Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2025.12.10 0 0 96

milyen modellel dolgozol.

 

Gödel ;)

 

 

Gödel szerint minden modelben van egy lyuk. It cannot hold water.

 

De valahogy a természet mégis mintha konzisztens lenne

Előzmény: mmormota (95)
mmormota Creative Commons License 2025.12.09 0 0 95

Célszerű eldönteni, milyen modellel dolgozol.

Ha Newton, akkor a c nem korlát, nem is csaphatod hozzá az axiómáihoz, mert önellentmondás lesz belőle.

 

Maradva Newtonnál, ha a rugó tömeg nélküli, akkor minden időpontban azonos erő kell legyen a rugó végein, 0 a terjedési idő. 

 

valóban a tömegközéppont körül rezeg,

vagy pedig különböző a frekvenciájuk?

 

A különböző frekvenciát kizárja, hogy a rugóerő nagysága azonos nagyságú (csak előjelben különböző) a két tömegre. Vagyis a lendület deriváltja is csak előjelben különbözik. Kötés adódik a tömeggel súlyozott helyfüggvényre, a helyfgv második deriváltjára, így az is közvetlenül belátható, hogy a tömegközéppont körül rezeg.

 

Hogy szinuszos-e vagy bonyolultabb jelalak, az a rugó linearitásától függ.

 

Tegyük fel, hogy a rúgónak van egy mozdulatlan pontja.

 

Ez attól függ, milyen az a rugó. Ha pl. a hossza mentén különböző módon nem lineáris, akkor nem feltétlenül.

 

Ha nem Newton mechanikával modellezed, akkor relativisztikus dinamika kell, a maga egyenletrendszerével. 

Előzmény: Törölt nick (94)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.09 0 1 94

Bocs, de nem értem rá végiggondolni,

Csupa jószándékú emberek csináltak egy csomó problémát.

("Kolléga, látom, hogy csinált valamit, küzdött vele. Megkapja az elégségest.")

 

Felveszünk egy inerciális vonatkoztatási rendszert, amit nyugvónak tekintünk.

Ehhez képest van a három sebesség: u, v, w.

Ezek közül kettőt ismerünk (v és w), és a tömegeiket is.

 

Tehát a tömegközéppont sebessége:

(v-u) m1 + (w-u) m2 = 0

 

Kifejtjük, mint a babot:

v m1 - u m1 + w m2 - u m2 = 0

Átrendezve:

v m1 + w m2 = (m1+m2) u

Ebből pedig:

 

u = ( v m1 + w m2 ) / ( m1+m2 )

 

Mármint Newton szerint.

De a kezdeti célkitűzésről le feledkezzünk meg.

 

Semmiféle hatás nem terjedhet gyorsabban a fénysebességnél.

A mechanikai hullámok pedig sokkal lassabbak.

 

Volt egy kísérlet. Befogtak egy hosszú fém rudat. Megütötték az egyik végét, és mérték, hogy a másik vége mikor mozdul meg. (Egyébként pedig a specrel szerint merev test nem létezhet. Nincs egyidejű gyorsulás.)

Például mit kezdünk a mechanikai hullámok lendületével és energiájával?

 

A kamionos vicc változata fizikussal:

Welcome to Rabbit Hole, uncertainty ahead. Please renormalize before entering.

 

Másik változat:

Welcome to Rabbit Hole – abandon hope, all who derive here.

Előzmény: NevemTeve (93)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.09 0 0 93

u a tömegközéppont ismeretlen sebessége.

v és w pedig a két tömegpont sebessége.

Így talán egyszerűbb meghatározni az ismeretlent, ha megnevezzük. ;)

Figyelek, mondhatod, mi jött ki a számításaidból (mondjuk valószínűleg szükséged lesz a tömegekre is, hogy m1 és m2 vagy m és n vagy ahogy akarod jelölni)

Előzmény: Törölt nick (91)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.09 0 0 92

Tulajdonképpen mmormota adott egy ötletet - de nem jött be.

 

Legyen egy szabad (azaz nem rögzített) rúgó.

Ehhez csatlakozik két különböző tömegpont. Rezegjen.

 

Egyrészt van valahol a tömegközéppont.

