A darwini evolúciós, azaz a természetes kiválasztódás elve alapjaiban rendben van. Nagyon sok helyen és féleképpen meg is lett már erősítve és pontosítva is. Miben várható még további pontosítás?
Azért az elég szégyen, hogy minden érdemi kérdésben a gépmajomhoz fordulsz, és kopizod a kapott választ. (Nem tudva arról se, hogy esetleg a válaszban otromba hibák vannak.)
Folyamatosan kiállítod magadról a szegénységi bizonyítványt: semmihez sem értesz és semmit se tudsz, kivéve a gépmajom promptolását.
"A polipok evolúcióját megvizsgálva biológus kutatók arra jutottak, hogy sokkal gyorsabban történt, mint azt a biológia lehetővé tenné. A Progress in Biophysics and Molecular Biology Journalszakfolyóiratban megjelent tanulmányhoz 33 kutató adta a nevét, akik kijelentették, hogy a csápos tengeri lények megjelenésére a legvalószínűbb magyarázat az lehet, hogy az első egyedek tojásai az űrből érkeztek. Nem ez azonban az egyetlen furcsa dolog velük kapcsolatban."
"A kutatók arra is rámutatnak, hogy az evolúció folyamatában semmi nem indokolná a polipok fejlett tulajdonságait: „A nagyméretű agy, a kifinomult idegrendszer, a kameraszerű szemek, a hajlékony test, a színváltoztatásnak köszönhető azonnali álcázás és az alakváltás mind olyan meglepő jellemzők, amelyek hirtelen jelentek meg az evolúciós folyamatokban.”"
„A csigáspolipoktól a tintahalakon át a kalmárokig a gének fejlődése nem hasonlít egyetlen más, korábbi létformához sem. Életszerűnek tűnik a feltételezés, hogy ezek az életformák az evolúciót tekintve a távoli »jövőből« kölcsönözték a génkészletük részét. Ez a gyakorlatban a világűrt jelenti” – írják a kutatók.
A polipok genomja rendkívül komplex, több mint 33 000 fehérjét kódoló gént tartalmaz, ami meghaladja az emberi genomot is. Genetikai állományuk különlegessége és az aktív RNS-szerkesztés miatt gyakran emlegetik őket "földönkívüli" tulajdonságokkal rendelkező lényekként. A DNS-ük vizsgálata segít megérteni az Antarktisz múltbeli klímaváltozásait is. [1, 2, 3, 4, 5, 6]A polip DNS különlegességei:
Lenyűgöző komplexitás: A polipok genomja rendkívül nagy, fehérjekódoló génjeik száma meghaladja az emberi génkészletet (a szerint több mint 33 000 aktív génnel).Aktív RNS-szerkesztés: A polipok mesterei az RNS-újrakódolásnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy fehérjéiket környezeti hatásokhoz, például a hideghez igazítsák, anélkül, hogy a DNS-üket megváltoztatnák.
Evolúciós rejtély: A kutatók körében felmerült a pánspermia-elmélet, miszerint a polipok genetikai anyaga a Földre üstökösökön keresztül érkezhetett, bár ez nem bizonyított.Környezeti mutatók: Az antarktiszi polipok (pl. Pareledone turqueti) DNS-e őrzi a jégtakaró korábbi összeomlásának történetét. [1, 2, 3, 4, 5, 6, 7]
Összehasonlítás és kutatás:A tudósok szerint a polipok idegrendszere és testfelépítése a komplex DNS-nek és az RNS-módosításoknak köszönhetően ennyire fejlett. A szerint a polip-probléma a kambriumi robbanás genetikai hátterének egyik legismertebb példája
Tulajdonképpen van alátámasztás. A mitokondriumok genetikai kódja nem teljesen az, mint a gazdáiké. Tehát "LMGK", azaz lehet más is a genetikai kód. A genetikai kódban megjelenő redundancia (egyes aminosavakat több kodon is kódol) sem teljesen egyetemes.
Ez még csak a kód. Az élet más aminosavakkal, más bázisokkal is elképzelhető - és még mindig nem hagytuk el az aminosav-nukleinsav birodalmat.
"Minden élőlény közös ősöktől származik, ezért a legmélyebb rétegben baktérium- és archeaszerű egysejtűek génjeinek leszármazottai vannak jelen. Ezt támasztja alá, hogy a genetikai kód és az alapvető anyagcsere-folyamatok minden élőlényben azonosak."
Ezt támasztja alá, v. ezzel támasztod alá? Egyelőre nem is ismerünk tőlünk idegen más bolygón élő életformát, tehát nincs viszonyítási alap. Ha pl. lenne más bolygón a földi életformával azonos folyamatokkal működő és szintű élet, akkor melyik hely alátámasztaná alá az élet eredetének kis tavacskája helyszínét?
