Sosem volt ekkora hiány az államkasszában március végén, az idei hiánycél több mint 80 százalékánál járunk
"Márciusban kiemelkedően magas, több mint 1300 milliárd forintos hiányt halmozott fel a magyar költségvetés a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss adatai szerint.
Március végéig az államháztartás központi alrendszere összesen 3420,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, az éves deficitcél 83 százalékánál járunk jelenleg. 2025 márciusában a központi alrendszer 831,2 milliárd forintos deficittel zárt, az NGM szerint az eltérésben „jelentős szerepet játszanak a kormány otthonteremtési, valamint közútépítési intézkedései”.
Üzemanyagár: szakértők szerint a kormány nem tud csodát tenni sem árstoppal, sem adócsökkentéssel
Megint ott tartunk, mint 2021-ben, amikor elszabadult a kőolaj és az üzemanyagok ára.
Ennek oka most a közel-keleti konfliktus. Négy és fél évvel ezelőtt (2021. november 15-től) árstopot vezetett be a kormány, ami súlyos ellátási gondokhoz vezetett országszerte. Ennek oka az volt, hogy a Mol kivételével a nagykereskedők nem szállítottak, mert nem érte meg nekik Magyarországra hozni az üzemanyagot.
A magyar olajipari vállalat viszont nem tudta egyedül az egész ország (plusz az árstop miatt megnövekedett tranzit tankolások) igényét kielégíteni. A benzinkutak nem termelhettek profitot, sőt, a költségeiket sem tudták kitermelni.
Az árstopot éppen ezért semmiképpen nem szeretnék viszontlátni a piac szereplői.
Putyin politikai feltételhez kötötte a magyar olaj- és gázszállításokat
Mit kért Putyin az enegiahordozókért cserébe?
Rácz szerint az orosz sajtóból – mely szintén beszámolt a tegnapi megbeszélésről – kiderül, hogy Moszkva mégiscsak kért ezt-azt a tegnapi találkozón: Putyin elmondta, hogy Oroszország természetesen megbízható olaj- és gázszállító marad, ha Magyarország rendesen viselkedik.
Oroszország mindig is megbízható energiaszállító volt és marad (…), továbbra is így fogunk együttműködni azokkal, akik maguk is megbízható partnerek – például Szlovákia és Magyarország. (…)
Ezt a jövőben is szándékunkban áll tenni, feltéve természetesen, hogy ezeknek az országoknak a vezetése ugyanazt a politikát folytatja, mint ma
– idézi a találkozóról beszámoló orosz sajtót a szakértő.
Az aranytartalékokhoz mit szólsz?Azonkívül félmillió édesanya nem fizet személyi jövedelem adót.A magyar családok fizetik a legkevesebb áram és gázfogyasztás díját.Mondjátok már meg mi a bajotok?Vegyétek már le a szemellenzőt.
Történelmi pillanat, úgy tűnik a Barátság kőolajvezetéknek befellegzett.
Ahogy régóta mondjuk, a kormány részéről hazárdjáték Magyarország energiabiztonságát egy olyan kőolajvezetékre építeni, amely egy háborús területen megy keresztül.
Ezúttal az oroszok lőtték szét a vezetéket az ukránok pedig nem sietnek újraindítani azt.
Kármán András elárulta, mikorra tervezi a Tisza az euró bevezetését
"Ahogy elhiszik az emberek az euróbevezetés realitását, úgy csökkennek majd az inflációs várakozásaik, így könnyebb lesz az inflációt alacsonyan tartani.
Most azzal számolunk, hogy 2030-ra a maastrichti kritériumokat teljesítjük, ami előfeltétele az euró bevezetésének.
Ez mutatja tervünk komolyságát.
Őszre elkészül a költségvetés felülvizsgálata, majd ezt követően egy középtávú programban vázoljuk fel, hogy miként érünk el 2030-ra az eurózóna közelébe."
"Magyarországon egész iparágak dőltek össze 2025-ben.A beígért repülőrajt ellenére 2025 az elbocsátások és gyárbezárások éve volt.
Mi történt?
Tavaly nemcsak cégek kerültek bajba, hanem egész iparágak roppantak meg.
A Dunaferr összeomlása az acélipart sújtotta, a Zalakerámia utolsó üzemének bezárásával pedig megszűnt a modern ipari csempegyártás Magyarországon.
