Az Újszövetségben milyen adatok állnak a kutatók rendelkezésére, melyeket figyelembevéve folytathatják le kutatásaikat Jézus keresztre feszítése időpontjának meghatározása céljából?
Kezdeném az információk legvégén.
• 1. A jelenleg használatos online Bibliák négy evangéliumában az alábbi kitételt olvashatjuk: "a hétnek első napján".
Ide most csak a Szent István Társulat által propagált Katolikus Bibiliából idézném az evangéliumi részeket, melynek kezdőlapján az alábbi megjegyzés olvasható:
"A Szentírás nem más, mint Isten szava. Isten az imáink mellett legjobban a Biblián keresztül szól hozzánk."
A lényeges evangéliumi idézetek:
Mt 28.1 Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt.
Mk 16.2 A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz.
Mk 16.9 Miután a hét első napjának reggelén feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből a hét ördögöt kiűzte.
Lk 24.1 A hét első napján kora hajnalban kimentek a sírhoz, s magukkal vitték az előkészített illatszereket is.
Jn 20.1 A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól.
Jn 20.19 Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett, megállt középen és köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
A jóhiszemű kutató számára a fentiek alapján nem lehetne többé kétségeses, hogy ezek egy vasárnap megtörtént eseményről kell szóljanak, hiszen a "Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán" alapján minden kétséget kizáróan egy vasárnapra kellett utaljanak az evangélisták, amikor úgymond kiderült, hogy Jézus feltámadt.
Ez egy nagyon fontos kiindulópontja kellene legyen a témát kutatóknak, amennyiben ez valóban megfelelne a valóságnak...
Egy másik online Bibliában (Mt 28.1; Mk 16.2/9; Lk 24.1; Jn 20.1/19) lehetősége van a kutatónak 7 féle fordításban is ugyanazt az idézetet ellenőriznie és mindegyiknél a "hét első napja" információra fog ráakadni, ami alapján egyértelművé kellene számára váljon, hogy Jézus feltámadása úgymond vasárnap történt, ami alapján már nem lehetne kétséges, hogy a keresztre feszíttetése pedig két nappal korábban, azaz egy pénteki napon valósult meg, ami a Peszách ünnep előkészületi napja (Máté 26,2) volt.
Ezzel az 1. pontot már ki is pipálhatná a tapasztalatlan, gyanútlan kereső, de szerintem helyrehozhatatlan hibát követne el a kutatásának eredményességére és sikerességére tekintettel, mivelhogy a korábbi fordításokban nyoma se volt a "hét első napja" kitételnek.
Ez azt jelentené, hogy esetleg mégse vasárnap támadt fel úgymond Jézus a halottaiból, hanem akár a hét napjának bármelyike szóba jöhetne ezzel kapcsolatosan?
Itt feltétlenül fel kell hívjam arra a figyelmet, hogy azokban az időkben a zsidók számokkal jelölték a hét napjait! A 7. nap volt a pihenőnap, amit a korábbiakban még nem neveztek Sabbath-nak, ellenben az újhold (ros chodes) napjára, telihold (járéách málé) napjára és ünnepnapokra a Sabbath kifejezést alkalmazták. A Peszách ünnepe volt akkor a Sabbath, az ünnep, aminek az előkészületi napján (Máté 26,2) Jézus kínhalált szenvedett.
Itt most csak két korábbi bibliafordítást prezentálok:
1, Sylvester János (1504 - ?) bibliafordító által 1541-ben kiadott Bibliát:
Nem hinném, hogy a továbbiakban bárkinek nehézséget okozna a "hét első napján" és az "ünnep (*Peszách) utáni első napon" időmeghatárzás közti óriási különbség belátása...
A mai napon, nagypénteken emlékezik meg a keresztény világ a Názáreti Jézus keresztre feszíttetéséről. Ez a mai nap már csak azért is kiemelkedő jelentőséggel kellene bírjon, mert mint ahogy a topic címe is tükrözi, Jézus 2000 évvel ezelőtt halt kínhalált. A katolikusok által ebben az évben ünnepelt "jubileumi szentév" valójában Jézus kereszthalálának 2000. évfordulójáról kellene szóljon.
Teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy Jézus i.e. 8.02.10-én látta meg a napvilágot és 33. életévében, i.sz. 25.04.01-én feszíttették keresztre a Peszách ünnep előkészületi napján az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért (Zsidókhoz írt levél 9,15) páskabárány gyanánt (Korinthusiakhoz írt I. levél 5,7; Péter I. 1,19) véres áldozat céljából, merthogy
"A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, a vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat. Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal." (Zsidókhoz írt levél 9,22)
Milyen meggondolásból írhatta Pál a Zsidókhoz írt levél 9,22-ben olvasható magyarázatot Jézus keresztre feszítésével kapcsolatban?
