A TISZA-kormány pár hét alatt letárgyalta, amire az Orbán-kormány három év alatt nem volt képes. Elfogadtuk a korrupcióellenes intézkedéseket, aminek köszönhetően a magyarok hozzájuthatnak az őket megillető 6 ezer milliárd forint uniós forráshoz.
A Fidesz először a Parlamentben leszavazta a korrupcióellenes jogszabályokat, most pedig az Alkotmánybíróságon akarja megakadályozni, hogy a magyarok hozzájussanak a pénzükhöz.
Vajon mi járhat a Fidesz-frakció fejében, amikor el akarják venni az ezermilliárdokat a magyar egészségügytől, az oktatástól, a közlekedéstől, a magyar vállalkozásoktól?
Vajon miért akarják ellehetetleníteni az energiahatékonysági, a bérlakásépítési és a vidékfejlesztési programokat?
Vajon miért akarják megakadályozni, hogy közösen beindítsuk a magyar gazdaságot, amire ők négy éve nem voltak képesek?
Hogy hívhatja magát nemzetinek egy párt, miközben minden lépésével a hazája és a magyarok ellen tesz?
Kapitány István a Visit Hungary korábbi igazgatóját kérte fel a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetésére Kapitány István miniszter kedden bejelentette, hogy Csendes Olivér veszi át a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetését.
Az új vezető már az Orbán-kormány idején is turisztikai csúcsvezető volt.
Az amerikai nagybank már látja, mikor lehet vége a forintnak - Ítéletet mondott az euróbevezetési tervekről.
A magyar kormány euróbevezetési tervei reálisak, a költségvetési feltétel teljesítése ugyan kihívás, de megoldható – írja legfrissebb elemzésében a Goldman Sachs. Az amerikai befektetési bank szakemberei szerint jelenleg mintegy 70 százalék annak esélye, hogy a 2030-as évek elején be tud lépni az ország az eurózónába, ha minden a legjobban alakul, akkor 2031. január elsején búcsút mondhatunk a forintnak.
Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) pénteki ülésén elfogadta Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRF), ami mintegy 10 milliárd euró kifizetését teszi lehetővé Magyarország számára, amely körülbelül 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és körülbelül 3,5 milliárd euró hitelből áll.
A döntést az tette lehetővé, hogy Orbánék immár nem tudják ellopni, túlárazott közbeszerzésekkel, titkos kormányrendeletekkel, magántőkealapokkal a saját oligarcháiknak átjátszani ezeket a pénzeket,
vagy – ahogy ennél diplomatikusabban fogalmaz az uniós tanács közleménye – a „Magyarország új nemzeti helyreállítási tervében vázolt intézkedései biztosítják az unió pénzügyi érdekeinek védelmét”, megerősítik Magyarország korrupcióellenes keretét, fokozzák a közforrások és a közbeszerzések átláthatóságát, valamint javítják az érdekelt felek és a szociális partnerek bevonását a jogalkotási folyamatba.
Az új magyar terv emellett intézkedéseket tartalmaz a bírói függetlenség és a jogállamiság megerősítésére Magyarországon – közölték.
Itt az Eurostat friss számai: az EU legszegényebb állama volt 2025-ben Magyarország
Visszacsúsztunk az EU utolsó helyére az egyik legfontosabb szegénységi statisztikában.
Közzétette az Eurostat az első becslését az Európai Unió polgárainak 2025-ös tényleges fogyasztásáról. Ez az a mutató, amely alapján először 2023-ban mondhattuk el, hogy Bulgáriával holtversenyben az EU legszegényebb országa volt Magyarország, majd 2024-ben az első becslés szerint már egyedül voltunk a legszegényebb, viszont az újraszámolás után kiderült, hogy csak a második legrosszabb helyzet a mienk.
A 2025-ös adatsorral sem büszkélkedhetünk: ebben Lettországgal együtt áll Magyarország az EU utolsó helyén.
Az első érv politikai természetű: Surányi szerint az euróövezeti tagság lényegében kizárná, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból.
Orbán Viktornak ez a legfőbb érve amellett, hogy ne lépjünk be a monetáris unióba, nekem viszont ez a legfőbb érvem amellett, hogy lépjünk be a monetáris unióba
– mondta.
