Totál lisztharmatos az összes levél. Ha pl. Topas-zal lepermetezed 1-2 x akkor az új levelek egészségesek lesznek, de a látható öregek már nem gyógyulnak ki. Saját mérlegelés kérdése, hogy érdemes-e még permetezni.
10-12 érett az szuper! Még elég korán van, talán a kisebbek közül is lesz még valami.
Nálam kikelt egy tő operculata az üvegházban. Nem tudom, hogy került oda a mag, nem én ültettem. Meghagytam, lassan átveszi a kígyóuborkák helyét (bár a megmaradt 3 tő kezd magához térni, és újra virágzik) és van rajta pár fiatal termés. Kíváncsi vagyok, azokból lesz-e ott valami. Több esélyük van, mintha a szabadban lenne, de elég későn kelt. Meglátjuk.
Háát... Gyűlik. Különböző terveim vannak, most fényfüzér készítése. Karácsonyfadísznek is nagyon jó. Elsősorban azért kell ültetni, hogy ne vesszen ki a növény, mindig legyen friss magom. Különleges Luffa ez, L. operculata, annak idején Svájcból rendeletem a magot.
Olyan, mint a keserűuborkám (Momordica charantia "Baby Bittergourd"), amit egyszer Szingapúrból kaptam. Egy kis termésű fajta, szép növény, nagyon vigyázok rá, hogy ne fogyjak ki belőle. Étkezési célra nem nagy élmény, de azért igyekszem megenni az érett terméseket, ne a komposztra menjen. Egy ismerősöm pedig előírásszerűen eszi a keserű, éretlen terméseket, mindig nagyon örül a palántáknak.
Igen, arra gondolok! Nekünk a veteményes mellett még a fák között egy csomó fű van a, amit fűnyírünk. Illetve van még a díszkert ahol van még fű. Nyár közepétől csinálom azt hogy a fűnyírást már nem egy helyre gyűjtjük a komposztban, hanem kiterítjük, és megszárítjuk a napon. A nap folyamán néhányszor átforgatom, és másnapra kész is van a szárított fűnyesedék.
Túlzás nélkül mondom ahol ez le volt terítve, ott egyáltalán nem kellett kapálnom. Illetve a locsolás is kevesebbet ment.
Egy egy gyom kinő így is, de azok valahogy gyengébbek, járomban-keltemben kihúzom. De már nem olyan, hogyha üresen maradt az ágyás, akkor 2 hét múlva gyomszőnyeg volt.
Az uborka csak próbálkozás, mert maradt pár szem mag a zacsiban. A többi - kapor, saláták, spenót, kínai kel simán ki fog még kelni annyira, hogy zsengén leszedem. De ha számunkra nem lesz még/már elfogadható, akkor a tyúkok fognak örülni, amikor majd kiszabadulhatnak végre a veteményesbe. Ezt kábé egy hónap múlva tervezem, addigra fogom megelégelni a paprika, paradicsom stb befőzést, illetve felszedem a még kint lévő zöldbabot. Utána övék lesz a kert:)
Ilyen lett a dinnye és a cukkini levele. A dinnyére mintha mondta volna valaki, hogy macerás, de eddig nem kezeltem semmivel. Kell/lehet-e ilyenkor még permetezni, vagy bele kell törödni, hogy ilyenkorra vége az életüknek?
Na, ezt hogy csinálod, hogy ilyenkor még vetsz bármit is, amiböl még az ásás elött lesz valami! Pláne uborkát! Nekem az áprilisban vetett uborkából júliusra lettek az elsö termések.
èn is nagyon igyekszem, hogy ne legyen semmi üresen, mert azt reménytelenül fölveri a gyom, de nem nagyon sikerül. A nyári extrém melegben semmit se lehet vetni, ilyenkorra meg mindennek reménytelenül késö. Leírná valaki, hogy másodvetésnek mit mikor szokott?
Engem nem zavar, sőt nagyon szeretem nézni, hogy mi lesz a munkánkból. Bár én még újonc vagyok az index szerint, bár 2009-ben is írtam már a topicba, csak akkor más volt a nevem... a jelszavamat meg már régen elfelejtettem, ezért regisztráltam újra.
Akkor már a reszelt alma befőttjeimet fel sem teszem ide, pedig nagyon örülök nekik.
Mi patakvölgyben lakunk, hidegek az éjszakák, bőséges a harmat. Sárgulás, barnás foltok itt is az alsó leveleken jelennek meg először, a burgonyavész viszont nem. Most sajnos megjelent, a hajtások fölső részén is, nem alulról terjedt fölfelé, és a sűrűbb helyeken sem erősebb a fertőzés, mint ahol teljesen szellős. A tartós esők, a nem túl meleg nyár megtette a magáét.