Milyen mennyei dolgokra utalhatott Pál, melyek megtisztításához a hagyományos véresáldozatok kevésnek bizonyultak és ezért különb áldozatot kellett akkor prezentálni Jézus keresztre feszíttetése által?
Erre a különb áldozat bemutatására miért éppen Jézus kereszthalála volt a legalkalmasabb?
Mint ismeretes, minden Peszách ünnep előkészületi napján az ószövetségi vallási szokások értelmében egy hibátlan páskabárányt (Exodus 12,1-14; Leviticus 23,4-5; Deuteronomium 16,1-7) kellett feláldozzanak az érintettek Istenüknek, JHVH-nak, a Tórában taglalt Exodusra emlékezve.
A Schemhamphoras (Isten 72 szelleme) kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállásakor, i.e. 8.02.10-én bűntelen lelki adottságokkal született Jézus életének 33. évében, i.sz. 25.04.01-én éppen a Peszách ünnep előkészületi napján egy T-keresztet alkottak az említett égitestek. A rabbinak tanult Pál kizárólagosan erre a T-keresztre (1, 2) kellett utaljon a "mennyei dogok" címszó alatt, ami "különb áldozatot" igényelt a hagyományos véresáldozatnál.
Jézus élete ITT nagy részletességgel tanulmányozható.
Még annyit, hogy a néphagyományok szerint is Júdás április elsején, azaz Jézus keresztre feszítésének napján lett öngyilkos (Máté 27,3-5; Apostolok cselekedetei 1,17-18).
I.sz. 25.04.01-én az Ószövetségben hívők a Peszách ünnep előkészületi napját tartották. Ezen a napon évről évre a vallási szokásaik értelmében egy hibátlan páskabárányt (Exodus 12,1-14; Leviticus 23,4-5; Deuteronomium 16,1-7) kellett feláldozzanak Istenüknek, JHVH-nak, a Tórában taglalt Exodusra emlékezve.
Egy rendkívül ritka kozmikus eseményt is megfigyelhettek a hozzáértők a zodiákusban ekkor, nevezetesen, egy T-kereszt (1, 2) kialakulását, ami kabbala féltve őrzött titkának, a Schemhamphoras-nak, azaz "Isten 72 szellemének" egyik kozmikus forrása volt. Ezt a T-keresztet a Neptunusz és Plútó planéták egy szabályos keresztre egészítették ki még akkor is, ha esetleg ezzel akkoriban nem (?) lehettek tisztában:
Néhány újszövetségi idézet Jézus keresztre feszítésével kapcsolatosan:
"A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, a vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat. Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal." (Zsidókhoz írt levél 9,22)
"a régi szövetség korában elkövetett bűnök megváltásáért el kellett szenvednie a halált" (Zsidókhoz írt levél 9,15)
"Hiszen húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták." (Korintusiaknak írt I. levél 5,7)
"Hisz tudjátok, hogy nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultatok ki az atyáitoktól rátok hagyományozott értéktelen életmódból, hanem Krisztusnak, a hibátlan és egészen tiszta báránynak a drága vére árán." (Péter I. 1,18-19)
A Názáreti Jézus ekkor a 33. életévében járt és tisztában volt azzal, hogy milyen sors vár rá:
"Akkor félrevonta a tizenkettőt, s így szólt hozzájuk: "Most felmegyünk Jeruzsálembe, s beteljesedik minden, amit a próféták az Emberfiáról megjövendöltek. Kiszolgáltatják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpdösik. Aztán megostorozzák, megölik, de harmadnap feltámad."" (Lukács 18,31-33)
"Most azonban - folytatta -, akinek van erszénye, vegye elő, ugyanúgy a tarisznyáját is. Akinek pedig nincsen, adja el a ruháját, és vegyen rajta kardot. Mondom nektek, be kell következnie annak, amit az Írás rólam mond: A gonosztevők közé számították. Sorsom beteljesedik." (Lukács 22,36-37)
"Így beteljesedett, amit Jézus mondott, amikor megjövendölte, milyen halállal hal meg." (János, 18,32)
Tragikus végzetét a születési adottságának köszönhette, ugyanis a Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállásakor jött a világra i.e. 8.02.10-én, ami bűntelen lelki adottsággal vértezte fel:
