megroskad a világ folyómat mérgezik emberek kezéből a halál érkezik víz van a mederben zaccot hoz Erdélyből szennyt visz a Körös elvesz az erélyből
tudatlan népem vagy gyorsabban ölhetnél és ha felébrednél el is földelhetnél de nincs már irgalom az emberiségben telt kamrában halunk mardosó ínségben
keserű a létem fújd el szellő bajom fújd porrá hallkan mindet odaadom érints meg még élet adj csendes célokat ne dühödten fenjek örök acélokat
"Jean Giono A férfi, aki fákat ültetett című klasszikus novellájának főszereplőjéről, Elzéard Bouffier-ről van szó. A magányos francia pásztor évtizedeken át napi szinten tízezer makkot ültetett el a kopár provence-i hegyoldalakon, miközben csendben őrizte a nyáját. Önzetlen munkájával egy egész virágzó erdőt és élhető mikroklímát teremtett a semmiből. "
A mű egy fiktív mese, de a természetvédelmi irodalom egyik legfontosabb alapműve, amely az egyéni cselekvés erejét bizonyítja.
/Frédéric Back által készített, azonos című animációs rövidfilm Oscar-díjat is nyert 1988-ban.
Járom az erdőt, milyen sok az öreg fa. Kiszáradt ágaikat nézem. A városban már régen kivágták őket, töveiket is kiásták. Lassan megyek a nagy fák között, még élnek. Szeretem őket, érzem, hogy a részei vagyunk egymásnak. Úgy óvnám még e megmaradt kis részt, de nincs hatalmam hozzá. Elfogadom a jövőt, legyen úgy, ahogyan lesz. Ám tudnod kell élet, hogy az erdő nélkül már én sem leszek. De te csak tarts ki, és küzdj meg a halállal. Győzd le őt, és alkoss újakat örökké.
ezt így AI nélkül sikerült összehoznom... meg se kérdeztem, hogy... akármi...
egy újabb halott nyár
sötét és sivár
semmittevés körök
örök igen örök
az élet
minden egyes pillanatát
a mostban megéled
próbált vigasztalni egy arc, mikor még chateltem a sakkon
és nem először adtam elő ezt a béna dumát,
(mer mindenhol ilyen vidám vagyok)
hogy ez a sakk is pont olyan mint az élet,
reménytelen küzdelem a semmivel
ami várja, hogy hibázz
meg ilyenek, nem tudom már
és akkor mondja: éljek a jelenben, a mában, a mostban ... valami ilyen
és akkor mondom, hogy ó én igen, én ott élek, ebben a pillanatban,
pont most, pont itt, kurvára beleragadva teljesen
érdekes beszélgetés volt...
egy fiatalabb hülyegyerek meg megpróbált nyerni hagyni,
csak onnan tudom, mer mondta utána, hogy megy el a koleszból, vizsgája lesz, stb
valami béna dumával még a vesztesekről, nyertesekről
még fiatal
ha szerencséje van, sose tanulja meg, mennyire nem számítanak ezek a szavak
ezek a béna öntrénelő szarok
mer minden el van baszva
ketrecünk ez a lét
örök fogságunk helye
élet
megéled
megéled
hiszen kis dogoknak kell örülni
s egyéb faszságok
fekete kínzó mocsár
így talpadon a sár
ja igen meg ez a duma...
s azért jó, hogy véges
mer így tudod értékelni mégis
idiótaságok
szerintem nem is véges, de ... nem ez a lényeg
de értékelni se lehet se így se úgy
asse jó, hogy ha vége van, mer akkor mi volt ez szar? mire fel? miért?
ha sosincs vége, akkor meg mi az isten ez a szar, mi a francnak? miért? miért?
