Bizonyított tény, hogy a tudományos fokozattal
rendelkezők közt léteznek bizony kreacionisták is. Természetesen ők a tudományos élet perifériájára szorulnak, hiszen lehtetlenséget képviselnek.
De vajon léteznek tudományos fokozattal rendelkező laposföldesek is? Egy ilyennel szívesen elbeszélgetnék.
Ez a téma érinti a vallás filozófia témakörét, a Biblia ugyanis tanítja a laposföldességet.
Azt hiszem, még mindig nem vagyunk képesek igazán felfogni ésszel, mit is jelent az átlag 100-as IQ szint, és hogy az emberek egy egészen jelentős része még ez alatt is van.
(Főleg, ha belegondolok, hogy időnként én is milyen hülye tudtam lenni egy-két szituációban... ajaj.)
Csak éppen ez az egész nem sok jóval biztat a világ jövője szempontjából.
"Tudós az, aki tudományos módszerrel kutat. Ebbe belefér az a kisiskolás is, aki mondjuk házi szeizmográfot épít. A tudomány nem csak profiké."
.
És akkor hogy nézne ki egy "laposföldes tudós"? Aki tudományos módszerekkel igyekszik bizonyítani, hogy a Föld lapos... Létezhet ilyen?
Aki csak olyan kísérleteket és megfigyeléseket végez el, amelyekkel nem derülhet ki, hogy a Föld nem lapos? Szándékosan? Nem, dehogy, csak így alakult. :)
Tudós az, aki tudományos módszerrel kutat. Ebbe belefér az a kisiskolás is, aki mondjuk házi szeizmográfot épít. A tudomány nem csak profiké. Ami pedig a vulkánokat illeti: maga nevük a mitikus "magyarázat" (még a laposföldes korszakban született): Vulcanus műhelye van alattuk, és amikor dolgozik (ezt a vulkán kitöréséből lehet észrevenni), akkor nem maga a vulkán a félelmetes, hanem az az irtózatos fegyver, ami ott, a lenti workshopban készül. :o)
Most, hogy a Santorini szigete melletti Kolumbia vulkán éppen sűrű földrengésekkel jelzi, hogy "emberek, meneküljetek, mert lehet, hogy kitörök!", eszembe jutott egy kérdés... Ha vannak laposföldes tudósok, vajon ők hogyan magyarázzák a Föld vulkánjait, földmozgásait, földrengéseit, a gejzíreket, és az egész hóbelevancot?
Persze, ha nincsenek laposföldes tudósok, a kérdés tárgytalan.
Amúgy, tulajdonképpen mi a meghatározása, definíciója a "tudós" fogalmának? Az is lehet tudós, aki nem tud? Vagy az, aki marhaságokat tud csak?
Lehet egy asztrológus tudós? Hiszen rengeteget tudhat az asztrológiáról... csak éppen minek? De tény, hogy tud... valamiről valamit.
Nem tudok elnéző lenni azokkal szemben, aki a sík hülyeségeket vallanak, noha minden eszközük meglenne arra, hogy az ostobaságuk ingoványából kilábaljanak.
És csakugyan, ha agyilag roppant mód zoknik, akkor tessék már elfogadni a tanult kortársak által mondott igazakat!
De nem!
Verhetik a tudatlan orrát a szarába, mint a nem szobatiszta kutyáét, ám mégis tágra nyílt pupillával issza a kreténség keserű italát.
"A "laposföldességről" (általános értelemben) meg én valahogy úgy tartom, hogy az sokszor nem is annyira a csökkent értelmi képességekről szól, hanem a "különlegességre", a "fontosságra" vágyásról,
hogy valaki úgy érezhesse, hogy ő valami különleges tudás, valami fontos titok birtokában van, amivel kitűnik a szürke tömegből. "
Nem teljesen így van. A laposföldesek megfigyelésem szerint alapvető logikai ismereteknek sincsenek a birtokában (pl. nem képesek felmérni azt hogy a nap nem tud úgy lemenni hogy pusztán csak eltávolodik meg ehhez hasonló) vagy pedig ha nem buták akkor arcátlanul hazudnak és tudják azt hogy képtelen hülyeség az amit állítanak de eljátsszák hogy hisznek benne. Ez mocskos aljadság.