A sportszer-kereskedelemben a Hervis kivonulásával 29 üzletet adott át a brit Frasers Groupnak, miközben a 2020 utáni négy évben a több mint kétezer hazai sportszerszaküzletből kevesebb mint ezernyolcszáz maradt talpon.
A textil- és ruházati forgalom 2023 végére sem érte el a 2019-es szintet."
"Kedd reggelre ötven százalék alá esik a hazai gáztározók töltöttsége.
Aki mostanában nézegeti az uniós adatbázis, a Gas Infrastructure Europe nyilvántartását az egyes országok gáztározóinak töltöttségéről, azt láthatja, hogy a magyar készletek naponta fél százalékkal fogynak, és a kitárazás üteme gyorsul: míg november utolsó napjától december végéig, tehát egy teljes hónap alatt alig 6 százalékot csökkent a készlet, idén januárban már alig 18 nap alatt 9 százalékot esett a töltöttségi szint."
Kapitány István: A kormány sorozatos hibái lefele tartó spirálba taszították az országot.
"A kormányzat a saját felelősségének az elismerése helyett külső körülményekre hivatkozik.
De miért nem hatnak ugyanúgy ezek a külső körülmények szomszédos országokra?
Vajon miért van, hogy Magyarország mélyen alulmúlja a többi országot a régióban?
Például azért, mert a kormányzati narratíva kizárólag a külső körülményekre hivatkozik: válságra, a német gazdaság helyzetére, háborúra és vészhelyzetre.
Ahelyett, hogy a saját elhibázott gazdaságpolitikájával foglalkozna."
És mától Bulgária bevezette az eurót, eurósak a fizetések, eurósak a bankszámlák, euróban vannak a befektetések, euróban vannak az ingatlanárak.
Ha Bulgáriában van valamid, bármid, akkor az innentől az eurózónában van.
Óriási dolog és nagy fegyvertény, ezzel teljessé és sokkal szorosabbá válik Bulgária európai integrációja. Az orosz dezinformáció huhog is, klassz pofon neki a korábban leginkább oroszbarát Bulgária feletti befolyás elveszítése.
Persze rémhíreket terjesztenek, hogy mekkora inflációt okoz a bevezetés, amiből egy hang sem igaz, tények vannak róla, az ECB megvizsgálta, hogy az euró bevezetés egyszeri inflációs költsége 0,15-0,3% között van a kerekítésekből fakadóan, teljesen elhanyagolható annak széleskörű előnyeihez képest.
Aki többet mond, az hazudik.
Ami Magyarországot illeti, az euró bevezetése elsöprő támogatást élvez, a lakosság 70%-a szeretné, biztos kétharmad.
Mivel a választási győzelemre jelenleg esélyes ellenzéki párt zászlajára tűzte az eurót és annak bevezetését, többször bejelentették, könnyen lehet, hogy 2026 nagy változást hozhat, és akár az év során kitűzhetik a magyar euró céldátumát, ez hálisten kényszer is lesz, mert már maga a bejelentés mérsekelheti a fizetendő kamatfelárakat, ezek jelenleg nagyon magasak (a GDP 4-5%-a megy évente kamatra!), a költségvetési hiány meg az egekben az autokrácia pánikos költekezése miatt.
Kell jó pár év a feltételek teljesítéséhez, de nem lehetetlen.
Aki eurót szeretne, annak megvan, hogy kire kell szavazni, itt a történelmi lehetőség, hogy pár év múlva ilyenkor a magyar eurót köszöntse az ECB frankfurti épülete, és az legyen kiírva, hogy Welcome Hungary.
Nagy Márton szerint nem a magyar gazdaság állt földbe, Németország teljesített rosszul.
Az elmaradt repülőrajt miatt kizárólag a külső körülményeket, elsősorban a gyengélkedő német gazdaságot okolta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában.
A tárcavezető többek között beszélt még a beragadt uniós források hazahozataláról, az amerikai pénzügyi védőpajzsról, de reagált a családját érintő korrupciós vádakra is.
"Nagyon fájni fog, ha egyzer ki kell józanodni az árrésstopból: érik a katasztrófa a hazai boltokban.