A volt jegybankelnök szerint meg kellene szabadulni attól a lehetőségtől, hogy egyáltalán gondolatkísérletként felmerülhessen Magyarország kivezetése az Európai Unióból.
Ez az a törvény, ami miatt magzatpózban sírhatnak a fideszesek
A Fidesz-világ fontos építőelemét, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) is beszántja Magyar Péter kormánya.
A Mészáros- és Tiborcz-birodalmak mellett a kekvák voltak a NER vagyonjuttatásainak fő kedvezményezettjei.
Egy sor állami feladatot szerveztek ki, párhuzamos, de a köz számára nem ellenőrizhető államközeli struktúrát hozva létre, politikailag is bebetonozva azok fideszes vagy Fideszhez közeli vezetését.
Ezek alá szervezték ki a modellváltó egyetemeket, de például az MCC, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványa vagy a MOL – Új Európa Alapítvány is ilyen konstrukcióban működött.
Kapitány István elárulta, mire fordítana 1,4 milliárd eurót a Tisza-kormány
A felszabadított uniós forrásokból 1,4 milliárd eurót fordítana a Tisza-kormány a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a fejlesztések révén több ezer okosmérő kerülhet a rendszerbe, és jelentősen nőhet a megújuló energiaforrások aránya.
A tárcavezető úgy véli, a beruházások új befektetéseket vonzhatnak, miközben erősítik az ország energiabiztonságát és versenyképességét.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a közösségi oldalán arról posztolt, hogy az a csaknem 6000 milliárd forint, amelyet az Európai Unió felszabadít Magyarország számára, nem csak egy nagy szám, hanem „magyar családok, vállalkozások, települések és munkahelyek” jövője.
Emellett arra is kitért, hogy egy olyan munkát is elkezdenek, amelyet az elmúlt tíz évben elmulasztottak:
A forrásokból 1,4 milliárd eurót fordíthatunk a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztésére
– írta, hozzátéve, hogy a hálózat korszerűbb, erősebb és biztonságosabb lesz a fejlesztés után.
Előállt az üzletasszony, aki leleplezte a NER-feleségek luxuséletét
Tóth Ildikó befektető büszkén vallotta be az economx.hu-nak, hogy milyen szerepet játszott az Orbán-kormány megdöntésében.
A Cápák között című műsorból is ismert befektető állította össze ugyanis a NER-es holdudvar elképesztő luxizásáról szóló anyagokat, amiket Hadházy Ákos független képviselő publikált.
„Ha azt mondom XY-nak, hogy Z ellopott kétmilliárdot, húszmilliárdot, nem megfogható.
De azt, hogy Rogán Barbarának 120 millió a krokodilbőr táskája, azt érti mindenki” – magyarázta Tóth Ildikó, akinek számtalan barátnője és barátja segített gyűjteni az anyagokat a NER-es holdudvar rongyrázásáról.
Amikor egy fast fashion üzletben tízezer egy cipő, és a NER-es feleségen hárommilliós cipő van, azt mindenki érti: minek?
Hát micsoda pénzszórás lehet, ha valaki minden félórában másik hárommilliós cipőt vesz fel.
És úgy érzem, hogy ez a luxizási téma meg is érkezett az emberekhez, mert ez nagyon-nagyon felkorbácsolta az indulatokat.
Szóval én úgy gondolom, hogy nem csak én, és nem csak a barátaim, hanem mindenki, a legkisebbtől a legnagyobbig mindent megtett, hogy itt változás legyen. És ezt látjuk most
– mondta a befektető a lapnak, aki nagyon boldog, hogy rendszerváltás lett a vége.
Ő maga több új minisztert is ismer, nagyon jó választásnak tartja őket. A gazdasági és energetikai miniszterrel, Kapitány Istvánnal például még akkor kezdett el dolgozni, amikor a Shellnél tevékenykedett Magyarországon területi képviselőként.
Szerinte „egy kiváló ember és üzletember, egy jó humorú személy, aki jól látja a világot”.
