Nemcsak áradás, nagyobb esők után a csapadékvíz összegyűlik a mélyebb részeken, szántókon is és sokáig jelen van a belvizes vízborítás. Normál esetben ez szép lassan szivárog el, hetek, hónapok alatt. Mo-on jó ideje ezeket a vizes részeket célozta meg a vízügy, elvezető csatornákkal. Felgyorsították a víz távozását, nincs lassú visszaszivárgás, sokkal gyorsabban száradnak a földek és csökken a talajvíz szintje, főleg a szárazabb évtizedekben. Így több termőföldet nyernek, több eu-s támogatást kapnak. Pénzről szól az egész.
"Elkészült a fajszi vízlépcső hatástanulmánya, sajnos nem hozzáférhető,..." Igaz ez, vagy még is van róla valami anyag? Fajsz Paks alatt van a Duna folyón kb 20 km-re.
Egy MI / Ai a sokból:
A fajszi vízlépcsőre vonatkozóan léteznek nyilvános, hozzáférhető anyagok és tanulmányok, így az az állítás, hogy semmi nem érhető el róla, nem teljesen igaz.
Ugyanakkor a megfogalmazás hátterében az állhat, hogy a teljes, végleges és jelenleg is hivatalos környezeti hatástanulmány (KHV) nyilvánossága körüli helyzet komplex, és bizonyos részletes dokumentációk korábban korlátozottan vagy csak nehezen voltak hozzáférhetőek a nagyközönség számára. Az alábbi anyagok és adatok érhetőek el a projektről:
1. Stratégiai és területi tervek
Műszaki és Megvalósíthatósági Tanulmányok: A Duna Fajsz/Paks térségébe tervezett vízlépcsője (amelyet a szakirodalomban gyakran Fajszi vagy Paks-Fajszi vízlépcsőként említenek) évtizedek óta szerepel a hazai vízgazdálkodási és hajózhatósági tervekben. Az Európai Unió TEN-T (Transzeurópai Közlekedési Hálózat) programjához kapcsolódóan készült hazai megvalósíthatósági tanulmányok részletesen foglalkoznak a fajszi duzzasztó koncepciójával. Országos Területrendezési Terv (OTrT): A térségi és országos területrendezési tervek hivatkoznak a térségben tervezett vízszintszabályozási műtárgyakra.
2. Környezetvédelmi és hatásvizsgálati dokumentumok
Duna-stratégia és hajózhatósági hatástanulmányok: A Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projektek keretében számos stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) készült, amelyek felmérik a fajszi műtárgy lehetséges hatásait a meder süllyedésére, a talajvízszintre és a Natura 2000 területekre. Környezetvédelmi Hatóság / Zöldhatóság irattára: Ha egy hivatalos Környezeti Hatásvizsgálati Eljárás megindul vagy lezárul, annak nyilvános szakaszában az illetékes környezetvédelmi hatóság (a területi kormányhivatal) köteles közzétenni a környezeti hatástanulmányt és a kapcsolódó hirdetményeket.
3. Civil és szakmai elemzések
Szakmai szervezetek kiadványai: A Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Mérnöki Kamara anyagai, előadásai között több részletes műszaki elemzés található a fajszi vízlépcső hatásairól (vízszintemelés, energiatermelés, hajózási mélység biztosítása).
Környezetvédő szervezetek elemzései: A WWF Magyarország és más zöldszervezetek több kritikai elemzést és kiadványt is megjelentettek a fajszi duzzasztó várható ökológiai következményeiről, amelyek gyakran hivatkoznak a hivatalos háttértanulmányok adataira.
A talajban vízzáró rétegek vannak, agyagos rétegek, miegymás. Napi, ővszakos, éves ciklusok, eső, aradás ... nincs statikus állapot. A talajvízszint változó, van ahol viszonlag közel a felszínhez már van talajvíz, van ahol jóval mélyebben. akit érdekel utánanézhet ennek.
A talajvíz igen messze, akár többszáz km-re is elszivárog. Óriási a nyomása, kapillárisok, ilyesmi. A szakértők szerint az Alföld elsivatgosodásának fő oka a Duna meder mélyülés, ahova visszafolyik a talajvíz
Ezt pár napja én is olvastam, de eléggé kételkedtem benne akkor is.