Másrészt van egy hely, hol a rúgó kitérése nulla.

 

Az intuitív kérdés, hogy

valóban a tömegközéppont körül rezeg,

vagy pedig különböző a frekvenciájuk?

 

(Spoiler: construct egyik vizsgakérdése ez volt.)

 

Tegyük fel, hogy a rúgónak van egy mozdulatlan pontja.

Ott akár rögzíthetnénk is.

 

A differenciális Hooke-törvény értelmében, ha egy rúgó rövidebb, akkor a merevsége nagyobb lesz.

(D=dF/dx: fizikusoknál rúgóállandó, gépészmérnököknél ez a merevség (S) és a rúgóállandó ennek a reciproka,)

 

Szóval az álló ponthoz képest van L1 és L2, valamint m1 és m2.

A frekvencia D/m. A tömegközéppont a nagyobb tömeghez van közelebb.

Előzmény: NevemTeve (89)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.09 0 0 91

A probléma rejtett változót tartalmaz.

 

Legyen három sebesség.

u a tömegközéppont ismeretlen sebessége.

v és w pedig a két tömegpont sebessége.

Így talán egyszerűbb meghatározni az ismeretlent, ha megnevezzük. ;)

 

Egyébként pedig a mechanikai hullámoknak is van energiájuk, amit Newton még nem tudhatott.

Tehát a kérdés az, hogy milyen mélyre kell lenézni a nyúl üregébe. ;)

Mondjuk lenézésből itt nincs hiány.

Előzmény: NevemTeve (90)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.09 0 0 90

Mondjuk az egyik szereplő mozgása x(t)=vt+b, a másiké X(t)=Vt+B, ekkor a tömegközéppont helye t függvényében: (m(vt+b)+M(Vt+B))/(m+M) ennek idő szerinti deriváltja a tömegközéppont sebessége, azaz (mv+MV)/(m+M)

Előzmény: NevemTeve (89)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.09 0 1 89

Néha azért vannak kétségeim, hogy nem vagyunk-e egy kicsit szétcsúszva. Ha a klasszikus mechanika alapján próbálunk számolgatni, akkor az impulzusok (előjeles) összege egy állandó, és a tömegek összege is egy állandó [sőt, rugalmas ütközésnél az.egyes tömegek is megmaradnak], tehát a kettő hányadosa is állandó. Nevezhetjük ezt a hányadost a tömegközéppont sebességének.

mmormota Creative Commons License 2025.12.09 0 1 88

Elvileg, ha a tömegközéppont sebességét a kismanók megmondanák.

 

Ezt az iszonyatos nehéz problámát csak a kismanók, esetleg NevemTeve képes megmondani:

"Ezt úgy mondanám képlettel, hogy válasszuk meg v-t és V-t úgy, hogy mv+MV=0"

 

Vagyis a lendületmegmaradásra vezetjük vissza a tautológiát.

...

Gondolom azt megérted, hogy egy állítást ha ellenörizni akarunk, ahhoz az adott állítást nem használhatjuk fel.

 

 

Newton axiómáit azért hasznáhatom? :-) 

 

Newton II. törvénye szerint az erő a lendület idő szerinti deriváltja, Newton III. törvénye pedig kimondja, hogy a kölcsönhatásban fellépő erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak. Ha egy zárt rendszerben csak belső erők hatnak, ezek összege nulla, így a teljes lendület időben állandó.

 

Fogalmad sincs egy szimulációról.

 

Ha Newton mechanikáját használod a szimulációban, akkor fenti iszonytató bonyolult bizonyítás alapján a lendület megmarad.

 

Természetesen minden lépésnél ki kell számolni az állapothatározókat, méghozzá a II. és III. törvény, valamint az erőtörvény alaján.

 

Vagyis Newtont használod. Akkor pedig fentiek miatt kész is vagyunk.

Érted ezt?

 

Keresd meg Feynman könyvében az ugróbéka módszert.

 

Ugrik vagy sem, nem számít a módszer, Newton axiómái már eldöntötték a dolgot.

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (86)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.09 0 0 87

mert nem bízott eléggé a vélaményében, de tovább próbálkozott, vagyis az én véleményemben sem bízott.