Sajnos nem csak a csetrobotok nem értik, amiről írnak, sokszor ugyanígy vannak ezzel egyes ismeretterjesztő cikkeket összerakó médiamunkások is, még akár az Indexnél is.
Most olvasom az Index cikkét arról az aszteroidáról, amelyiket most fedeztek fel, és a jelenlegi pontatlan pályaszámítások alapján besoroltak egy minimális veszélyességi kategóriába.
A médiamunkás egy angol nyelvű cikket gyúrt át magyarra, az abban szereplő, a becsapódás valószínűségére vonatkozó számokat is onnan másolta, de láthatóan nem kopipészttel, hanem a rövidtávú memóriájára támaszkodva... Így született meg ez a szövegrész, ami a cikkben kétszer is szerepel:
"A NASA szerint az esély arra, hogy a 2024 YR4 2032-ben becsapódjon a Földbe 1,2 százalék, vagyis 98,2 százalék az esély rá, hogy ez nem fog bekövetkezni."
Az egy dolog, hogy egy számra, amit két másodperce látott a külföldi cikkben (a Gizmodo cikkben a jó szám szerepel), nem emlékszik jól, de ebből az is valószínűsíthető, hogy még olyan alapvető dolgot sem fog fel, hogy a második értéket az első érték 100 %-ból való kivonásával kapja meg.
És akkor lehet csodálkozni, hogy az emberek között a tudománytalan hülyeségek gyorsabban, nagyobb hatékonysággal terjednek az internet korában, mint a valódi tudományos tények vagy modellek.
Vagyis, szerintem az igazi kérdés nem is az, hogy hol vannak a "laposföldes tudósok", hiszen ez a kifejezés definíciószerűen értelmetlen oximoron. Az igazi, sokkal fontosabb kérdés az, hol vannak azok, akik jól, pontosan, hatékonyan közvetítik a tudást az emberek felé, és nem csak a médiában, de már az általános és középiskolában is?
Azért, hogy az oktatásból olyan gyerekek kerüljenek ki, akik legalább alapvető tényekkel, fogalmakkal, ismeretekkel tisztában legyenek, és egy minimális szinten képesek legyenek elválasztani a baromságot a hiteles információtól.
De ebben sokszor még a legnagyobb internetes portálok médiamunkásai sem segítik az olvasót, mert a cikkeikben maguk is túl gyakran írogatnak marhaságokat, néha egy cikkben nem is egyet.
És ez valószínűleg még gyakoribb is, mint ahogy én észreveszem, hiszen mindenkinek más hülyeség ugorhat ki egy-egy "ismeretterjesztő" cikkből, egyéntől (egyéni ismeretek, érdeklődési kör, aktuális mentális állapot stb.) függően.
A "laposföldességről" (általános értelemben) meg én valahogy úgy tartom, hogy az sokszor nem is annyira a csökkent értelmi képességekről szól, hanem a "különlegességre", a "fontosságra" vágyásról,
hogy valaki úgy érezhesse, hogy ő valami különleges tudás, valami fontos titok birtokában van, amivel kitűnik a szürke tömegből. Ez a legtöbbször a kevés ismerettel és nagyobb fokú butasággal párosul, de a jelenség - bár sokkal kisebb számban, és nem ilyen ostoba módon - megjelenhet akár valódi tudósok között is. Ott van például az a tudós, aki korábban elismert volt tudományos körökben, de amióta az "Oumuamua" hiperbolikus pályán érkező és távozó aszteroida kapcsán - nyilván a médiába kerülés szándékától vezetve - közzétette az elméletét, miszerint az egy idegen űrhajó lehetett, azóta már hülye szenzációhajhás feltételezésekkel tele könyveket jelentet meg, ezzel nem csak ismertséget, hírnevet (tudományos körökben hírhedtséget), de jó sok pénzt is szerezve magának.
