" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
ahogy tájékozódok, sehol sem... (lásd április 1. körüli fagy + aszály)
a csoda, hogy -pl. kajszival, mandulával ellentétben- azért elég sok kötött.
a nyári szárazság miatt sokat ledobott.
nagy kábítás az, hogy a káki nem annyira igényes.
de.
ha sok, nagy, szép termést akarunk trágyázni és öntözni kell non-stop.
részben a hullás is ezzel függ össze (vízingadozás) de mint írtam korábban,
nem ilyen egyszerű, mert nekem voltak/vannak olyan fáim, amik lesz**ják
az öntözést, egy szemet sem dobtak le. na, ezek azok, amik a letermés után kidőlnek,
ennyi volt. (fagykár miatti haláluk előtt még akarnak valami nagyot produkálni, a géneket örökíteni. szegény, "buta" fa, de hát nincs is mag a gyümölcsben! :) :(kidőlen -pl. vihar, vagy termés súlya miatt- aztán persze újraindulnak tőről, általában nemesként)
Nem vagyok tényleg szakértő, de úgy általánosságban talán felfogtam, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés arányaiban is meg technológiájában is szar. A klímaváltozást, az egyre nagyobb szárazságokat tudjuk mi okozza, vízigényes növények betelepítése, a telelőtt állatok technológiájának fenntartása, a növényzet nélküli talaj vegyszerek stb. összefüggései valahol oda vezetnek, hogy rosszabb lesz a vízmegtartás és leamortizálódik a talaj, nulla lesz minden és táplálják vissza a mesterséges szerekkel amit tudnak.
Remélem, hogy valaki sokkal jobban elmondja ezt nekem itt és megfogalmazza, rávilágít akár a fogalmazásomban levő hülyeségekre, és szakértő szemmel elmondja.
Nálunk is a tél és a tavasz közepéig folytatva hatalmas szárazság volt, itt somogy megyében. Konkrét mm-t nem tudok mondani, talán majd a kaposvári ismerősömnél rákérdezek, ő nagy méricskélő :)
Ilyen 100-200mm-es áradást soha nem láttam a környéken a 26 életévem alatt (tudom ez még nem sok, de a helyi öregek sem).
Ja, elöntötte az útszakaszokat, 1-2 mélyebben fekvő házat a sok eső és a Rinya kiöntése Böhönye község (falum) két végén. Segesd fele leszakadt egy ilyen kisebb Rinya átkelő híd ami az egyetlen út arra (nagy körbe menés nélkül), Nagyatádon víz alá került a víztározók közül 3db (elvileg 4 van), és napokig nem volt víz, dolgoztak az újraindításon, tisztításon. Vésén azt hiszem napi rekord dőlt meg, nem emlékszem a pontos értékre, valami 186mm eső esett. Ez a Nagyatád-Böhönye térség nagyon megszívta.
Nálunk a házunk előtt állt a víz a szembe lévő házig egybefüggően, pedig nem szűk utca!!! Rendes árok, és a járdáig több méter mindkettő oldalt. Másnap hazamentem, még az árkok tele voltak vízzel, és akkor én még szerencsésnek mondhatom magam, mert 2-3 házba beöntött stb..
pincénkbe szerencse, hogy csak a tavaszi pakolás után maradt ládák voltak és kivolt takarítva. Lenéztem, 40-50cm-es vízben úszkálnak, mert a 2 szellőző ablak a járda magasságában van és ömlött be gondolom.
Sziasztok, van egy jujuba fam par eve, mar kb 5cm-es torzsatmerovel, kb 3m magassaggal, kb cseresznye meretu kerek termessel, foleg a sokaig tarto illatos viragzasat kedvelem, viszont egyre jobban utalom hogy szuros fajta, igy szeretnem atoltani nem szuros fajtara. Mit javasoltok ?
Erről a kérdésről volt szó a Datolyaszilva vagy diospyros kaki fórumban mostanában.
A téli csapadékhiány nincsen hatással a tavasszal fakadó rügyekre, mert a kákinak mélyrehatoló gyökere van és annyi víz, tápanyag rendelkezésére áll, hogy ennek nincsen terméscsökkentő hatása.
