekintély a témában, hogy Kaliforniában töle tanulták az amerikaiak, hogy mit is kéne csinálni a filoxérával.
Valek szőlőt kaptam pjotr-tól saját gyökerű néhányleveles növénykezdeményt. Szőlőszem által közölt fajtaleírásban https://csemegeszőlők.hu/index.php/2017/01/17/valek/ 30 kg/tőke terméslehetőség szerepel, ami nekem gyanusan soknak tünt, ezért megkerestem az eredeti orosz nyelvű ismertetőt, és nézegettem az orosz fórumokon a véleményeket a fajtáról.
Szőlőszem pontosan idézte az eredeti szöveget, a 30 kg/tőke stimmel.
De.
Az orosz fórumok és egyéb nem hjvatalos leírások szerint saját gyökéren érhető el ez a mennyiség, az oltványkészítést ennél a fajtánál kifejezetten nem javasolják. Azért sem, mert az oltvány megváltoztatja a gyümölcs ízét.
Vagy igaz, vagy nem, de ott ezt írták. Minden esetre ez is azt mutatja, hogy az oltvány alanyának fontos szerepe van.
Biztos a bennem lévő rosszindulat teszi, de én nagyon sokszor úgy érzem a játék, arra megy ki, hogy metszéskor ne kellejen a venyigét eltuzelni hanem postára kerüljön az utolsó vessző, a legkisebb csap is, jó nagy pénzért.
Most már van több ilyen videó készítő is, hiszen megy az üzlet! Kész a recept. Nálam most az viszi a pálmát, hogy az egyik önkéntes agronomus nem rég azt mondta, saját nemesítőként is tekinthetünk rá. Sőt már nevet is adott a fajtának. Tehát kinemesitett egy új fajtát. Fiúk! Őszintén! Ez már tényleg vicccccccc!
Aki egy kicsit is szakmabeli, az a youtuberek között látja ki az aki az üzletre hajt, és ki az aki tényleg őszinte büszkeséggel kertbaráti tapasztalatait osztja meg.
Csúsztatsz! Ilyet senki nem mondott! Legyél korrekt! Annyit mondott, hogy a "gyenge" alany nem tudja megfelelő energiával kiszolgálni az intenzív, erős fajtákat.
Mióta egy-két oltásom év közben szétnőtte az oltószalagot, azóta én óvatosan foglalnék állást.
Ne akarjátok csont hülyének beállítani, mert nem az.
A keszthelyi egyetem (most már csak volt) vezető szakembere, Dr. Kocsis László ezt (az alany és a nemes szőlő kapcsolatát) vizsgálta elég sokáig, külön parcellája volt az alanykisérleteknek, de nálunk is a tájba kihelyezett fajtakisérletnél minden fajta két alanyba volt oltva: gk28-ba és 5bb-be.
Röviden: nem mindegy, milyen talajon, milyen vízháztartás mellett milyen alanyra oltunk, de az se, hogy mit. Arról nem is beszélve, ha az alany és az oltocsap között van még más nemes is. Van olyan alany, ami inkább serkenti a nemesnövekedését, van ami inkább visszafogja, már csak ezért sem mindegy, hogy mi van a nemes “alatt”.
Én nem vagyok szakember, csak egy városi hobbi paraszt. Egy "tanító" magyarázta a neten, hogy ezek az új hívjuk őket "divatos" fajtáknak, nem bírják a vad alanyt, mert annyi energia kell nekik, ami nem tud átmenni az alamyon.
Persze ez így teljesen butaság szerintem. Az alany és alany között is nagy a különbség. Az oltványkeszites az alany kiválasztásával kezdődik. Attól hogy valaki összevissza olt mindent mindenre, ez így ebben a formában nélkülöz minden tudományos megfigyelést, ebből pedig bármi következtetést levonni, marhaság. Szerintem!!!
A céklához tudnám hasonlítani a festékanyaga festőképességét.
Azon felül, amit csemegeként megeszünk, maradt még a fajtából annyi, hogy lekvárnak felfőzzük.
Kb 3 l lé lett belőle.
Centrifugálás (mag és héjeltávolítás) előtt egy napot ázott az összetört bogyókból képződött lé, ami centrifugálás során ide-oda csöppent (asztalra, gépre, edény kűlső belső falára).
Az erős festőhatás a takarítás során vált világossá. A harmadik negyedik öblítőlé is lila volt még...
Ezzel a Muscat bleu viszonylag sok magja ellenére megmenekűlt az átoltástól. A szőlők piros festékanyaga ugyanis nagyon fontos egészségvédő hatású, még bor formában fogyasztva is. Egyébként is jó ízű, gondozás szempontjából viszonylag igénytelen a fajta. Talán borok szinezésére is haszmosítható, mert nem labruscás.
A 19.5 Brix az 17° KMW (magyar mustfok). Azt én még nem szedném, abból 10,5-11 % alc.-os bor lehet max. Persze, ha neked/a fogyasztóidnak ilyen bor kell, akkor minden további nélkül szedd le, csak az írtam le, hogy én mit csinálnék.
Dr. Pálfy Dénes ma felvilágosított, hogy honnét lehet megismerni, ha a borz eszi a szölöt: sározza a bogyókat, leveleket, miközben szemeli a szölöt. úgyhogy akkor nem csak az öz zabálja nálunk. Ja, és kiszagolják az értetteket, a még nem érökhöz hozzá se nyúlnak, akárcsak az öz.
Lehet, hogy nekik is megcsapkodta a jég a szőlőjüket, nem csak nekem. Meg a "kinél éfik hamarabb" munkaverseny július végén volt, most már át kell adja a terepet az oltványrendelésnek és az oltócsap/oltószem cserepartner keresésnek, mert október végén/november elején késő lesz. Esetleg még a "kié bírja tovább a tőkén" kategóriában versenyezhetnek azon szerencsések, akiket megkímélt a jég, torkosborz, őz, házi szarka.