 

Most sem bízok. :(

 

Még az sem tiszta, ezt hogy képzelte, hiszen nem mozog inerciálisan. Minden dv-nél transzformál?

 

Na látod. Fogalmad sincs egy szimulációról.

Keresd meg Feynman könyvében az ugróbéka módszert.

Természetesen minden lépésnél ki kell számolni az állapothatározókat, méghozzá a II. és III. törvény, valamint az erőtörvény alaján.

Előzmény: mmormota (85)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.09 0 0 86

ha egyszerűen akarod megoldani a feladatot, akkor a tömegközéppontot célszerű választan

 

Elvileg, ha a tömegközéppont sebességét a kismanók megmondanák.

Az ugróbéka megadja mindkét test helyzetét és sebességét.

Ebből a tömegközéppont helyzetét könnyű kiszámolni, de annak mozgását már bonyolultabb.

Viszont mindkét golyó helyzete és sebessége ismert, szóval a második golyót vonatkoztatási rendszernek venni egyszerű.

 

Néha, amikor ötleted van elvi alapon, azt is átgondolhatnád, hogy a kivitelezése hogyan megy.

 

 

 

Persze van itt egy ellenőrizetlen feltevés, hogy a tömegközéppont sebességét a tömegekkel súlyozott sebesség összegzésével kapjuk. Vagyis a lendületmegmaradásra vezetjük vissza a tautológiát.

Gondolom azt megérted, hogy egy állítást ha ellenörizni akarunk, ahhoz az adott állítást nem használhatjuk fel.

Jelen esetben a csatolt rendszerre akartam ellenőrizni.

 

Közben keresek egykísérletet...

(hosszú rúd végét megütik)

Előzmény: mmormota (83)
mmormota Creative Commons License 2025.12.08 0 0 85

Szerintem egy téves elvárás miatt kezdett egyáltalán foglalkozni a kérdéssel.

- Azt hitte, attól, hogy a rugó energiát vesz fel és tárol, meg kellene változnia a teljes lendületnek.

- Emiatt eleve elutasította, hogy az egyenletesen mozgó tömegközépponttal dolgozzon, hiszen ellentétes a várakozásával.

- Megpróbálta más módszerrel. Newton mechanikáját használta, persze a várakozásával ellentétes eredményt kapott.

- Ezért azt gondolta, valami nem stimmel, és máshogy is próbálkozott.

- Nem hitte el nekem, hogy a tömegközéppont egyenletesen mozog.

- Azt sem hitte el, hogy ez Newton mechanikájában tétel, az axiomáiból következik, így bármilyen módszert választ, ha nem rontja el, ezt fogja kapni.

- Explicit nem mondott ellent, mert nem bízott eléggé a vélaményében, de tovább próbálkozott, vagyis az én véleményemben sem bízott.

- Teljesen érthetetlen módon most elégedettnek látszik azzal, hogy a 2. számó golyót választotta vonatkoztatási rendszernek. Még az sem tiszta, ezt hogy képzelte, hiszen nem mozog inerciálisan. Minden dv-nél transzformál? Vagy akkora hülyeséget számol, amit ki se lehet találni?

Előzmény: NevemTeve (84)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.08 0 0 84

Ezt úgy mondanám képlettel, hogy válasszuk meg v-t és V-t úgy, hogy mv+MV=0, ekkor persze mw+MW is nulla, valamint korábbról w-W = V-v

w=(V-v)M/(m+M)
W=(v-V)m/(m+M)

Előzmény: mmormota (83)
mmormota Creative Commons License 2025.12.08 0 0 83

Mondhattátok volna, hogy a második golyót tekintsem vonatkoztatási rendszernek.

 

Én azt mondtam el, hogy ha egyszerűen akarod megoldani a feladatot, akkor a tömegközéppontot célszerű választani. Inerciarendszer köthető hozzá, és aki gimnazista szinten ért a fizikához, egyből látja, hogy a megoldás szinuszos lesz.

 

Egy golyóhoz kötött vonatkoztatási rendszer kifejezetten ügyetlen választás, hiszen nem inerciarendszer, nagyon elbonyolít mindent, hiszen maga a rendszer is időfüggő gyorsulást szenved.

