Az ingatlanunkon a pajtában vannak fecskefészkek. Nagyon régen, 20-30 éve még 4-5 pár is költött, de sajnos a fészkek nagy része már üresen áll, mert évek óta már csak egyetlen egy pár fecske foglalja el az egyik fészket.
De igazából nem is erről akartam írni. Azt vettem észre, hogy még most is, szeptember elején elég fiatal fiókáik vannak. Szerintem a második költés tojásait valamilyen okból kiszórták a fészekből a földre (amikor láttam a földön, nem ismertem meg, csak később, az internetről fényképről). Úgy gondolom, hogy elég nagy késésben vannak a fiókanevelés ügyben. Mi lesz így velük? Megvárják, mire röpülni tudnak majd a fiókák? Elég erősek lesznek majd, hogy kibírják a hosszú utat? Vagy sorsukra hagyják őket a szülők, ha korán megjön az igazán rossz idő?
Múltkor láttam vagy huszat és ujjongtam, mert a környékünkön 4-5 repked évek óta. A 600 már olyan sok, hogy el sem tudom képzelni:) Pedig volt idő a régebbi villanyvezetékek idejében, amikor attól féltünk, hogy leszakadnak, annyian ültek rajta. Városban, igaz kertes részen. Szerintem csak a szemünk romlik, azért látunk kevesebbet:DDDDD
Nyugi, vonulnak azok, csak lassabban mint sok más faj. Szóval inkább csak olyan ráérősen vonulgatnak... :)
Ők csak "kertről-kertre, meg- megállva" haladnak, hisz nem kergeti őket sem az időjárás, sem a kajahiány. Sok faj meg "gondol egyet", aztán amíg a zsírtartaléka futja, 100 kilométereket is lerepül 1-2 nap alatt, majd egy alkalmas helyen pár napig "tankol", hogy a következő lendülethez legyen megint zsírtartaléka. Ezek a kimondottan csak rovarevő fajok, azon belül is azok, melyek döntően speciális kaján élnek - levéltetvekkel vagy hasonlókkal táplálkoznak, amiket az augusztus végi száraz meleg vagy az első hűvösebb éjszaka szinte egyik napról a másikra eltűntet a táplálékláncból így gyorsan kell a madaraknak délebbre, a még kajadús helyekre menni.
A rozsdafarkú viszont rigóféle és mint olyan, változatos az étlapja. Sokáig akad valami "falat" a csőrébe, így aztán nem is sürgős neki az utazás... :)
a napelemes rendszerek elvárható minimum élettartama 25 év. Ez a számadat azonban tulajdonképpen csak egy elméleti szám, vagyis ez az a teljesítménygarancia időtartam, amit a napelem-gyártók hivatalosan is vállalnak a paneljeikre.
Inverter csere: számoljunk vele
A kiépített napelemes rendszerünk élete során, legyen szó akár sziget üzemű-, hálózatra kapcsolt-, vagy hibrid inverterről, általában egy inverter cserével kell kalkulálni. Bár a napelem-rendszerekben használt inverterek ára a komplett rendszer összegének átlag 15-20%-át teszik ki, többnyire csak 5 év garanciát vállalnak rájuk a gyártók.
Megnyugtató azonban a tudat, hogy a jelenleg forgalomban levő napelem inverterek élettartama, a tapasztalatok alapján 10-15 év körül mozog, különösképp a magas minőséget képviselő gyártók inverterei.
Szóval akkor ebben is vegyük a legdrágábbat, hogy aztán pláne ne éljük meg a megtérülést...
Ne sírjatok, inkább tanuljuk meg a lógást a cinegétől... :P
Arra meg külön kíváncsi lennék, hogy Szeretve Tisztelt Nagy Vezéreink közül ki lesz még döntés-helyzetben 25 év múlva, akik most kitalálták, hogy a most felszerelt holmik annyira környezetszennyezők lesznek. És arra is kíváncsi lennék, hogy 25 év múlva milyen teljesítményű napelemeket használnak majd a mi gyerekeink. Vagy a mostani cuccok akkor milyen állapotban lesznek...
Az előállításuk is nagy környezetrombolással, szennyezéssel jár és feleslegesen sok hulladékot termel a félévente "divatból" lecserélt telefonok tömege.