A fizika jelenlegi állása szerint a víz nyugalmi helyzetre törekszik, azaz abba a pozícióba, ahol a legkevesebb energia kell a nyugalmi állapotához.
Azaz mindig lefelé, amíg az alatta lévő stabil vízréteget el nem éri.
Az, hogy a Duna meder alatt lenne egy külön, mélyebben fekvő vízréteg nagy felületen, eléggé nehezen hihető.
Ugyanis akkor a Dunának is komoly vízveszteséget kellene elszenvednie magyar területen.
Már készül a jogszabály, ami kötelezi majd a rektorokat/turbinákat az elindulásra, és probléma megoldva.
Sőt hozhatnának olyan törvényt is, hogy a Duna köteles saját költségére a vízszintjét legalább 100 centimétrel emelni, ellenkező esetben kitiltják nem hogy Mo.-ról, de még a schengeni övezetből is.
Az eddigi hozzáértésük alapján simán kinézem belőlük...
Nem izgulok, hanem inkább csodálkozok, meg hiányérzetem van, hogy miért nincsenek MegváltóPetyával videós tudósítások, hogy ráteszi a kezét valamelyik blokkra, koncentrál, lehunyja a szemét és lám elindul... Pörögnek felfelé az áramtermelés növekedését mutató számok.
A talajvíz igen messze, akár többszáz km-re is elszivárog. Óriási a nyomása, kapillárisok, ilyesmi. A szakértők szerint az Alföld elsivatgosodásának fő oka a Duna meder mélyülés, ahova visszafolyik a talajvíz.
Valaki érzékeli már bármely nyilvános adaton, hogy Paksi atomerőmű 3 álló blokkja közül valamelyik felfűtés, elindulás közben lenne már? Vagy a kettes blokk termelés kapacitásának a növekedését látja valahol? Mert én nem.
Mert a vízgazdálkodás elsődleges célja a belvíz rekord gyors levezetése hosszú évtizedek óta. Mg-i nagytermelők, zöld bárók még hisztérikusan követelni is szokták. Vegyipari multik célja ugyanez, minél több termőföld, úgy nő a műtrágya és a kezelőszerek forgalma. Na ez most jól visszaütött.
Természetesen mi is ajándékba kapjuk a befolyó vizeket, de pl. Ausztriában nincs súlyos aszály és vízhiány.
Nálunk viszont ami befolyik, az rögtön kifolyik, és még több is, miközben súlyos aszály és vízhiány van.
A meder mélyülése miatt pedig előfordulhat, hogy egy folyó vízszintje alacsonyabb mint a környező talajvízszint,és akkor a víz egy része a folyó felé távozik (de természetesen vannak Mo-n itt eredő vízfolyások, amelyek nagyobb folyókba ömlenek, ezek forrása is a leeső csapadék/talajvíz), és végül több víz hagyja el az országot, mint a befolyó, ez sajnos tény, Szóval az itt leeső csapadék egy része is távozik, ami nem probléma ott ahol marad elég, de ugye nálunk vízhiány van per pillanat.
Nagyon erősen kétlem, hogy a talajvíz x km-ekről valami enyhe lejtős útféleségen a folyókba szivárogna. Nem szívják fel a növények hajszálgyökerei függőlegesen felfelé?
Vizet ajándékozunk a szerbeknek.....
Már szinte hallom a szlovák széljobbot, hogy "gátat minden folyóra, nem ajándékozhatunk vizet a magyaroknak, innen minden folyó a magyarokhoz folyik!" Az lenne csak szép, példa meg éppen lenne rá.
Mo-n a mélyülő folyómeder és alacsony vízállás miatt még a leeső csapadékvíz egy része is a talajból a folyókba szivárog (Dunánál, de a Tiszánál, Körösnél is), így folyó inkább lefolyó. Így lehetséges hogy több víz távozik, mint ami beérkezik, szóval jelenleg vizet ajándékozunk a Szerbeknek.
"Szokás szerint a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött a hétfői ülés. Megint megjegyezte, hogy Lázár János hiányzik, majd felidézte, hogy 2025-ben a korábbi miniszter azt mondta: őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, hibát követett el a kormány, amikor nem épített víztározókat."
A szokásos bunkó magyar mentalitás. Habzó szájjal k*anyáznak mindenkit Rajkától felfelé, hogy "visszatartják a vizet", de persze innen Szerbia felé nem kiengedni, az rendben van.