Egy laposföldes simán ránézhetne egy youtube-os live streame videóra, ahol élőben láthatná a nemzetközi űrállomás fedélzetének kameráján keresztül a Földet napi 24 órán keresztül, heti hét napon át követve, és láthatná, hogy az nem lapos. De nem teszi, mert ez összetörné a hitvilágát, a hitét... nem a lapos földben, hanem a saját kivételességében.
Ugyanígy vannak ezzel a mindenféle "tagadók", az evolúciót tagadók, az Einstein-tagadók, stb. Akik szándékosan nem képezik magukat, nem akarnak ismereteket szerezni a témában, direkt maradnak sötétben, helyette minden fórumon igyekeznek "vitatkozni" normális emberekkel, azokat minél inkább provokálni... Nem azért, hogy azokat meggyőzzék, sokkal inkább azért, hogy folyamatosan érezhessék azt, hogy ők különleges "tudás" birtokában vannak, ők ismerik a "titkot", amit a nagy többség, a szürke, mindennapi átlagemberek nem, ők kivételesek, nagyszerűek, stb.
Ha egy normális ember valami hülyeséget lát egy cikkben, az bosszantja, kényelmetlenül érzi magát tőle, a pokolba kívánja azt a "kivételesség érzést", amit a buta hibákat elkövető médiamunkásra gondolva érez. Vagy akár egy bármilyen "laposföldesre", ebből a szempontból mindegy. És azt kívánja, bárcsak ne fordulna elő ilyesmi, és mindenki rendelkezzen elegendő ismerettel és ésszel, akkor a világ is jobb lenne, nem ilyen szar hely.
A "laposföldes" viszont minden áron őrzi a kivételesség érzését magában, nem zavarja meg semmiféle tény, és nem szeretné, ha mindenki az ő nézeteit képviselné... mert akkor eltűnne az ő kivételes volta, a mások fölött állás érzése.
Megjegyzem: az fordul a csetrobotok mesterséges intelligenciájához, akinek nincsen saját természetes.
Ugyanis a csetrobotok egyáltalán nem ÉRTIK azt, amiről fecsegnek, csak a birtokukban lévő szövegkorpusz alapján statisztikailag megtippelik, hogy egyes megkezdett mondatok vagy gondolatok hogyan folytatódnak. Ha a szöveganyagban van sok helyes ismeretterjesztő írás az adott témáról, akkor esetleg az MI-vel patchwork-ölt új szöveg is nagyjából helyes lehet. Viszont erre semmi garancia, mivel az MI nem ÉRTI amit ír.
Tehát ott vagyunk jelenleg, hogy akinek szüksége lenne, hogy helyette az MI felkutassa és összefoglalja az ismeretet, az nem tudja leellenőrizni, hogy helyes információt kapott a csetrobottól vagy ostoba és üres fecsegést. Aki viszont ezt ellenőrizni tudja, az nem szorul rá a csetrobotokra, hiszen maga is gyorsan és biztosan megtalálja a neten a szóban forgó hiteles információt.
Összefoglalva: egyfajta szellemi szegénységi bizonyítvány amikor valaki csetrobotos szöveggel érvel egy vitában. Pláne amikor valami hallucinált összevissza hülyeséggel jön, és nem veszi észre hogy az MI kiszúrta a szemét valami üres fecsegéssel.
"Az IQ felmérések ... ha hagyjuk ... okosságot nem lehet igazából mérni,"
Pedig lehet.
Lehet a tárgyi lexikális tudást is (erre alapulnak a műveltségi vetélkedők), meg lehet a mintafelismerési-összefüggéskeresési-problémamegoldási képességet is (erre alapulnak az intelligenciatesztek).
Hogy te esetleg mindkettőn megbuknál, valószínűleg ezért savanyú neked a szőlő.
"Aki meg elmegy szavazni, az már elve megkérdőjelezhetően nagyon butus. Hiszen a
POLITIKA ÁLTUDOMÁNY. Áltudományt űz!!!"
Látod? Ennél nagyobb ostobaságot nem is írhattál volna.
A politika nem áltudomány, ugyanis EGYÁLTALÁN NEM TUDOMÁNY. A politika a "polisz" közös ügyeinek intézése.
Tudod, nem túl éles kés barátom, a világban számos dolog van, ami nem tartozik a tudomány területébe, de például a társadalom működéséhez gyakoroljuk.