Hatás csak később jelentkezik ami a gyümölcsök potyogását okozhatja, de csak akkor, ha nem történik meg a vízpótlás természetes vagy mesterséges módon, öntözéssel. Most tavasszal kései fagyok voltak abban az időszakban, amikor már nagyon érzekenyek a fakadó káki rügyek. Nálam csak -4 C fok volt több alkalommal, de ettől a fagytól károsodtak a rügyek. Costata csak részleges a fagykár, de Vaniglia rügyek teljesen elfagytak. Costata jellemzően rejtett rügyekből indult újra. A Vaniglia rejtett rügyekből és a károsodott rügyekből is újra indult. A rejtett rügyekből fejlődő hajtások néhány hét késsel fakadtak meg, de ezeken a hajtásokon nincsen virág így termés sem.
Megérdeklődöm, meg próbálok képet kérni a termésről.
Annyit tudok igazolni a kevés tapasztalatom ellenére ezekkel a fügékkel kapcsolatban, hogy 1-2 héttel előrébb jár a másodtermés mérete a mi otthoni fügénkhez képest. Bár ez jóvalta nagyobb fajta is.
Emlékszem, hogy komplett bokrot ajánlottál már fel szinte. Hol is volt az a bejegyzés, ahol a fajtáidat megmutattad?
Kaposváron Tóth Győző barátomnál volt szerencsém egy fügét enni tegnap. Nagyon ízlett!!!!!!!!!!!! Igazi meglepetés volt az állaga és az íze is. Fajtáját nem tudjuk, majd lefotózom egyszer, hátha könynen azonosítható fajta. Nála is szerintem ledobálta az első termések 99,9 %-át. Kisebb marék nagyságú, hosszúkás zöld állapotban volt, barnult volt a vége (tehát gondolom csak részben volt érett), szinte azt hittem hogy rohad ahol barna első látásra, és szétnyitottam, bátran megettem. A zöld és a barnuló rész is finom volt. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó a füge, ezt nem kell temetnem! :)
mint hűtlen szeretőre. én is szerelmes voltam belé,
sokat ígért a kapcsolatunk, aztán megcsalt. lehet, csak rosszul tudom, hogy félrelépett,
de ez ilyen egy nagy szerelemben, tudjátok, a gyanú is elég, és minden összetörik.
lehet, ezért is írtam szarkasztikus posztot nemrég (szegény Juditot is belekeverve), mert fáj, ami történt! pedig milyen szépreményű volt minden!
(ígéretes gyümölcs: ezt még Judit is megerősítheti, emlékszem még lelkes várakozására a gyümölccsel kapcsolatban, de én is így voltam vele. aztán az íze... először furcsa, utána rossz -mint gyereknek a sör- de később mégis finom és függőség, majd csalódás, a detoxikáló réme :) :(
más meg csak szimlán beleunt a furcsa vagy nem finom ízvilágba.
ízlések és pofonok. sok van a világon, ami nem mindenkinek tetszik, sőt legtöbb minden, ilyen.
(politika, vallás, ízek-ételek, még a "legjobbat" sem szereti mindenki!)
csak az a kérdés, mennyit, és mennyire bomlik le érés során.
mert -pl. a "mérgező" zöld paradicsomhoz hasonlóan- a nyers paw gyümölcshús elég
"gáz". persze, ki akarna nyersen enni? senki, de sokan így is esznek, tudtukon kívül, ha szedik a termést, és nem várják meg, amíg éretten potyog. ausztriában van egy kis paw ültetvény, ott is úgy "szüretelik", hogy a fák alatt háló van a levegőben, abba potyog a gyümölcs, azt "szedik".
a másik, h a különböző fajták húsa különböző mennyiséget tartalmaz.
ezt még maga, a világon legfőbb kutatóintézete, nemesítője -és így védelmezője- a KSU (Kentucky egyetem) ismerte be azzal (tehát a hús is tartalmaz, mert nem lett volna mit vizsgálni) hogy a mennyiségeket vizsgálta.
azt találták, h vannak magas, közepes és alacsony tartalmúak.
a sunflower pl. alacsony, a (kedvencem :( az overleese magas... :( príma-t nem nézték, gondolom mert olasz fajta.
továbbra sem tudjuk persze, mennyi az annyi, és mi számít károsnak, ha egyáltalán az!
de érdekes, h a KSU nem is próbált a támadásokra választ adni, csak ez az egy kutatás van forgalomban! külföldi fórumokon téma az annonacin, egyszer még maga Petterson a nagy nemesítő is írt oda, miután a videójában sokszor nagyon) remegett a keze oltás közben, és azzal "vádolták" a sok paw zabálástól (munkahelyi ártalom, aki malomban őröl, lisztes lesz...) remeg, de ő megírta, örökletes a betegsége...