Egyébként a mikroszórófejes öntözésnél nem fröccsen föl a talajról a víz, finoman porlaszt, ilyen szempontból jobb, mint a slagos locsolás.
Persze ahol nincs ennyi harmat, biztosan többet számít az öntözés módja. Nálunk a hajnali szórófejes öntözés nem sokat ront a helyzeten, reggelente egyébként is csurom víz minden. Ha napközben meleg van, és gyorsan megszárad, nem baj, de ősszel akárhogy vigyázok az öntözéssel, még a fagyok előtt néhány ellenállóbb tő kivételével tönkremegy a legtöbb a paradicsom.
A paprikának eddig semmi baja nem lett a kora reggeli szórófejes öntözéstől. Igaz, hogy mindig van alatta fűnyesedék, így a talajról nem fröccsen föl semmi. A paradicsomra sem, de nyilván a levegőben is van annyi spóra, hogy ha kedvőzek a körülmények, megjelenik a burgonyavész.
Szerintem a szórófej és a tömlővel történő permetező öntözés kifejezetten kedvez a levélbetegségek robbanásszerű terjedéséhez.
A paradicsom különösen érzékeny erre, szépen látszik, hogy mindig a talajszint közelében lévő leveleket kapja el először a fertőzés, mert a felfreccsenő vízcseppek felverik a kórokozókat a földről.
Aztán ez a szint ugródeszka a következő locsolásnál, így halad szintről szintre a fertőzés, egyre magasabban lévő levelekre jut a kórokozó az alatta lévő levelekről felfröccsenve.
Nem véletlenül tépi le Tintus az alsó leveleket, hogy ne adják tovább a kórokozókat.
Persze a nedves, harmatos levél mindig ki van téve a fertőzésnek, locsolás nélkül is, de a locsolás felgyorsítja a terjedést.
Én még nem ruháztam be csepegtető öntözésre, tömlővel locsolok, viszont a tömlő végére tettem egy jó másfél méteres PVC csövet, és a cső végét a talajra helyezve a vetemény tövét locsolom a lomb áztatása nélkül...
Jó a szórófejes megoldás is, feltéve ha ki van építve a rendszer, meg ilyesmik. De az sem mindegy, hogy mikor locsol az ember, mert az optimális időpont az az este. Ha reggel pacsálunk, akkor túl sok a párolgási veszteség, napközben meg fenyeget még annak is a réme, hogy 'megég' a nővények levele. Akinek olyan a munkahelye, mint nekem volt, annak sohasem (vagy csak nagyon ritkán) jön össze a megfelelő időpont (ezért is váltottam a csepegtetőszalagra egy idő után). Vezetékes víz esetében a pénztárcának sem mindegy, hogy 10-20 köbméter víz megy el egy hónapban, vagy ennek a tizede-huszada... Fúrt kútnál persze más a felállás.
Amit írtam, az arra jó, hogy a nap 24 órájában bármikor lehet vizet adni a növényeknek, lsd.: amikor ráérünk. Ezen kívül a párolgási veszteség is szinte a nullára csökken, a talaj sem tömörödik be a locsolástól, mert szó szerint cseppenként megy ki az a fél liter víz, közvetlenül a gyökerekhez eljutva. Más előnye szinte nincs is, azon kívül, hogy a gombafertőzéseknek kevesebb esélyt ad az ember- szárrothadás, stb. De ez az előny felbecsülhetetlen. :) Nem akarok senkit sem rábeszélni, de ki lehet próbálni, s ezek után véleményt alkotni.
A mulcsolás sem kifogás, mert simán körbe lehet pakolni a lehelyezett cuccokat. Meglesz mindennek a helye a későbbiek folyamán is...
Végül is ez csak egy szükségmegoldás volt részemről, gondoltam arra, hogy hátha érdekel valakit. Ha nem tartjátok hasznosnak, akkor nem tartjátok hasznosnak ezt az információt. De működni működik, pénztárcabarát és viszonylag környezetkímélő.
A palántának nevelődő céklám még mindig csak szikleveles, a tépősalátám második hete lapít a földben nem kél, retek az alagútban dől-borul. Az uborkám 1 hete nem kél ki. valami jó lenne pedig őszre-télre is. Olyan méreg hogy annyit dolgozok vele, most is majd le szakad a derekam és a hidegfront után ásni kéne egy epres ágyást is.
Szerintem a sörösdobozok merítgetésénél sokkal egyszerűbb, gyorsabb kiönteni a növények tövéhez pár kanna vizet. A paprika nem igényli, hogy teljesen száraz legyen a környezete, sőt, úgy vettem észre, szereti, ha jól nyakon öntöm. Ennél a módszernél mulcsozni sem tudsz. Vagy esetleg tölcsért raksz a dobozba... Hmmm....
