Hogy megértsd, amit írtam. Az evolúció során az ember megmaradt ösztönös ragadozónak, és ezt már az esze, a tudata révén „kifinomultan” is teszi. Akár agymosással is halálba küldi azt, aki az útjában áll. Aki pedig úgy érzi, hogy nem maradt semmije ahhoz, hogy az elxurt életet válassza, választhatja akár a halált is. Mind ezt tudatosan, szabad akarattal, mint Ember, mert az állatok erre nem képesek.
Ami kettéhasított agyat illeti, az agy, a tudat keltő operátora, amit úgy alkotott meg a természet, hogy az egyik fele elvesztése ne hiányozzon. A maradék átveszi a szerepét, igaz időbe telik, mire a motorikus funkciók regenerálódnak. Igaz már nem lesz 100%, de életben marad az érintett.
Nem az, hogy az erősebb kutya baszik, hanem egyszerűen csak az van, ami máig fennmaradt. Ha csupán egy rossz tudatos gondolat rögtön megöl valakit, akkor nem nagyon valószínű, hogy tovább tudja adni ezt a különleges képességét.
Az emberi intelligencia is csak azért van, mert úgy alakultak a dolgok, hogy máig fennmaradt. Persze, a jelenlegi több milliárdos emberi populáció egy nagy lét-sikere azoknak a genetikai konfigurácóknak, amik ezt lehetővé teszik, de biztos vagyok benne, hogy a kambriumban volt, akinek sokkal hosszabb ideig volt tarkabarka extravagáns farka, mint nekünk, majmoknak absztrakt gondolkodásra képes eszünk.
„Azért, mert a szándékos agyi aktivitásnak nincsenek olyan neurális összeköttetései, amik ezt lehetővé tennék. És ez azért van így, mert a természetes kiválasztódás által vezérelt kis lépésenkénti evolúció nem talált magának olyan ösvényt ennek elérésére, amit ne szakított volna félbe a természetes kiválasztódás.”
Tulajdonképpen ezzel azt mondod, hogy az „erősebbik kutya b@szik”elv, mindent felülír. Az életben maradás, az élet továbbadása ösztönös, ami felülírja a tudatosságot. Ennél fogva, aki tudatosan szeretne eltávozni az élők sorábó,l az vét a természet törvénye ellen. Azonban az ember egy olyan evolúciós kiválasztódás eredménye, ahol az ész, a tudás, a tudat volt a nyerő. Ezek szerint, a sok lúd disznót győz mondás hamis, mert a mennyiség soha nem győzheti le a minőséget. Vagy mégis?
"Akkor a kéregtest-hiány nem tudná kettévágni a tudatot. Akkor nem lenne az, ami a split-brain kísérletekben megmutatkozik. Hanem akkor az lenne, hogy a jobb agyféltekén keresztül a tudatába eljutott információt a jobb kezével is le tudná írni a kísérleti alany."
Csakhogy a kéregtesthiány nem a tudatot vágja ketté, hanem az agyműködést. Ugyanis a funkció sérül, a jobb féltekén az agyba (de nem tudatba) juttatott információ következtében nem tudja leírni jobb kézzel az információt jobb kézzel, de nem a tudat kettéhasadása miatt.
1: csak a két agyfélteke összeköttetéseit vágják el. ez a gyakoribb.
2: a beteg agyféltekét teljesen elvágják minden idegről, azaz nem távolítják el. (az AI szerint ilyen is van, de nagyon ritka. agy aktivitás méréssel azt mérték ki hogy van agyi aktivitás, de egyre gyengül)
"Vagy mi van, ha van az agyműködés, az az agyban van, de maga a tudat nem az agyban székel, hanem a Holdon?"
Akkor a kéregtest-hiány nem tudná kettévágni a tudatot. Akkor nem lenne az, ami a split-brain kísérletekben megmutatkozik. Hanem akkor az lenne, hogy a jobb agyféltekén keresztül a tudatába eljutott információt a jobb kezével is le tudná írni a kísérleti alany.
Tehát mondjuk eljuttatunk a jobb agyféltekéjébe egy információt, és tudjuk, hogy eljutott a tudatáig, mert tudatosan, személyes vélemény, következtetés vagy preferencia szerint tud reagálni rá. Ugyanez a másik oldallal. De mégsem tudja pl. jobb kézzel leírni, ami a jobb agyféltekébe eljutott. Tehát ki lehet zárni, hogy ez csak valami kommunikációs zavar a tudat és az agy között. Mert eljut a tudatáig az információ. Hanem ebból egyértelműen következik, hogy a tudatnak csak az agyban van székhelye.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy mivel a kéregtest átvágásával meg lehet szüntetni az ismeretátadást a tudat két fele között, ebből látható, hogy a tudatnak csak az agyban van székhelye. Ha máshol is lenne, akkor ez nem lenne lehetséges.
És ha a tudatnak máshol is van székhelye, a Holdon is, de a két agyféltekében levő információ csak a kéregtestben tud átáramolni, másutt nem? Vagy mi van, ha van az agyműködés, az az agyban van, de maga a tudat nem az agyban székel, hanem a Holdon?