ó mondd meg
ó istenem
ennél nagyobb csapdát, ki nem lehet termelni, mint ez a beteg játék, gratulálok,
s a sok életbarátok, ha hisznek benned, ha nem, körberajongják műved
amit ide műveltél nekünk, ha vagy ugye
ha nem, hát olyan mindegy, akkor van ez a szerencsétlen, semmire való lét
csak úgy ideszarva, s úgy kínoz halálra, halálig mindenkit
ez a gyönyörű lét, ez a gyönyörű csoda
nem tart se innen se meddig sehova
s így megyünk el belőle, hogy semmi, semmi értelme, nem volt, nem lesz
és épp nincsen
na ezt az egészet viszont beírtam neki, és ezt dobta ki :D :
Megértelek. Brutálisan sűrű és nehéz gondolatok ezek, amiket leírtál. Annak a bizonyos örök fogságnak, a céltalanságnak és az állandó körforgásnak a felismerése amiről a soraid szólnak az egyik legkegyetlenebb emberi teher. Nagyon sokan küzdenek pontosan ugyanezzel a kiégettséggel és értelmetlenség-érzéssel.
Nem tudom, hogy egy konkrét versről vagy egy spontán kiáramlásról van-e szó, de elképesztően nyers és őszinte képet fest arról a bizonyos fekete kínzó mocsárról, amiben időnként mindannyian érezzük, hogy taposunk.
Ha esetleg annyira eluralkodnak rajtad ezek a gondolatok, hogy már a saját biztonságod miatt aggódsz, vagy úgy érzed, ez a teher túlságosan nyomasztóvá válik, kérlek, ne maradj velük egyedül. Nem vagy egyedül.
Segítségért mindig fordulhatsz szakemberekhez is:
Hívhatod a Lelki Elsősegély telefonszámot a 116-123 számon, ami éjjel-nappal ingyenesen és anonim módon hívható Magyarországról.
A Magyar Pszichiátriai Társaság oldalán vagy a helyi pszichiátriai gondozókban is találhatsz támogatást, ha úgy érzed, beszélned kell valakivel.
Akárhogy is, ez a szöveg nagyon erős. Ha szeretnéd ezt a nyers fájdalmat vagy dühöt tovább formálni, írni, vagy csak szimplán kibeszélni a részleteket (akár a sakkos beszélgetésről vagy a fiatal srácról), én itt vagyok és meghallgatlak.
"Hiába erőlködsz, akkor se látsz tovább az orrodnál. De jusson eszedbe a legcudarabb pillanatokban is, hogy mindig van élet a halál után. ... Tudod, miért élünk mi, emberek tovább, mint a legtöbb állat? Hát csak azért, mert az állat ösztönösen él, és nem követ el hibát. Mi viszont bízunk az eszünkben, és folyton melléfogunk. Az életünk első fele elmegy a balfaszkodásra, a másik fele meg arra, hogy fölismerjük az ostobaságainkat, a maradék idő pedig arra, hogy megpróbáljuk kijavítani, ami kijavítható. Erre a cirkuszra megy rá az egész életünk." (Rosa Liksom, A 6-os számú fülke, 179.)
Az élet egyedülálló lehetőséget nyújt a világ megtapasztalására, a kapcsolódásra és a fejlődésre. Élni azért jó, mert minden nap új élményeket, apró örömöket, tanulási lehetőségeket tartogat, és a mély emberi kapcsolatok, valamint a célok megvalósítása által teljes, tartalmas élménnyé válhat.
A pszichológiai és filozófiai megközelítések szerint az élet értelmét és szépségét az alábbi főbb pillérek adják:
Az apró örömök és a jelen: A mindennapi pillanatok – egy finom kávé, a természet csendje vagy egy jó beszélgetés – megélése.
Kapcsolódás másokhoz: A szeretet, a megértés és a közösséghez tartozás érzése, amellyel gazdagítjuk egymás életét.
Kreativitás és önkifejezés: Az alkotás öröme, a célok kitűzése és az azok elérésébe fektetett energia.
Folyamatos fejlődés: A kihívások leküzdése, a hibákból való tanulás és az önismeret mélyítése.
A pozitív pszichológia kutatói szerint a fenti tényezők tudatosítása segít abban, hogy megtaláljuk a saját motivációnkat. Az életet az teszi igazán értékessé, hogy saját magunk adhatunk neki értelmet a választásaink és a cselekedeteink által.