Akárcsak a CO2 csökkentés ürügyén erőltetett napelemek, az "elektromos" autókról meg nem beszélve... :(
De ugyanez igaz az összes többi elektronikai, híradástechnikai cuccra és újabban már szinte mindenre...
Szintetikus kaja gyártásán törik a fejüket az "okosok", a "buták" meg fitneszterembe járnak kapálás, kaszálás helyett, mert az a "trendi".
Ez valóban a legdurvább! Betömörítik az embertömegeket városi gettókba, ahol következményként kírtják belőlük a kreativitást, a természet megismerését/szeretetét stb. abból a célból, hogy értékteremtő munkát véletlenűl se végezzen, mert az csak a profitagyu multik privilégiuma! Az olykor tiltakozó belső kényszer levezetéseképp meg tolják rájuk a fitnesz, masszás és egyébb eddzőtermeket!
A Föld pusztulásának a döntéshozók és holdudvaruk kapzsisága az oka. Ők döntik el, hogy mi kell nekünk és mi nem...
Például nagyon jól megvoltunk 50 éve mobiltelefon nélkül is. Persze jó dolog a mobil (hisz sok életet megment), de mára az egyik legnagyobb természetpusztító lett belőle. Ha most is csak telefonálásra használnánk, mint 25 évvel ezelőtt és 8-10 évente cserélnénk le, akkor is betöltené a fő feladatát, de "nekünk kell" a hiper-szuper legújabb típus, ami már helyettünk "okos".
Ha nem akarsz váltani, rád kényszerítik egy "digitális átállással" vagy egyszerűen nem kapsz a régebbihez alkatrészt (pl. akkumulátort).
Az előállításuk is nagy környezetrombolással, szennyezéssel jár és feleslegesen sok hulladékot termel a félévente "divatból" lecserélt telefonok tömege.
De ugyanez igaz az összes többi elektronikai, híradástechnikai cuccra és újabban már szinte mindenre...
Szintetikus kaja gyártásán törik a fejüket az "okosok", a "buták" meg fitneszterembe járnak kapálás, kaszálás helyett, mert az a "trendi".
Teljesen elszakadtunk a természettől és lassan teljesen elkorcsosul az emberiség testileg, lelkileg...
Talán még lenne "visszaút", mert a Föld a regenerálódó képességét megmutatta most a járvány idején, de félek ebből sem tanultak azok, akiknek kellene.
Remélem, ha egyszer egy másik bolygón tartósan megveti lábát az ember, ott csak sivár homokot talál és mindent magának kell előállítani a fennmaradásához, mert akkor talán becsülni is fogja. Isten ments, hogy egy élő bolygó kerüljön majd az utunkba, mert azt is tönkre tennénk... :(
Geologiai ill. rétegtani vizsgálatok igazolják, hogy felmelegedési periodusok, sőt pólusváltások mindig is voltak, de ezeket a fajok TÚLÉLTÉK, viszont ezt a semmibevevő élőhelyrombolást, kemikáliát, háborúkat, kontinensekre kiterjedő szándékos gyújtogatást, vonuló madarak kedvtelésből és konyhacélú pusztításait nagyon nehezen! :(
A környékünkön sincs most madár, néhány rozsdafarkú és a későn költött szürke légykapó fiak maradékán kívül. A magevők és a cinegék is bevetették most magukat a közeli napraforgósokba, s ment utánuk a szokásos karvalyunk is,,láttam! :( Gyurgyalagék is ott köröznek a koncentrált méhrajok miatt! Hála a monokultúrás gazdálkodásoknak.. Nekünk azt tanácsolják, hogy ne etessünk,,no persze! Minek is, mikor 1000 hektárokon eteti az agrárium őket! :-S
Sajnalom, hogy nincs tobb madar a kertetekben... a masdar furdoket, itatiokat hasznaljak - nagy a hoseg - a fure ha kiteszem a locsolot, jonnek furdeni a fube is... 35-38 fokos a meleg mar par hete, ejjel sem sok enyhulessel.
A kertemet ugy rendeztem be, hogy legyen sok madar hivogato... pillango hivogato benne.