A tudományos források alapján az emberi gének eredete így foglalható össze:
1) Ősi egysejtű ősök (3,5–2 milliárd év)
Minden élőlény közös ősöktől származik, ezért a legmélyebb rétegben baktérium- és archeaszerű egysejtűek génjeinek leszármazottai vannak jelen. Ezt támasztja alá, hogy a genetikai kód és az alapvető anyagcsere-folyamatok minden élőlényben azonosak.
2) Ősi eukarióták (2 milliárd év körül)
Az emberi sejtek felépítése az eukarióta ősöktől származik: sejtmag, mitokondrium, sejtváz. A mitokondriumok különösen érdekesek, mert baktérium-eredetűek (endoszimbiózis), így a mitokondriális DNS közvetlen bakteriális eredetű.
3) Ősi többsejtű állatok (600 millió év)
A génjeink nagy része olyan alapvető fejlődési és sejtszabályozási génekből ered, amelyek már a korai állatokban jelen voltak.
4) Ősi gerincesek, emlősök, főemlősök
A genomunk túlnyomó része a következő leszármazási vonalon alakult ki:
ősi gerincesek
ősi emlősök
főemlősök
emberszabásúak
afrikai emberszabásúak (gorilla, csimpánz, ember közös őse)
hominidák (Australopithecus → Homo habilis → Homo erectus → Homo sapiens)
Ez a vonal adja az emberi genom szinte teljes egészét.
A szabad elme illúziója - Válogatott írások a gének hatalmáról
E-könyv
Kulcslyuk Kiadó Kft. | 2013 | magyar nyelvű
Szabad-e az emberi elme, vagy csupán illúzió, hogy képesek vagyunk tudatosan választani és dönteni? Igaz-e, hogy génjeinkbe van kódolva a hűtlenség? Van-e örökletes alapja az agressziónak, a bűnözői magatartásnak, vagy jórészt tanult attitűdökről van szó? Szexuális irányultságunk már a fogantatás pillanatában eldől, vagy a szocializációval alakul ki? Vajon mi határozza meg legerősebben politikai hovatartozásunkat: józan mérlegelésünk, a szülői házban kapott minták és értékek, netán menthetetlenül a genetikai örökségünk rabjai vagyunk? Miből ered a rasszizmus? Mért és milyen eredménnyel harcolnak bennünk szüleink génjei? Eljöhet-e, és ha igen, milyen lesz a mesterséges élet kora? Izgalmas kérdések, melyek gyakran hétköznapi beszélgetéseinkben is felbukkannak, ám mivel nem tudjuk, mi az igazság, érzéseink, indulataink alapján alakítjuk ki álláspontunkat. De mit mond minderről a tudomány? A laikusok számára, jól érthetően megírt kötet segít sokkal árnyaltabban látni, hogy mi van "kódolva" bennünk, s mi az, amit szabadon alakíthatunk. Prof. Dr. Boldogkői Zsolt: A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének professzora és igazgatója. Molekuláris genetikát és sejtbiológiát oktat, elsősorban orvostanhallgatóknak.
Mit állít a génekről?
Boldogkői Zsolt könyve azt állítja a génekről, hogy sokkal nagyobb hatást gyakorolnak gondolkodásunkra, döntéseinkre és viselkedésünkre, mint amennyit a hétköznapi tapasztalat alapján feltételezünk. A kötet központi tétele, hogy a „szabad elme” jelentős része illúzió, mert biológiai és genetikai meghatározottságaink erősen befolyásolják, milyen döntéseket hozunk, milyen hajlamokkal születünk, és milyen irányba fejlődünk.
🧬 Mit állít a gének hatalmáról?
A könyv ismertetői alapján a szerző a következőket hangsúlyozza:
A viselkedés és személyiség jelentős része genetikai alapú. A hűtlenség, agresszió, bűnözői hajlam, szexuális orientáció vagy akár politikai beállítódás mögött is kimutatható genetikai komponens.
A döntéseink nem teljesen szabadok. A szerző szerint sok választásunk mögött olyan biológiai mechanizmusok állnak, amelyekről nincs tudatos tudásunk, így a „szabad akarat” csak részben érvényesül.
A gének és a környezet folyamatos kölcsönhatásban vannak. Bár a genetikai örökség erős, a szocializáció és a környezet is alakítja a viselkedést — de nem korlátlanul. A könyv célja éppen az, hogy árnyaltan mutassa be, mi az, ami „kódolva” van bennünk, és mi az, amit szabadon formálhatunk.
A genetikai meghatározottság sok hétköznapi jelenség mögött ott van. A rasszizmus, a politikai preferenciák, a párválasztási mintázatok vagy a társas viselkedés is részben öröklött biológiai alapokra épül.