Az élelmiszerlánc szereplői szerint az árrésstop különösen súlyos terhet rótt a kiskereskedelemre, miközben torzította az árversenyt és jelentős veszteségeket okozott az ágazatban.
A CashTag legújabb részében a kereskedők hangsúlyozzák: az árrés nem profit, abból kell kigazdálkodni minden működési költséget, ami tartósan fenntarthatatlan helyzetet teremtett.
A szabályozás hatása azonban a feldolgozóiparban is gyorsan megjelent: Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője szerint az árrésstop miatt elmaradtak az indokolt áremelések, miközben a költségek érdemben nőttek.
Mindez együtt fékezi a beruházásokat, és hosszabb távon az ellátási lánc egészének versenyképességét gyengíti."
Lejár a határidő: több száz milliárdnyi EU-támogatást bukhat el végleg az Orbán-kormány decemberben.
Komoly forrásvesztés fenyegeti Magyarországot az idei év végén egy olyan EU-s költségvetési szabály miatt, amelynek okán tavaly már több mint 400 milliárd forintnyi támogatást bukott el hazánk.
Miért nem teljesítette a kormány 2025-ben sem az Európai Bizottság által elvárt korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedéseket?
2024 végén Magyarország véglegesen elveszített 1 milliárd eurónyi (mintegy 400 milliárd forintnyi) befagyasztott uniós támogatást, mert nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket, amelyek a jogállamisági eljárás nyomán a források felszabadításához kellenek.
Ez a forrásvesztés 2025. december 31-éig újfent megismétlődhet.
Történelmi változás: többet fizet a magyar állam Brüsszelnek, mint amennyi EU-támogatást kap
Október végéig a magyar költségvetésbe alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési beszámolója szerint.
Ezzel szemben uniós tagdíjként a közös büdzsébe október végéig 609 milliárd forintot fizettek be a magyar adófizetők pénzéből.
Ez azt jelenti, hogy a magyar állam az Európai Unió nettó befizetőjévé vált az első tíz havi adatok alapján – erre pedig nem volt példa Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta
Brüsszeli figyelmeztetés: veszélyes kategóriába került Magyarország a költségvetési helyzet miatt.
Egy friss uniós jelentés szerint a magyar költségvetési pálya komoly veszélyeket hordoz magában. Ugyanakkor azt is rögzítették a dokumentumban, hogy a túllépés a két évre megengedett 0,6 százalékpontos határon belül maradhat hazánk esetében.
Az Európai Bizottság ezért nem is szorgalmaz korrekciós lépéseket, hanem függőben tartja a tavaszi újraértékelésig.
A Lidl magyarországi vezetője: Ha tovább emelik a kiskereskedelmi különadót, lesz olyan lánc, ami bezár.
A potenciális profitjuk kétharmadát, 55 milliárd forintot kellett 2024-ben csak a kiskereskedelmi különadóra befizetniük, ezt mondta a 24.hu-nak adott hosszú interjújában Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke.
Szerinte ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás”.
Hozzátette, ez biztosan nem a Lidllel történik meg, azonban a láncbezárás szerinte „borzasztó hatással lesz a piacra”, ugyanis a vásárlói igényekhez képest most is kevés az üzlet.
Óriásit bukott a magyar állam azon a gyáron, amit előbb eladtak, majd háromszor megtámogatták milliárdokkal.
Korábban a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből építették fel azt a szolnoki papírgyárat, amely később a szerb tulajdonú Drenik Hungária Kft. kezébe került.
Az állami bank – valószínűleg hűtlen kezelés következtében – közel 10 milliárdot bukhatott az ügyleten.
Semmiféle repülőrajtot nem látnak Magyarország legfontosabb cégeinél.
Nem számítanak gyors és erős fellendülésre a magyarországi német vállalatok.
Bemutatták a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legújabb vállalati felmérésének eredményeit.
A magyarországi kutatásban 244 vállalatvezető vett részt.
A megkérdezett vállalatok várhatóan 2026-ban sem fogják növelni alkalmazottaik számát, és nem fogják bővíteni beruházásaikat sem.
A vállalatok elsősorban a keresletben látják a saját üzleti tevékenységüket érintő kockázatot, a második helyen a munkaerőköltségek gyors emelkedése áll, ami középtávon nagy kihívások elé állítja a vállalatokat.
Kihirdette a kormány, befagyasztotta a rendszerhasználati díjakat 2026-ra
A kormány "a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról" címmel hirdette ki rendeletét, melynek lényege, hogy
nem emelkedhetnek a fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak jövőre.
Akkora bajban a költségvetés, hogy a bankadót is megemelné Nagy Márton
Hiába növelik a hiánycélt, már ennek tartásához is újabb pénzek kellenek.
Egy háttérbeszélgetésen arról beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az idei, illetve a jövő évre vonatkozó hiánycélt is megemelik, 5 százalékra (idén 4,1 százalékról).
A 2026-os pénzforgalmi hiány 1227 milliárd forinttal emelkedik 5445 milliárd forintra az eredeti tervekhez képest, ezt a többletfinanszírozási igényt várhatóan devizakötvény-kibocsátással fedezi a kormány 2026 elején.
De ahhoz is újabb intézkedésekre van szükség, hogy ez a megemelt cél tartható legyen.
A hiánycél tartása érdekében a minisztérium két főbb intézkedést javasol: zárolják a 192 milliárd forintos általános tartalékot, és megduplázná a banki extraprofitadót 185 milliárd forintról 370 milliárd forintra.
Az NGM javaslata szerint a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadójának kulcsai 10 százalékra és 30 százalékra emelkednének az eddigi 8 százalékról és 20 százalékról, miközben az állampapírvásárlás leírhatósága 50 százalékról 30 százalékra csökkenne.
"Aki nincs ellenünk, az velünk van!" (Kádár János)
"Aki nincs velünk, az nincs." (újrákosi)
Aki nem fideszes, az nem létezik, az levegő. Hiába választotta meg többséggel a lakosság, nem érdekes, hiszen olyan, mintha nem is lenne, nem számít. Van az országban egy olyan társadalmi réteg, akik egyszerűen nem is léteznek, újrákosiék szerint. Persze az jó, ha befizetik az adójukat, mert van mit osztogatni a haveroknak, van mit ellopni, és van miből hülyíteni a maradék tábort, akiknek nem jut.
Negyvenkét milliárd forintos beruházás: 55 új munkahelyet hoznak létre Szolnokon!
Délkelet-Európa egyik legnagyobb papírgyártó vállalata nagyjából 42 milliárd forint értékben épít új üzemcsarnokot Szolnokon, aminek nyomán 55 új munkahely jön majd létre a városban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a helyszínen.
Irdatlan lakáskatasztrófa ütött be: milliókat érint a válság, visszafordíthatatlannak tűnik a folyamat.
Magyarországon a lakásárak és bérleti díjak elszálltak, a fiatalok egyre távolabb kerülnek a saját otthon lehetőségétől, miközben az állami programok és helyi kezdeményezések csak részben enyhítik a helyzetet.
A magyar probléma azonban nem egyedi: egész Európában növekszik a megfizethető lakhatás hiánya, a városokban az ingatlan befektetési eszközzé válása fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget, és új „bérlői generációk” születnek.
A nagy beharangozás ellenére padlót fogott a repülőrajt: Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés idén csupán 0,5 és 1 százalék között alakul.
Nagy Márton erőteljesen módosította lefelé a számait.
Még márciusban arról beszélt, hogy az „idei év harmadik negyedévében már 3 százalék fölötti GDP-növekedés várható, a negyedik negyedévben már 4 százalékos is lehet a növekedés.”
"Évi 1 millió forintnyi „Otthontámogatásra” lesznek jogosultak a közszolgálati dolgozók 2026. január 1-jétől, az erről szóló jogszabálytervezetet hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány.
Önerő előteremtésére 1 millió forintig, lakáshitel rendes törlesztésére havi 83 333 ezer forintig lesz felhasználható a támogatás.
Előbbi esetben 15 munkanapon belül, utóbbi esetben minden hónap 10-éig folyósítják a támogatást az igénylő számlájára, a hitelszerződés adatait persze kötelező lesz megadni az igénylésnél.
Eldőlni látszik, hogy elő- és végtörlesztésre nem használható ki a lehetőség, de most bemutatunk három példát arra, mekkora segítséget jelenthet így is az érintetteknek az új támogatási forma."