A nyari orgona nagy kedvenc, es iden osszel meg fogok ultetni parat - ok szeretik a sok napot es a meleget. Oket meg a pillangok es a kolibrik... no meg sok mas apro repdeso izek amiket nem igazan ismerek fel.
Mindenesetre azoknak a fajoknak van esélye a túlélésre, amelyek a legrövidebb időn belül képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez
Szóval, ilyen nincs, csak a mi elméleteinkben, mert a fajok olyanok-amilyenek, vannak amik évszázadok, évezredek alatt tudnának csak alkalmazkodni, vagy úgy sem, de azok ugyan olyan fontosak, hasznosak a természetben és a mi érdekeinknek is! Mint ahogy mi sem tudnánk pl. Mars-i körülményekhez pikk-pakk alkalmazkodni, ezt elvárni az egyszerűbb, sebezhetőbb szervezetektől jellemtelen farizeus dolog! :( Ezzel a hozzáállással gyakorlatilag a fajok túlnyomó többségére halálos ítéletet mondunk,,,persze, mert ez így kényelmes és nem kell semmit ellene és értük tenni! :( Tudom, ez nem csak a Te szlogened, olvastam ezt MME-s főmunkatársak tollából is! De ugye mi védjük a természetet, de végül is mitől, kitől, MAGUNKTÓL..? Ez eleve nonszensz, mikor közben kérlelhetetlenül terjeszkedünk, s erre hivatkozva lexarva mindent rombolunk és kizsákmányoljuk a környezetet minden rétegét!:( Majd azt mondjuk, hogy úgyis azok a fajok maradnak, amik alkalmazkodni tudnak..!? És kihez is, HOZZÁNK.? Mert mi tudjuk, s mi majd megmondjuk, hogy mely fajok fontosak NEKÜNK és mely fajok nem,, a többi mehet a levesbe! Mert mi jobbak vagyunk Istennél és előre tervezzük az ökológiát is !? Ja nem..! :(
Részemről most s-ombre-ro-val értek egyet. Az tény, hogy van pár új faj is ami megjelent és a meglévők közül némelyek felszaporodtak, azaz túlszaporodtak...Amiket felsoroltál azok egyedszámainak növekedése viszont pont az őshonos fauna továbbrombolásában ludasok. A holló ugyan védett, de a lehető legkártékonyabb varjúféle és ugye a szajkó sem épp az apróbbak kedvence!:( Az örvös galamb (a balkánival együtt) meg egyre jobban és több helyen kiszorítja az őshonos gerléket! A felsorolásodhoz hozzá csapnám a szarkát és dolmányos varjakat, melyek szinte minden élőhelyen mérhetetlenül elszaporodtak, s egy kissé a védett csókát is! Ha viszont megvizsgáljuk ezen fajok ráhatásait, ez a többire nézve ugyancsak eléggé nyugtalanító. Az hogy megjelent pár példányban(!) új poszáta faj, fészkel néhány példány nagy őrgébics, vagy pásztormadár, megjelenik egyszer-egyszer a ragadozó kuhi, vagy itt-ott barátkeselyű, ettől a potenciális őshonos fajok katasztrofális fogyása és szinte eltűnése még sajnos tény! :( Óriási küzdelmek árán próbálják a kerecsensólymot, a kékvércsét, a parlagi sasokat, kis őrgébicset, szalakótákat stb. visszavarázsolni, de az élőhelyrombolásokkal, környezetszennyezéssel nem tudnak mit kezdeni! :( Majd, ha ezek egyedszámának növekedéséről hallunk, akkor lehetne némileg hátradőlni. :-S
Igazán, őszintén sajnálatos az egészségi állapotod romlása. Minden bizonnyal az is hozzájárul az élővilággal kapcsolatos borúlátásodhoz.
Tény, hogy egyes fajok egyedszáma jelentősen megcsappant, legalábbis ami a területi előfordulásukat illeti.
Viszont, megjelentek olyan fajok, amelyek korábban nem fordultak elő a környezetemben.