Mellesleg pedig mindenki vegye a fáradságot, és figyeljen az őt körülvevő közállapotokra és alakítson ki egy qrva álláspontot magának ésszel vagy szívvel (tökmindegy) és menjen el szavazni amikor arra van lehetőség, mert ha nem teszi, akkor mindenféle propagandával megvezetett agyatlan tömeg fogja eldönteni, hogy merre haladjon a "polisz" ügye!
Ezt írtad: "Pedig az egy kicsit elborzasztó, ha az ember belegondol, hogy értelmes és nagy tudású, széles látókörű, művelt emberek szavazata egy választáson éppen annyit ér, mint egy "Észbontók" totál sötét résztvevőjé ..."
Az IQ felmérések ... ha hagyjuk ... okosságot nem lehet igazából mérni, csak relatív butaságot.
Aki meg elmegy szavazni, az már elve megkérdőjelezhetően nagyon butus. Hiszen a
POLITIKA ÁLTUDOMÁNY. Áltudományt űz!!!
Ha van ellenvélemény, ne itt merüljünk bele, mert van rá a megfelelő helyen szaktopik: Politika és a Jog áltudomány
Nekem derengett valami régebbi olvasmányaimból, hogy ez az összelapított gömb / similabda forma mértéke nagyobb, mint a legmagasabb tengerszint feletti hegy és a tengerszint alatti mély-árkok nagysága összeadva. Lusta voltak keresgélni, így rákérdeztem az egyik mesterséges plagizátor programtól. Igen nagyobb.
"Azonban pontos adatot nehéz megadni, mivel a földfelszín topográfiája nagyon változatos és dinamikus. Hegyláncok, völgyek, kanyonok és más geológiai formációk jelenléte miatt az eltérés a gömb alakjától még drámaibb lehet, mint amit az átlagos értékek mutatnak."
.
Nem.
.
"Általában azonban a geoid meghatározásánál a teljes földfelszínt (beleértve az óceánokat és jégtakarókat is) figyelembe veszik, és így az eltérés becslése nagyjából a 42 km értéknél marad. Az ennél pontosabb meghatározáshoz részletes topográfiai adatokra lenne szükség a szárazföldi területekről. Ha érdekelnek a konkrétabb adatok, kereshetek ilyen jellegű információkat!" "
.
Bizony.
Egy nyelvi modul bizony képes a tudatlanságát sima rizsázással leplezni. Az embertől tanulta.
Az átlagos értelem és az átlagos tájékozottság, tudás kétségbeejtően alacsony az emberek között.
Ha az átlag IQ például olyan 90-110 közötti tartomány (mondjuk a populációban a korosztályoknál 100, definíció szerint), és valaki, aki ennél számottevően magasabb értékkel lett megáldva/megverve, pontosan tudja magáról, hogy ezzel együtt mekkora marhaságokat volt képes elkövetni életében, és ő maga mennyire nem tud semmiről semmit igazából, akkor beláthatja, hogy nem véletlen, hogy az emberiség újra és újra képes magának irtózatos károkat okozni, és hogy akár a saját kipusztítására is képes lehet ostobaságában és tudatlanságában.
A demokrácia azt jelenti, hogy mindenkinek egyenlő a szavazata, így az átlaghülyeség dönt... Ami egyrészt nem akkora baj, ha figyelembe vesszük, hogy minél nagyobb a résztvevők száma például egy bármilyen saccolásnál, annál jobban megközelíti az átlag eredmény a tényleges értéket (az eltérések egyre inkább kiegyenlítik egymást)... viszont ezzel ellentétesen hat az agyzsibbasztó propaganda, ahol az információkat eltorzítva töltik bele az emberek fejébe, és az emberek átlaga nem túl védett ez ellen.
A tudomány is demokratikusan működik alapjában véve, de egy "fejlettebb" demokrácia szabályai szerint: a létrejövő konszenzusban nem mindenki nézete ("szavazata") egyenértékű, a vélemények súlyozottan számítanak, minél elismertebb valaki az eddigi munkája alapján, annál jobban számít a véleménye, és minél inkább szakértője valaki az adott témának, az ő véleménye is annál nagyobb súllyal esik latba.