Igazából érvnek szántam. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mivel a kéregtest átvágásával meg lehet szüntetni az ismeretátadást a tudat két fele között, ebből látható, hogy a tudatnak csak az agyban van székhelye. Ha máshol is lenne, akkor ez nem lenne lehetséges.
"Miért nem tudjuk pusztán a gondolatunkkal megállítani a szívet, vagy a lélegzetet véglegesen?"
Azért, mert a szándékos agyi aktivitásnak nincsenek olyan neurális összeköttetései, amik ezt lehetővé tennék. És ez azért van így, mert a természetes kiválasztódás által vezérelt kis lépésenkénti evolúció nem talált magának olyan ösvényt ennek elérésére, amit ne szakított volna félbe a természetes kiválasztódás.
„Vagy te olyasmira célzol, mellyel a fizika jelenleg nem foglalkozik, ám illene? „
Vannak paranormális események, amiket nem tudnak megmagyarázni. Vegyük például a két ujjal való kanálhajítást, vagy azokat az autistákat, akik nem tudnak semmit elfelejteni. Hogyan lehet több száz könyv tartalmát szó szerint megjegyezni? Ha ehhez akkora memória kell, amit már csak számítógépen lehet találni.
„Miért nem megy át akkor az információ az egyik agyféltekéből a másikba a tudat agyon kívüli székhelyén keresztül?”
Nem tudom. Viszont kérdezni én is tudok. Miért nem tudjuk pusztán a gondolatunkkal megállítani a szívet, vagy a lélegzetet véglegesen? Külső segítség az lenne hozzá az biztos. De egy igazán "eltökélt", elmegy az első hídhoz.
"A fizika törvényei is egy nagy egészre vonatkoznak, nem pedig csak az anyagi részecskékre."
Senki nem mondta, hogy a fizika törvényei csak az anyagi részecskékre vonatkoznak, hanem minden másra, mely a világban van, mert ugye a világban nem csak anyagi részecskék vannak.
Vagy te olyasmira célzol, mellyel a fizika jelenleg nem foglalkozik, ám illene? (manók, törpék, koboldok, dzsinnek)
Ha a tudatnak nemcsak az agyban van székhelye, akkor hogyan lehetséges, hogy a kéregtest átvágásával meg lehet szüntetni az ismeretátadást a tudat két fele között? Miért nem megy át akkor az információ az egyik agyféltekéből a másikba a tudat agyon kívüli székhelyén keresztül?
A holisztikus univerzumban, minden mindennel összefügg. „Amint fent, úgy lent, amint kint, úgy bent” A tudatnak nem csak az agyban van „székhelye”, hanem a külvilágban is jelen van. A fizika törvényei is egy nagy egészre vonatkoznak, nem pedig csak az anyagi részecskékre.
Apropó "nem is olvasod", nem sikerült kiszűrnöm, hogy mi az álláspontod és hogy milyen kérdésben. Csak annyit találtam, hogy a csetbot "ugyanarra a következtetésre jutott, mint te", de sajnos nem sikerült kibogarásznom, hogy miről szólt itt a vitázás. :(
Összefoglalnád nekem, hogy lényegében mi a "következtetésed"? Vagy hogy mi a kérdés?
Amikor kettévágják az agyadat, az nem azt jelenti, hogy valamelyik agyféltekéd "semmi ingert nem kap". Hanem csak a kéregtestet vágják el, csak a két félteke közötti közvetlen idegi kapcsolat szűnik meg. Attól még a bal agyféltekéd továbbra is látja a jobb látómeződ látványát, és a jobb agyféltekéd látja a bal látómeződ látványát. És a bal agyféltekéd tudja mozgatni a jobb kezedet, és a jobb agyféltekéd tudja mozgatni a bal kezedet.
Az érdekesség az, hogy általában ez nem tűnik fel. (Egyes esetekben előfordul, hogy akik keresztül mentek ezen a műtéten, arról számolnak be, hogy a bal kezük néha ellenkezik, de nem mindenkinél van ilyen, és akkor is csak ritkán.) Általában nem tűnik fel a műtét után, hogy hirtelen két agy lakik a fejedben, nem pedig egy agy. Két tudat, nem pedig egy tudat.
És tudod, miért nem tűnik fel? Azért, mert a kéregtest normálisan, már eleve csak egy üzenetküldő csatorna. Már eleve két agyad van. Hozzá vannak szokva ehhez a kettősséghez, és hozzá vannak szokva, hogy egyetlen, közös személynek képzelik magukat. Valójában Jack már eleve Jobbjack és Baljack együttműködése.
Ahhoz speciális, gondosan megtervezett kísérletek kellenek, hogy kijöjjön a kéregtest-hiány következménye. Azt csinálták, hogy ügyes módszerrel különválasztják, hogy mit lát az egyik agyféltekéd, és mit lát a másik. Hogy ne ugyanazt lássák. És akkor kijön, hogy a két agyféltekéd külön-külön tud gondolkodni.
De nem ugyanúgy gondolkodnak. Például a jobb agyféltekéd önállóan nem lenne képes egy ilyen bonyolult beírást megérteni, és érdemben reagálni rá, mint amilyen ez a beírás. Jobbjack egy kicsit együgyű.