(amit azért erősíthetett a paw fogyasztás...)
legalább állnának ki azzal, hülyeség az egész, nincs ártalom. ha valaki tud -és érdekli- új kutatásokról, írjon. én nem követem most a témát de 1-2 éve sokat olvastam külföldi oldalakat, fórumokat. nem dőlt el a kérdés.
Ha már újra téma lett az anóna félék anonacin tartalma kutattam utánna kicsit, hogy mivel is állunk szemben. Asimina Triloba vagy Indián banán és van még legalább másik kilenc vele rokonságban álló trópusokon élő rokon faj. Soursap gyümölcs anonacin tartalmát említik hosszú távú hatásként agykárosodást okozhat, pakinson kór kialakulásáért lehet felelős. Indián banán gyümölcs magjai és a gyümölcs héj tartalmaz anonacint, de maga a gyümölcs húsa nem, de ennek ellenére mértékletes fogyasztását javasolják a kutatók. Ennek tudatában a gyümölcs héját fogyasztás előtt érdemes késsel levágni, mert akkor biztos eltávolításra kerül a gyümölcs héja maradéktalanul.
bocsánat, csak belelendültem az írásba, stand-up comedy stílusban, mókás fazon vagyok,
persze hogy nem gondoltam komolyan, vicc volt:
"...inkább mérgeződjél meg te..." meg hogy én majd a vevőket mérgezem.
tudjuk, ismerjük a tavalyi és előtti hosszas és bonyolult értekezéseket-vitákat a témában (utána olvasható kereséssel, aki akarja látni), nem hozom elő a részleteket. akkor azért írtam, mert érdekes adalék a paw-hoz, és hogy azért tudjon róla, aki akar. és persze a vita nem dőlt el!
ha lesz majd eladó paw-om, azért a vevőknek elmondom, ne egyenek túl sokat (hányinger, hasmenés lehet az azonnali hatás, érzékenyeknél.) de ez kb. olyan, mint a gyógyszertájékoztató, amin szinte minden fel van sorolva: hányás-fosás-kiütés-szédülés, kettőslátás, halál :) aztán egy egyszerű gyógyszer. amit, van aki naponta eszik...
másrészt TÉNY, hogy azért ásattad ki, mert nem ízlett (de talán a tudat is belejátszott, h minek egy gyümölcs, aminek nem biztos a pedigréje, akármit is okozhat hosszú távon, fogékonyaknál, na de ki az?), hiszen tény, mivel extrém ízű, nem lehet sokat enni belőle. te meg egyedül vagy, annyit nem tudtál volna megenni, amennyit teremhet, pár év múlva. meg már akkor is ha jól emlékszem az egyik termett vagy 20-30 db-ot. a gondoskodás és a nagyon jó talaj!
ennyit tényleg nem jó megenni, én is 5-10 db-ban maximalizálom éves fogyasztásom.
ezért meg minek egy fa egy kicsi kertbe? nálam elfér 3 hektáron :) de itt sincs több, mint 6 fa, miközben mindenből van vagy 15-20 fajta (ha csak az olyan marginális fajokat nézem, mint a cseresznye, 16 fajta..., mandula 14 fajta, szilva is vagy 15, stb.)
szóval megértelek, van az a kis mennyiség, ami után meg lehet unni. persze ízlések és pofonok is.
A Kelenvölgyi Díszfaiskolában vettem, de arról nem volt szó, hogy magonc vagy oltvány, ezt most se közlik a honlapjukon. Csak azt, hogy öntermékeny. Szóban annyit mondott az eladó, hogy ha nem terem, ültessek még egyet.
Hát most megpróbálom tömni trágyával, tápoldattal, de nagyon gondolkozom, hogy inkább ki kellene vágni.
Nagyon csenevész a korához képest. Én is kb akkor ültettem szintén Sunflowert. Előtte megolvastam, hogy mi az igénye, többek között karógyökeret növeszt, ezért jó mélyen fellazítottam a talajt és minőségi humuszt is raktam alá. Most kb 2,5 méter magas, rengeteg virág volt rajta, ecsettel poroztam a szakértők szerint, de termés nem maradt meg egy sem. Szerintem magoncot sóztak rám.
Naponta locsolom, gyönyörű egészséges (igaz megverte a jég), de mit számít az, ha nem terem.
Honnan szerezted be? Enyém a kiskert.com-től származik. Ősszel kell vennem mellé egy másikat, hogy legyen termés.
Lehetséges, hogy enyhén lúgos a komposztált márhatrágya, de biztos rajta van a csomagoláson,ebben az esetben tőzeggel kell keverni. Ebben az évben tél végén saját komposztálóból kitermelt érett komposztott szórtam a Paw banán fák ála, kiegészítve NPK műtrágyával a tápanyagellátást. Később június elején újabb adag NPK műtrágyát kaptak a fáim, később már csak rendszeresen öntözöm a fákat.
Bocsáss meg, de azért ne torzíts, valótlant ne írjál!
Kiásattam veled a 2 fát mert féltem a mérgezéstől ezért nekem nem kell? És inkább mérgeződjél meg te? Ha ezt mondtam és te kiástad, elvitted, az normális?
Bár én hiszem hogy napi több kiló elfogyasztása a paw banánból okozhat mérgezést sok év után, de nekem egyszerűen csak nem jön be. Leírtam régen is. Finom, ízlett másoknak is, de mindenkinek elég volt egyszer mint érdekesség. Én is megettem vagy 3-at, a többi a komposztálóra került. Nem jön be az állaga, az hogy nincs semmi savassága, csak szimplán, és furcsán édes. Na ezért az én kicsi kertemben semmi értelme 2 ilyen fának is foglalni a helyet, miközben termeszthetek olyan gyümölcsöt is amit szeretünk.
Már belassítottam, csak még ez az 1-2 hónap annyira rövidnek tűnik, hogy annyira nem jött le ez nektek, meg hát ez a fügés malőröm a "tő" fogalmával :D visszahozott a "köztudatba". De már a hozzászólásaim számából is látszik :). Hát örülök, hogy felráztam a társaságot.
Főként a datolyaszilvák iránt mutatok nagy érdeklődést. A füge, kivi, indiánbanán és egyebeket másodlagosan. De talán ezek közül is a kiwi és indiánbanán az, ami izgató. De majd 1-2 "TŐ"! fügének azért szorítok helyet.
ezt is akartam írni! :) "kezdők magabiztossága": igen, én is ilyen voltam. :) :( :) meg szerintem sokan mások, mindenki is...
sok kezdő "újgyümölcs" termesztőre van rálátásom, és ez alapján ugyanez írható le: részben információszegénységben élnek, de ha megkapják is az infót (pl. elfagyhat a növény) szelektív figyelemmel reagálnak: "velem ez nem történhet meg" (= meg tudom védeni a fát, stb.) igazuk is lehet (szerencse - pl. az adott tavasz nem fagyos, vagy fal mellé ültetésnél kisebb kockázat -) de sok más csalódás is jöhet. mivel nem csak a fagy az ellenség, amit meg kell oldani. rejtélyes betegségek (plusz a kezdőnek minden rejtélyes :), nem várt gondok.
valaki írja a másik társfórumon, h minden gyümölcsét lehullajtja a káki. ok: árnyék. (persze lehet más is: durva kéregsérülés, vízellátottság ingadozás, mindegy is, még soha nem termett neki...)
ezt történik például, ha habzsoljuk a növényeket, nincs hova ültetni, és egymást gyengítik az árnyékukkal.
A KEVESEBB TÖBB!
---
mindamellett jó hogy jött brich1994, mert úgy látom, felrázott minket, a fórumot!
úhh, köszönjük Ádám, h, itt vagy! :) ;)
kívánom, tartson ki a lelkesedésed évek múlva is!
(plusz kérdezz kevesebbet, de azt pontosabban fogalmazva :) ;)
öntöd a sok infódat (kérdésed) a fórumra, nehezen feldolgozható,
sőt mivel túl sok és túl részletes, én sajnos csak átfutni tudom,
ennyi kérdésre választ adni külön kommentelő főállásban kellene! :))
én sok infót megosztottam már különböző fórumokon, szóval megpróbálok adni is,
mivel sokat kaptam sok jó segítőkész embertől!
tehát ez nem gond, segíteni mindig fogunk!
DE nem lehet 1-2 hét, vagy 1-2 hónap alatt minden tudást megszerezni. (személyes tapasztalat, stb.)
érdemes egy-két növényre vagy dologra koncentrálni.
az IDŐ-t (sajnos?) nem érdemes megspórolni, amit ezek az új növények kiismerésére szán az ember.
Az út végénél IZGALMASabb az UTAZÁS! ha túl gyorsan haladunk, habzsolunk, meg fogunk csömörleni, kiégünk! mint a gyerek, aki egyszerre kap meg mindent. az ember ilyen. ha elér egy szintet, mindig több kell. de ez így elégedetlenséget, boldogtalanságot szül.
minden nap adjunk hálát, azért, amink van.
én is kb. 10 év alatt sok mindent gyűjtöttem össze, néha azt kívántam, h vágyaim azonnal teljesüljenek, de milyen jó, hogy nem így volt / lett! sokszor azt hittem, már mindent tudok, illetve nincs új növény, infó amit megismerhetnék, hiszen már addig is rengeteget szívtam magamba, DE elképesztő, hogy ez mennyire nem így van! a világ és itt ami fontos: növényei csodálatosak, fantasztikusan nagy a faj-fajtagazdagság, egy kincses-rejtelmes sziget!
lassan ízlelgetve a tudást, a tömény információt apránként elfogyasztva nagyon (sokkal) izgalmasabb ("ízletesebb" :)
van 2-3 oreg alma es kortefa(jonagold, alexandriai, baranyfarku es ismeretlenek... szamomra), azokat megfiatalitottam. Cseresznyeink /barackfaink gyerekkoromban kipusztultak, 1 ringlonk is volt anno. Es meggy is volt az utcankon, a jarda arok kozott. Rengeteg akac, fenyo, pandy es cigany meggy van. az akac es a meggy mindenhol no igenytelenul. tamogatom a regi fajtakat, barna es fiai kerteszetben es a tunderkertben is nezelodok, utanajarogatok uj es regebbi rezisztens, tarolhato stb. fajtaknak. minden ismeretlen fajtaju, jo esellyel magonc szilvafat is kivagtam, mert a sharka(szilva himlo) virus bennuk volt, szomszedot gyozkodom, hogy vagja ki az alig termo sharka virusos
fait, csak sajnos divatversenyeznek a kertjukkel. szoval ez lesz az egyik fo szempont szilva vasarlasnal. cseresznyenel a korai eresu, hogy a legyidoszakot elkerulje. baracknal a kesoi viragzas, hogy a tavaszi fagyokat. egyebkent vannak jo regi es uj fajtak is, nem lehet csak a regiekre tamaszkodni, de en is affele huzok mindenkepp! szoval itt mar nincs nagyon mit megmenteni, helyretenni valo annal tobb.
A honos magyar gyümölcsök is jók ám és jobban bírják a gyűrődést mint az oltott új fajták.
Nekem csorog a nyálam a besztercei szilvára, de olyan régi fajtát mint gyerek koromban otthon ettem nagy szemű mézédes még soha nem találtam a piacon.
A régi fák között is vannak ám értékesek olyanok amit most nem lehet kapni. Bőralma, aminek vastag a héja és rozsdás a színe sütőben sült almaként szerettem.
Különleges körték/vérkörték aminek piros a belseje, vagy más fajták.
Mint írod a telket a szüleid vették és ha régi jó /hasznos dolgok/fák/bokrok lehetnek benne.
Bocsássatok meg mégegyszer, én most jót nevettem az egészen:)
Most már várom a delelőtti műszak végét, hogy kiszabaduljak az irodából és irány a kert, pihenés,munka, ücsörgés a teraszon madarakat hallgatva :). Mondogat még 2-3mm esőket is, remélem éjszaka esik. Sok esett nálunk is nagyon! Kaposváron, ami Böhönyétől 35 km, szerintem közel fele annyi esett, mert amikor itt nem esett már az utóbbi napokban, akkor Böhönyén még mindig órákon át esett.
Van egy kútunk, 1984 fele vásárolták szüleim a házat annó, és soha nem volt szinte használva... Csak levan takarva egy lemezzel, a felépítmény rész(vödör, vízkiemelő rendszer, kis tető, fal stb) hiányzik róla. Ezzel kezdenem kell majd valamit, Tóth Győző kaposvári nyugdíjas biokertész (ex villamos mérnök :DDD) barátom tanácsára megmértem múlt hétvégén a vízszintet, 4m mélyen volt a talajvíz teteje, a kút pedig 7-7,5méter mély. Ígéretesnek hangzik.