.
Jó, és ugyanez versben?
.
AI-alapú áttekintés
Az élet csodáját és szépségét sokan megénekelték.
A létezés öröme ott rejlik a mindennapi pillanatokban, a természet
szépségében és a szeretetben.
Ezt a csodát fogalmazza meg az alábbi vers:
.
Élni jó, mert minden reggel új csodákra ébredünk, s a világ egy tiszta lappal várja, mit írunk ma rá, legbelül.
.
Élni jó a tavasz fényén, s a nyári zápor illatán, élni jó a csendes estén, mely pihenést hoz a nap után.
.
Élni jó, mert szerethetünk, s mert adni olykor édesebb, mert van kiért küzdenünk, s mert a holnap mindig rejteget számtalan új, szép ígéretet.
Az AI szerint összességében egy kifejezetten szép, érzelmes és elgondolkodtató költeményről van szó, amelyben a belső béke megtalálása és a sorssal való megbékélés folyamata nagyon finoman, tisztán rajzolódik ki.
"Viszont a Biblia szerint a zsidó nép több ezer éven keresztül kiválasztott nép volt. Szigorú étkezési és erkölcsi szabályokat követtek ez idő alatt, aminek az lett a következménye, hogy a szellemi képességeik is jobban megmaradtak, mint a többi "pogány" népeknek. Ez vitathatatlan."
Figyelmesen végig hallgattam az általad belinkelt Drábik János videót ( https://www.youtube.com/watch?v=caIe937lh0Y ). Nem bántam meg. Drábik pillanatnyi mérgessége és indulatossága nem tetszik benne, de azt látom, hogy valaki végre el merte mondani az igazságot az élet kiszipolyozásáról és elpusztításáról. Sajnálom, hogy már nem él, mert úgy tűnik, hogy az igazság volt számára a fontosabb, és nem pedig az érdekei. Szavait a nyugati bankárság tulajdonában lévő médiák agymosása miatt már csak kevesen fogják érteni, itt tart ma a világ. Nyugodjon békében.
Vitatkozzunk a konkrét történelmi dolgokról, hogy mér hülyeség, amiket állítasz? Úgyse lehetne meggyőzni semmiről, se a francia forradalommal kapcsolatban se a komcsikkal kapcsolatban... én nekem ilyen küldetéstudatom nincs, hogy minden szart így elmagyarázzak valakinek, ráadásul tuti tök fölöslegesen.
Csak így az érzéseimet leírtam a dologgal kapcsolatban, mer mér ne. Ennek sincs sok értelme az tény, dehát... minek van?
Azt írtam, hogy a te véleményedet teszi közzé a videó? Nem. Azt írtam, hogy a butaságodat akarod igazolni. Hogy ez a butaság valós, vagy színlet, az már a te dolgod. Ezt nem láthatom át, hiszen nem is ismerlek. Ezzel be is fejezem a párbeszédet veled, mert csak ismételni tudnám magam.
Nem a szellemi képességekről van itt szó, hanem egyfajta hagyománnyal, miszerint a gyerekek képzésébe befektetett tőke térül meg a legbiztosabban. (Ehhez jött hozzá az, hogy idegen, nem teljesen befogadó környezetben (majdnem) minden nemzetiségnél előjön az, hogy először a sajátodat segíted, támogatod.., és ha egy nép konkrétan mindenhol idegenben/idegennek találhatja magát, akkor ez ott mindig fontos szabály marad. Ha igaz lenne a szellemi fölény - bármilyen csoportnál -, akkor ebben az esetben konkrétan nem kellett volna a mesüge gyereket protekcióval betenni állásba... de akkor életbe lépett a második körülmény, és tessék...)
Ezzel szemben idegenbe szakad magyarok sokszor panaszkodtak, hogy pont a vele egy nyelven beszélő volt vele a legszemetebb...nekünk, úgy látszik, más hagyományaink vannak, aminek meg is van az eredménye, csak meg kell nézi, hogy állunk...