Már korábban írtam itt, pl a hollók. 70 éves koromig csak képen vagy állatkertben láttam, az utóbbi 5-6 évben pedig szinte naponta találkozom velük, nem ritkán 5-6 példány, de volt már, hogy egyszerre 9-et láttam fölöttem körözni. De vannak mások is: örvösgalamb, szajkó, (na az utóbbi nem éppen a szívem csücske) de tudomásul veszem és elfogadom a jelenlétüket.
Amit az ember mérhetetlen elbizakodottságában a mindenbe történő beavatkozásával elrontott, azt a természet majd kiigazítja.
Mindenesetre azoknak a fajoknak van esélye a túlélésre, amelyek a legrövidebb időn belül képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A vészharangot lehet ugyan kongatni, de temetni még talán korai. Legalábbis remélem!
Oladi városrész, fenn az oladi domb tetején.Örülök, hogy fűződnek élményeid Szombathelyhez-. És minden tisztelet, hogy vannak még (rajtam kívül is) , akik aggódnak a természetért. Sajnos én is immár 70 éve tapasztalom környékünkön az élővilág fogyását, de azt hiszem ennek megállításához páran kevesek leszünk.
Először egy alacsonyabb dobozban volt és sajnos lejött megint, az udvarban szedtem össze, az a szerencséje hogy nagy, a macskák csak nézték. Kevés ha 2x megetetem biztos, de csak nem hal éhen. Tegnap mikor hazaértem mintha nem lett volna üres a begye, ezért gondoltam, hogy etetik.
Szerintem abban a ládában nem merik etetni az öregek, ő maga meg még nem tud enni/inni, hiába teszed elé - lassan éhen/szomjan hal. Gondolom az öregek próbálják kicsalni a ládából a kicsit, azért "burukkolnak". Ez jó jel, mert akkor még tartják vele a kapcsolatot.
Engedd szabadon ott a tetőn. Nem hinném, hogy onnan leesne, de elméletileg úgy talán etetnék. 4-5 nap és rendesen repül - ha addig túléli. Így ládában szerintem nincs sok esélye. Enni-inni még önállóan nem tud, kimenni sem, a szülei meg csapdának hiszik a ládát és nem mennek bele etetni ...
(A következő napokra szerencsére nem jósolnak viharokat.)
Ma is orvoshoz megyek krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel.
Idős vagyok, beteg és rokkant.
Ez lenne az ok?
Aligha!
Fiatal koromban annyi volt a rovar, hogy rá-
gondolni sem jó.
Ha a mezőbe lecsapott egy ragadozó, százszám riadtak fel a madarak.
A Murán, a nagy-kanyarban a legelső ottlétem
idején egyszerűen elfelejtettem horgászni.
Élt a víz és én csodáltam.
Vadászaink az Alföldre járnak nyulra, lassan
fácánra is.
A madáretetőmön korábban egymást rugdosták le a kis madarak.
Most?
Ne is beszéljünk róla!
Horváth Balázs írja A beteg bolygó című könyvében (500 oldal tényközlés), hogy a rovarok kipusztulása egy egyenessel ábrázolható, amely egyenes hamarosan metszi az abszcisszát (a vízszintes időtengelyt a koordináta rendszeren.
Mindent adatol, felelőtlenség nem állít.
2025! - nagyon közel van. A lábunk nem a féken, hanem a gázpedálon van!
Ha nem lesz bogár, marad a termelvények, haszon ételek 20 % - a.
Legalább alaposan tanulmányozhatod a Matyimadár ivási szokását és fürdési technikáját. :)))
Nálam egy közelben fészkelő mezei verébpár kisajátította az itatót. Ha valami más madárfaj megjelenik, azonnal ott van mindkét veréb. Inni még csak-csak engednek mást is, de a "belefürdést" nem tűrik. Széncinkéket, de még a rigókat is simán elzavarják ha pocskolni kezdenek. A gerlék nem veszik nagyon zokon a zavarásukat, ők néha tudnak egy kicsit pancsolni. Viszont a verebeket még egyszer sem láttam, hogy a vízben fürödnének. Nem tudom eldönteni, hogy az ivóvíz tisztaságára vigyáznak ennyire vagy ők ilyen "koszos" madarak, akik csak porban fürdenek - mert azt naponta többször is megteszik, ha találnak a sok eső miatt valahol száraz port, homokot... :)