Mondjuk nekünk nehezen is gyűlne össze annyi flakon, nem is akarok szemetet halmozni a kertben. Szerencsére a kútból bőven jön víz, nem kell nagyon spórolni. Gyanítom, hogy ahol automata rendszer van, ott sem számít annyira, nem fogják lecserélni dobozos-flakonos rendszerre. Én is szeretem a szórófejes megoldást, ahol a növények bírják. Kinyitom a csapot, elindítom a szivattyút, és közben csinálok, amit akarok. Csöpögtető csőnél ugyanúgy.
A régebbi blogomon írtam pár hülyeséget, ami jól belegondolva mégsem hülyeség. Még a csepszalagos-automatizált locsolás előtti időkben keletkezett pár gondolat.
Paprika, s egyéb hasonló növények esetében egy kilyukasztott (fontos, hogy 'rojtos' legyen a dobozon a lyuk, ezért szerepel a lyukasztás és nem a furat szó) aljú sörösdobozt raktam a kettő tő közé, bele a sorába. A paradicsom és a dinnyék esetében egy-egy kétliteres PET-palacknak levágtam az alját, a kupakot pedig pár helyen kilyuggattam, s a növény gyökeréhez közel 'leszúrtam' a földbe, már palánta korában. Ez utóbbit a dinnyék, és a paradicsom hálálta meg termésügyileg. Mindkettő esetben a nagybetűs locsolás max. fél óra volt (150-200 tő paprika, 8-10 tő dinnye, három-öt tő paradicsom/év). Nem szép, de víz és időtakarékos megoldás - ráadásul oda megy a víz, ahova kell. Napközben és/vagy este kimentem egy pár vödör vízzel, a sörösdobozokat megmerítettem és visszaraktam a helyükre, a PET-palackokat meg teletöltöttem vízzel. Gyors, olcsó és hatékony megoldás.
Igaza van Tintusnak, tényleg a csepegtető cső lenne a legjobb. De ha nem megoldható, este semmiképpen nem szabad bevizezni a paradicsom lombját. Hajnalban, mikor egyébként is harmatos, sokkal kevésbé ártana. Naponta túlzásnak érzem, és függ az időjárástól is. A fixre beállított automaták jók lehetnek egy gyepnek, de a veteményest inkább szükség szerint öntözzük.
Nálunk is van öntözőrendszer, de nem automata, hanem én nyitom a csapokat, amelyiket éppen kell. Így időnként mehet egyszerre több kör is, máskor pár nap teljesen kimarad, hőségben pedig megy mindenütt gyakrabban. Egy rész van csak, amit este szoktam öntözni, ott a növények levele vizesen könnyem megég, gombabetegségekre viszont nem érzékeny ott semmi. A többi mind kora reggel van öntözve.
Ha valahol már kezd gyomosodni, és kapálni akarom, aznap nem indítom be ott az öntözést, hogy ne a sarat vakargassam.
A vetett uborkám - aug 20._ most 3 leveles. Én is szeretnék még frissen szedni róla, hogy gazdagítsa a reggeli- vacsi zöldség kínálatot. Ma leszedem az utolsó talentót meg a lidis charentais dinnyéket. Leszedjük a vilmoskörtét , beládázzuk és pár nap mulva mikor jól besárgul lecefrézzük. Korábban már a kompótnak valót megcsináltuk.
Érdekesek ezek a vetőmagfajták. Tavalyról maradt Castraveţi uborkamagom amit a Perez mellé vetettem sorba. (Tavaly nem sikerült az uborkám,vagy csak már nem emlékszem hogy is volt :) ) Most a perez elég hamar megadta magát a castraveti jól bírta, és szép kis sima terméseket nevelt. Máskor meg a Zita termett gyönyörűen, következő évben ugyanebből a zacskóból semmi nem lett.
A próbára vetett növények is érdekesek szoktak lenni nálam. Pl. egy új fajta paradicsomból ha azt akarom látni milyen is valójában kell legalább 4 tövet kipalántáznom,mert 1-2 méter távolságban is mást mutat ugyan az a fajta. Most egy nagy bogyójú paradicsomot próbáltam. Egyik tövön átlagban 60 dkg-os paradicsomok vannak és sok, a másikon meg csak kevés,kis átlag méretűek. Mitől lehet ez? De mondjuk ez a jelenség előfordul ugyanabban a sorban más növénynél is. Van egy szép sor paprikám,csilim és itt ott közte egy kis csenevész terméseket nevelő bokor.