 

Ezért legfeljebb valami haragosod javasolna ilyesmit.

Előzmény: Törölt nick (81)
pk1 Creative Commons License 2025.12.08 0 1 82

Mottó: Akkor se örülj nagyon, ha felvetted a kavicsot. Nem biztos, hogy le tudod tenni.

Előzmény: Törölt nick (81)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.08 -1 0 81

Mondhattátok volna, hogy a második golyót tekintsem vonatkoztatási rendszernek.

 

Mottó: Megpróbálsz felemelni egy kavicsot, de nem megy. Nem azért, mert nehéz; nem találod rajta a fogást. Kicsúszik.

Előzmény: pk1 (80)
pk1 Creative Commons License 2025.12.08 0 2 80

"nálam a fizika előadásokhoz néha valami szag emlékszerű élmény"

 

Akkor nálad a szinesztézia az szagesztézia - vagy tényleg tényleges szagok égtek be.

 

"A II főtétel szaga: mint a főtt étel"

Előzmény: Törölt nick (76)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.05 0 0 79

Végül is nem kötelező. Az impulzus és mozgási energia kapcsán maradt még kérdés?

Előzmény: Törölt nick (78)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.04 0 0 78

Nincs. Kellene?

Előzmény: NevemTeve (77)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.04 0 0 77

Elsősorban azt tisztázzuk, hogy van-e honlapocskád?

Előzmény: Törölt nick (76)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.04 0 0 76

Szerintem a locsogószoftver nem tesz jót neked

 

Tudni kell helyén kezelni. Kicsit bosszantó az állandó lelkendezése.

Próbáltam teszt céllal hülyeséget beírni neki, udvariasan kijavított.

Meg aztán olyan is van, hogy hallucinál.

De ez velem is előfordul, hogy nem szó szerint emlékszek valamire.

(Viszont nálam a fizika előadásokhoz néha valami szag emlékszerű élmény is társul.)

 

Meg aztán néha közölni kell vele, hogy nem a dedós választ preferálom, hanem Feynma, t'Hoft, Susskind, Carrol szintjén.

 

A lendület előjeles mennyiség, és az összege állandó. Például két ellentétes irányban haladó autó ütközése során az impulzusok előjeles összege végig nulla.

 

Itt az a kérdés, hogy a belső szerkezet nem képes elsúrlódni?

Ismered a nyers/főtt tojás tesztet? Mondjuk az perdület.

 

Olyasmire gondolok, hogy a lendület is elveszhat, ha anizotróp az energia kisugárzása.

 

look at these:

https://youtu.be/Ijkdc-sTcas?t=10

https://youtu.be/vWc-V7W64e0?t=15

 

(Van itt egy érdekes dolog, amivel nem tudok mit kezdeni. Ha erőt mérsz 5 jegyre pontosan, az első néhány mérés eltérő eredményeket ad. Pedig elvileg az erő az erő. Ha nem lenne egyensúlyban, akkor két dinamometer elindulna valamerre, gyorsulva. Szóval az valami mellékhatás, hogy az első két mérésnél különböző erpt mutatnak, és csak utána kezd közelíteni egymáshoz.)

Előzmény: NevemTeve (75)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.04 0 0 75

Off: Szerintem a locsogószoftver nem tesz jót neked, próbálj meg leállni a használatával.

On: 


> A lendületmegmaradás erősebb az energiamegmaradásnál?

A lendület előjeles mennyiség, és az összege állandó. Például két ellentétes irányban haladó autó ütközése során az impulzusok előjeles összege végig nulla.

Az energia mint olyan megmarad (ha eltekintünk a tömeg és energia közötti konverziótól), de az egyes energiafajták (mozgási, helyzeti, hő, rugalmas, ...) nem maradnak meg, átalakulnak egymásba.

Előzmény: Törölt nick (74)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.04 0 0 74

A "peremfeltétel" valószínűleg tévedés, az differenciálegyenleteknél van.

Persze a másodfokú egyenletet is lehet úgy paraméterezni, hogy le legyen megoldás.

Például negatív energia (értelmetlen), vagy a golyók távolodnak és nincs ütközés.