A könyv célja a tudományos szemlélet terjesztése. Boldogkői a laikusok számára is érthetően próbálja bemutatni a modern genetika eredményeit, és azt, hogy ezek miként kérdőjelezik meg a teljesen szabad elme képét.
Javaslom mindenkinek elolvasni Kampis György fordításában Darwin alapművét és annak általa írt felvezetését, előszavát. Mert a korábbi fordításokat olvastam jómagam is és az erősen hiányos ismereteket ad. A korábbiakat valami mese és szépirodalom író fordította és azért olyan is. Továbbá nagyon fontos részeket régebben egyszerűen kihagytak belőle. Kampis György hatalmas nagy előnye, hogy az alap végzettsége Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki. Tehát nagyon is tisztában van a használható gyakorlati logika és a kamu logika közti különbségekkel, meg a tudományos módszertannal is.
A FAJOK EREDETE - Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhető
A teljes címe: A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben.
Ez már a mai ember tudása: Az emberi DNS-t nagyrészt mikroorganizmusok kódolták, azok elemei találhatóak bennünk. Azon belül is tudományos tény, hogy a biológiai vírusok kódolásai a legnagyobb arány. Tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy mi magunk is vírus-jellegű viselkedésformákkal és gondolkozásformákkal rendelkezünk. Igen nem csak egy Mártix filmjelenetben elhangzott monológ miatt.
Ugye, nem is érzed hogy magadat silányítod le a sárga földig azzal, hogy nem saját hozzászólásokat írsz ide, hanem a gépmajomból kipotyogott szellemi fekáliát egy-az-egyben kopizod?
Pedig de. Ezzel a saját szellemi szegénységedről állítasz ki bizonyítványt.
MI: 🐝 A méhek esete: igen, képesek egyszerű fogalmi gondolkodásra
Ez igaz. A méhekről kimutatták, hogy:
számfogalmat használnak,
képesek absztrakcióra (pl. „ugyanaz” vs. „különböző”),
tanulnak és emlékeznek.
Ez óriási felfedezés volt, és valóban megdöntött régi dogmákat.
De a méheknek:
100 millió neuronjuk van,
komplex agyuk,
társas életük,
kommunikációjuk (táncnyelv).
IGe: A méhekkel kapcsolatos tudományos tudatlanság, tévhit mikor is dőlt meg? Az emlős állatokkal kapcsolatban ugy tudom 2012 ben világ etológus konferencián.
MI : A méhekről szóló „kognitív forradalom” nem egyetlen évben történt, hanem több kutatási mérföldkőből állt, de a nagy áttörés valóban a 2000-es évek után következett be. A 2012-es deklaráció, amire utalsz, az Cambridge Declaration on Consciousness, és az valóban az emlősök (és más gerincesek) tudatosságát ismerte el hivatalosan. A rovarok azonban nem tartoztak bele.
🐝 Mikor dőlt meg a „méhek nem gondolkodnak” tévhit?
A méhek kognitív képességeiről szóló paradigmaváltás 2017–2020 között vált megkerülhetetlenné, amikor több nagy presztízsű kutatás bizonyította, hogy:
számfogalommal rendelkeznek (0-t is értik) – 2018
képesek absztrakcióra („ugyanaz” vs. „különböző”) – 2017
képesek egyszerű eszközhasználatra (labirintusban labdát gurítanak jutalomért) – 2017
rugalmas tanulást mutatnak, ami a gerincesekéhez hasonló – 2019–2020
Ezek a kutatások döntötték meg végleg azt a régi nézetet, hogy a rovarok „automaták”.
🧠 Mi történt 2012-ben?
A Cambridge Declaration on Consciousness (2012) valóban mérföldkő volt, de:
csak gerincesekre (emlősök, madarak, polipok) vonatkozott,
nem foglalkozott rovarokkal,
a célja az volt, hogy kimondja: az állatok nagy része rendelkezik tudatosság alapformáival.
A rovarok kognitív elismerése nem ekkor, hanem később történt.
...és megint nyitottál egy totál felesleges fórumtémát, amihez ugyanannyira nem értesz semmitse, mint bármi máshoz (amiből fórumtémát nyitottál).
A biológiai evolúcióelmélethez is pontosan annyit értesz, mint a kozmológiához vagy a logikához: semmit.
De azért a nárcisztikus nagyranőtt egódat fényezheted itt is mindenféle áltudományos hülyeség beírkálásával.
Nyugodj meg: a darwini evolúcióelmélet pontos. Azért az, mert alapjaiban egy matematikai algoritmus az egész, és ha a szükséges feltételek fennállnak, akkor a működése nemcsak hogy szükségszerű, de még matematikailag meghatározott is.