Plusz a tudományban választási ciklusok sem nyomják rá a bélyegüket a folyamatokra (ami persze csak részben igaz, a tudományfinanszírozás már egy másik ügy), és a további kutatások, megfigyelések kísérletek eredményeit erős propagandával kevésbé lehet eltorzítani a tudományon belül, mint a politikában, tehát jobban érvényre juthat az objektivitás, a tényszerűség.
Az egy érdekes kérdés, hogy a "tudomány demokráciájának" működését át lehetne-e ültetni a társadalom teljes demokratikus működési rendszerébe... Valószínűleg nem, mert ha az egyik szavazat többet érne, mint egy másik szavazat, az a rendszer a legtöbb ember definíciója szerint már nem lenne demokrácia.
Pedig az egy kicsit elborzasztó, ha az ember belegondol, hogy értelmes és nagy tudású, széles látókörű, művelt emberek szavazata egy választáson éppen annyit ér, mint egy "Észbontók" totál sötét résztvevőjé, vagy egy-két itten, az Index Fórumon a saját mély ostobaságát büszkén hirdető fórumtársé...
Valamennyire vigasztaló lehet az a mechanizmus, amit fentebb említettem, és amit "a nagy tömegek vak bölcsessége" kifejezéssel lehetne talán leírni... De a befolyásoló, megtévesztő, aljas propaganda hatása... És az a tény, hogy a hülyeség az internet korában már könnyen terjed, és sajnos gyorsabban, mint a tényszerű információk... Ez azért elég sötét jövőt jósolhat mégis az emberiségnek.
"A Föld alakja nem egy tökéletes geometriai gömb, hanem egy úgynevezett geoid. Ez azt jelenti, hogy a Föld formája közel áll a gömbhöz, de nem teljesen az. A legfontosabb különbség, hogy az egyenlítői átmérő nagyobb, mint a sarki átmérő, mivel a Föld az egyenlítőnél kidomborodik.
Ennek oka a Föld forgása, amely centripetális erőt generál, és ez az egyenlítői területeken jelentősebb kiterjedést okoz. Például, az egyenlítői átmérő nagyjából 12 756 km, míg a sarki átmérő körülbelül 12 714 km. Ez a különbség megközelítőleg 42 km, ami egyértelművé teszi, hogy a Föld egy lapult gömb, más néven geoid.
Ebből adódóan a Föld alakja kissé eltér a tökéletes gömbtől, de nem annyira, hogy szabad szemmel észrevehető legyen.
Ha további részletekre vagy pontosabb adatokra lenne szükséged, szívesen segítek!"
IGe: Ezek ugye átlagok alapján lett megadva? Mennyivel lesz ez a 42 km nagyobb, ha a vízet, óceánokat, fagyott havat nem számítjuk? Tehát csak a föld és kőzet jellegű területek alapján?
"Igen, az átmérőkre vonatkozó értékek átlagok alapján vannak megadva. Amikor a Föld átmérőjét vizsgáljuk, a felszíni formák (hegyek, völgyek) és a tengerek szintje is figyelembe van véve. Ha csak a szárazföldi és kőzetes területeket vizsgálnánk, az eltérés a tökéletes gömbtől valószínűleg még jelentősebb lenne, mivel a tengerek és a jégtakarók kisimítják a Föld felszínének bizonyos egyenetlenségeit.
Azonban pontos adatot nehéz megadni, mivel a földfelszín topográfiája nagyon változatos és dinamikus. Hegyláncok, völgyek, kanyonok és más geológiai formációk jelenléte miatt az eltérés a gömb alakjától még drámaibb lehet, mint amit az átlagos értékek mutatnak.
Általában azonban a geoid meghatározásánál a teljes földfelszínt (beleértve az óceánokat és jégtakarókat is) figyelembe veszik, és így az eltérés becslése nagyjából a 42 km értéknél marad. Az ennél pontosabb meghatározáshoz részletes topográfiai adatokra lenne szükség a szárazföldi területekről. Ha érdekelnek a konkrétabb adatok, kereshetek ilyen jellegű információkat!"