 

Az impulzusok összege minden pillanatban ugyanannyi, ez az impluzus-megmaradás törvénye.
A mozgási energia nem megmaradó mennyiség, az ütközés során rugalmas deformációs energiává alakul, aztán vissza mozgásivá.

 

Ezt a chatgpt is mondta, de megindokolni nem tudta. (Szorult rajta a nadrág, mekk-mekk-mekk.)

A lendületmegmaradás erősebb az energiamegmaradásnál?

 

Tegyük fel, hogy a golyó elasztikus és diszperzív. A belső surlódás (hiszterézis) miatt hő keletkezik. Az pedig hősugárzással távozhat. Az energiamegmaradás sérülhet. Na de ezzel a lendület egy része nem fogy el?

(Hasonló kérdés a fekete lyuk elpárolgásához. Utána nem marad egy cimke sem, hogy kilroy was here?)

 

De itt a modellezési cél az, hogy különböző szintű modelleket állítsunk fel.

Megszüntetve megőrizni. Mintha nem tudnánk bizonyos dolgokról és most fedeznénk fel.

 

Mondjuk nem halljuk a koppanást, nem tudnánk az anyagban terjedő mechanikai hullámokról.

(Látszólag értelmetlennek tűnik. Nem az.)

 

Megtehetnénk, hogy egyből a QED szerint vizsgáljuk. Épp ezt nem akarom.

Mert a QED csak egy sorfejtés (amivel vannak renormálási problémák néha.)

 

Ontológiai szempontból a maxterm vagy a minterm az igazi?

Szorzatok összege, vagy gyöktényezős felírás? Taylor vagy Fourier? Melyik az igazibb?

Előzmény: NevemTeve (72)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.04 0 0 73

vm+VM = wm+WM
v2m+V2M = w2m+W2M

 

Ezt akartam épp elkerülni azzal, hogy az egyenletrendszer másik oldalára a konzervált mennyiségeket írtam.

Mert így látszik, hogy a csatolt egyenletrendszer megoldásainak száma legfeljebb kettő.

A szokásos felírásból ez nem domborodik ki, és túl sok benne az ismeretlen.

 

Persze érdemes lenne diszkutálni.

Mikor van csak egy megoldás, mikor nincs egy megoldás sem.

Előzmény: NevemTeve (70)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.04 0 0 72

Az durván becsülve:

w = v(m-M)/(m+M) + V(2M)/(m+M)
W = v(2m)/(m+M) + V(M-m)/(m+M)

Megjegyzés: kicsit egyszerűbb lesz, ha a sebességek egyikét, mondjuk a V-t önkényesen nullának választjuk, vagyis az M tömegű testet tekintjük kezdetben állónak.

Akkor vissza a kérdéseidhez:


> Szóval ez klasszikus fizika, az eredménye mégis kvantált.

Mármint egy másodfokú egyenletrendszernek két megoldása van. Ha ezt kvantáltnak nevezed, én nem bánom.

> A peremfeltételek miatt.

Ezt nem értem, de bizonyára igazad van.


> Két megoldás van: a kezdeti és a végállapot.

 

Mármint az egyik megoldás az, hogy nem történik ütközés.

 

> Na de ütközés közben a testek sebessége hogyan változik?


Az ütközés egy folyamat, ennek során a két test sebessége folyamatosan változik, valamint átmeneti rugalmas deformációt szenvednek el.

> Ütközés közben melyik megmaradási tétel sérül?

 

Az impulzusok összege minden pillanatban ugyanannyi, ez az impluzus-megmaradás törvénye.

A mozgási energia nem megmaradó mennyiség, az ütközés során rugalmas deformációs energiává alakul, aztán vissza mozgásivá.

Előzmény: NevemTeve (70)
pk1 Creative Commons License 2025.12.04 0 1 71

"Ha hallod is a koppanást, akkor mind a lendület-, mind az energia megmaradása sérül, mert kellett a hanghullámokra a levegő molekuláinak mozgásba hozásához."

 

Ebben a példában egyik sem sérül, csak nem vettél figyelembe minden olyan tagot, amelyik számít.