Egy dolog, hogy kihal lassan aznosszes uborka meg paradicsom..mint ha elszaradnanak a novenyek... hihetetlen. De ami van paradicsom mindegyik teteje reped 4-6 fele... Mi lehet a baj? Elkapott ez is valami betegseg? Hisz a tobbi is haldoklik. Minden nap locsoló megy automata esoztetoy este 8kor, 15 percet, kiveve ha esett aznap az eso. Lehet reggel kellene locsolni este helyett? Es Ekkor jobban bírná a nappalt?
A Zita nagyon jó uborka. Sajnos én idén nem kaptam, ami volt maradék azt elvetettem, de kiették a csigák. A Restina volt még nagyon jó bőtermő, de idén nem volt belőle kis kiszerelés, pedig átkutattam a netet. Így aztán vetettem amit kaptam. Nem mondhatnám, hogy el vagyok ragadtatva az uborkaválasztéktól. Azért termett annyi amennyi elég, de kétszer annyi tőről mint tavaly amikor Restina, Zita és Joker volt.
Hagytam a tépősalátákat felmagzani, gondoltam tavasszal korán lesz salátám. De a saláta úgy gondolta a múlt heti esők után, hogy itt az ideje, kikelt. Bár most nem érzi jól magát.
Szerintem nem fajtafüggő hogy az érett termést ledobja a szár vagy nem. de még az is szóba jöhet hogy az alsó részét megszimatolgatod. Van amelyik fajta illatos ha beérik, de nem mind. Én mindig a kocsányát nézem. Mikor vásároltam a sárgadinnyét olyat meg se vettem amiről szedéskor letépték a kocsányt, mert így nem látszik hogy repedt volt vagy nem.
Nekem már július közepe óta terem, leszedtem már kb. 100 db-ot, igaz 40 palántát ültettem... kicsit túllőttem a célon. Jövőre nem is lesz ennyi. Helyette brokkolit szeretnék, régen volt, csak mostanában nem ültettem.
A hétvégén elültetett rukkola, retek, saláta már szépen sorít. Annyira bírom, hogy egyik este öntözgetem, öntözgetem, semmi .... és másnap reggel ott van az összes sor kibújva két levelesen.
Idén érdekes a babtermés. Most is amit már szedek van közte lapos hüvelyű, ceruzabab, és pár bokor vagy zöld hüvelyű vagy inkább szárazbab, ez még nem derült ki.... pedig egyetlen egy zacskóból ültettem mindet. Jó lett volna ha lett volna még benne pár szem futóbab is ami be tudta volna indázni az egészet. :(
A "valakik kiritkították"-ról jut eszembe: A kapor vetésem se sikerült. Egyetlen szál kelt ki. Amint felfedeztem, azonnal körberaktam kis kövekkel, amiket a közelében találtam hogy ki ne kapáljam. ma mit látok? Csak a köveket. Eltűnt a kaprom. De most ezt is mi az ördög ette meg???
A japánt nem tudnám kiásni. Azt meg nem tudtam mikortól kell takarni a veteményt. Olvastam hogy lesben állva kell figyelni mikor kel a retek, mert árgus szemekkel figyelik a legyek is, amik azon nyomban bele is petéznek amint kelnek. Ezért vetés után mindjárt takartam. Akkor ezt is elszúrtam, mert a fátyolfólia alatt sokkal melegebb van mint kint, ahol szintén tombol a kánikula. Ezért nyúltak meg már megint. Mire mindent megtanulok amire szükségem van, már nem lesz erőm a kertészkedéshez.
Az elején nem kell letakarni, csak mikor már van olyan gyökere, amibe bele lehet petézni.
Nálam most kelnek. Vetettem korábban is japánt, azt valakik kiritkították, de még reménykedem, hogy marad annyi, amennyiért az ágyást még érdemes fenntartani. Kipótoltam, az még nem kelt ki, de összesen 7 szemmel, ha abból még ritkítanak, akkor az már elhanyagolható.
De tavaly lett 70 dekás is, ha pár olyan lenne, már megérte, ettük egy pár napig.
Hát a retek meg egy nagy kudarc másodszori vetésre is. Most öntöztem az alagútban. Nyúlnak-dőlnek-borulnak. A vakond is már mindhárom sorban emelgetett ki retkeket. E nélkül is hiányosak a sorok. Bíztam benne hogy elfogytak ezek a dögök, mert az eddigi kb 40 db után a közeli napokban 4-et is kifogtam. De mintha még többen lennének. Holnap pótolom a retek hiányt, de ha napokon belül nem látok pozitív változást, szebb fejlődést, szétrúgom az egészet.
Én is azon tűnődök, miért gondolod sűrűnek. lehet hogy a fotó nm adja vissza a valóságot, de tény hogy a tövek között látszik a talaj. van hova hízni a cékláknak, én nem is bántanám. Szedjed majd mindig a nagyobbakat, és rendeződik a probléma.