 

De ha az univerzum tágulása olyan, hogy Brooklyn is, sőt az asztal is tágul - hát akkor itt állunk egy szép egyenlet nélkül. Milyen energiamegmaradás?

Előzmény: AhXahn (62)
NevemTeve Creative Commons License 2025.12.04 0 1 70

Talán közelebb leszünk a szokásos jelölésekhez, ha azt mondjuk, hogy a testek tömege m és M (pozitív számok), sebességeik előtte v és V, utána w és W, valamint előírjuk, hogy az impulzus és a mozgási energia az ütközés után ugyanannyi, mint előtte.
Az egyenletrendszer ilyesmi lehetne:
vm+VM = wm+WM
v2m+V2M = w2m+W2M

átrendezve:
(v-w)m = (W-V)M
(v2-w2)m = (W2-V2)M

Egy megoldás, ha v=w és W=V vagy pedig feltesszük, hogy v≠w és V≠W, tehát oszthatjuk a második egyenletet az elsővel:
(v+w) = (W+V)

A legelsővel együtt ezt a lineáris egyenletrendszert kapjuk w, W-re:
wm+WM = vm + VM
w-W = V-v

 

Előzmény: Törölt nick (61)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.03 0 0 69

Semmit nem értettél abból amit írtam.

 

Tökéletesen tudtam, még mielőtt leírtad volna. Én is néztem AtomCsill eladásokat.

Tudatosan ignoráltam, mert nem a kutatási cél irányába mutat.

 

Virtuális fotonokkal magyarázni a virtuális fotonolat. Tautológia.

Persze ti nem szeretitek, ha valaki az axiómák "mögé" akar nézni.

Ez az egész fotoncsere csak sorfejtés, matematikai trükk.

És mivel nagyon pontos (13 jegyre adja a giromágnesességet), a számoló nerd embereknek elegendő.

Nekem nincs ilyen számolási feladatom, ráérek ontológiai kérdésekkel foglalkozni.

 

(Ptolemaiosz számolásai az adott kprban annyira pontosak voltak, hogy ezeket a legördülő köröket komolyan vették.)

 

Nem akarlak meggyőzni.

 

 

Jut eszembe, mi volt annak a filmnek a címe, amiben Gobbi Hilda játszotta a Gobi sivatagot?

Nem igazi sorozat volt. Ókorimisztikus törtnetek. Lüktető szintetizátor zene.

Előzmény: AhXahn (67)
Törölt nick Creative Commons License 2025.12.03 0 0 68

A #63-as hozzászólásomra adtál +t, pedig a 62-es az értékesebb.

 

Hát ezt miből tudod, hogy én adtam? ;)

 

Egyébként meg azért, mert szerintem ennek több értelme van. A cél szentesíti az acélt.

 

Mégpedig a cél pontosan a virtuális fotonok pontosabb megértése. Kerülendő a tautológiát.

De nem kényszerítelek rá.

 

 

Az elektromágneses kölcsönhatások során a tömeg pont azért nem változik, amiért a centripetális erő miatt a kerületi sebesség sem változik.

 

Ez így ebben a formában nem teljesen igaz.

Tisztelettel emlékeztetnélek rá, hogy a gyorsuló töltés: sugároz.

Fékezési sugárzás.

(Habár a klasszikus képlet nem lehet igaz, mert az az önmagát végtelenségig gyorsító Münhausen töltés lenne.)

Itt viszont mmormotával keveredtem vitába, hogy ugyanis az elektron nem lehet pontszerű töltések valószínűsége. Képtelenség. Viszont mégis minden szórási kísérletben pontszerűnek mutatkozik. Paradoxon.

De ennek az a feloldása, hogy a határozatlansági reláció nem keverendő a mérési valószínűséggel.

Előzmény: AhXahn (66)
AhXahn Creative Commons License 2025.12.03 0 0 67

Semmit nem értettél abból amit írtam.

 

Van egy harmadik szereplő is a szobában. Ő a gyilkos.

 

Az pedig, hogy "2 megoldása" van a feladatodnak, az elég triviális. Máskülönben nem tudnánk kiszámolni egy ütközést sem, és akkor hogyan lehetne biliárdozni?

Előzmény: Törölt nick (65)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!