Fontos részletek derültek ki a titokban felvett kínai gigahitelről
A kölcsön legfontosabb feltételeit – köztük a kamatot és a költségeket – hosszú ideig eltitkolták, és csak a választás után váltak részben megismerhetővé.
A kölcsönt három kínai állami pénzintézet – a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China – biztosította, elsősorban infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozására.
A hitel több mint tíz százalékkal növelte meg a magyar államadósság devizarészét, és 1000 milliárd forint fölé emelte az ország Kínával szembeni tartozását.
„Megállapodtunk abban, hogy immár magyar miniszterelnökként a május 25-i héten visszatérek Brüsszelbe, és megkötjük a politikai megállapodást, ami ahhoz szükséges, hogy Magyarország és a magyar emberek mielőbb hozzájussanak az őket megillető sok ezer milliárd forintos uniós forráshoz.”
Szinte teljesen kiürítették az államkasszát Orbánék márciusig, itt az NGM jelentése
A büdzsé bevételi oldala alapvetően rendben volt, a kiadási oldalon jelentősen csökkent az államadósság kamatterhe.
Az uniós programokon az első negyedévben 236 milliárd forintot bukott a költségvetés.
Százmilliárdokat vitt el a választási osztogatás, a kiadások leginkább a minisztériumok alá tartozó előirányzatoknál szálltak el, de a gazdasági tárca részletes jelentése sem részletezi, pontosan hol – olvasható a HVG értékelésében.
Március végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 3,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg részletes jelentésében az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Márciusban, egy hónap alatt a központi alrendszer 1,3 ezer milliárd forint hiánnyal zárt.
A márciusi – illetve az első három havi halmozott – hiány brutálisan magas.
A költségvetési törvény a teljes évre 4,22 ezer milliárd forintos hiánnyal tervez,
tehát az év első három hónapjában összejött a teljes évi terv 80,6 százaléka.
A Fidesz bukása előtt egy kiváltságos üzletbe szállt be Nagy Márton köre Tiborcz Istvánék mellé
"Orbán Viktor vejéhez, valamint Nagy Mártonhoz és a testvéréhez tartozó üzleti körök végezhetik Magyarország legnagyobb szélerőmű-fejlesztését. Utóbbiak két hónappal az országgyűlési választás előtt szálltak be az üzletbe, miután gazdát cserélt egy kiváló lehetőséghez jutó cég.
A vevő egy tulajdonosait rejtegető magántőkealap, amelynek nyomai Nagy Mártonék felé vezetnek, és amelynek forrását 70 százalékban épp a nemzetgazdasági tárca biztosítja közpénzből."
Sosem volt ekkora hiány az államkasszában március végén, az idei hiánycél több mint 80 százalékánál járunk
"Márciusban kiemelkedően magas, több mint 1300 milliárd forintos hiányt halmozott fel a magyar költségvetés a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss adatai szerint.
Március végéig az államháztartás központi alrendszere összesen 3420,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, az éves deficitcél 83 százalékánál járunk jelenleg. 2025 márciusában a központi alrendszer 831,2 milliárd forintos deficittel zárt, az NGM szerint az eltérésben „jelentős szerepet játszanak a kormány otthonteremtési, valamint közútépítési intézkedései”.
Üzemanyagár: szakértők szerint a kormány nem tud csodát tenni sem árstoppal, sem adócsökkentéssel
Megint ott tartunk, mint 2021-ben, amikor elszabadult a kőolaj és az üzemanyagok ára.
Ennek oka most a közel-keleti konfliktus. Négy és fél évvel ezelőtt (2021. november 15-től) árstopot vezetett be a kormány, ami súlyos ellátási gondokhoz vezetett országszerte. Ennek oka az volt, hogy a Mol kivételével a nagykereskedők nem szállítottak, mert nem érte meg nekik Magyarországra hozni az üzemanyagot.
A magyar olajipari vállalat viszont nem tudta egyedül az egész ország (plusz az árstop miatt megnövekedett tranzit tankolások) igényét kielégíteni. A benzinkutak nem termelhettek profitot, sőt, a költségeiket sem tudták kitermelni.
Az árstopot éppen ezért semmiképpen nem szeretnék viszontlátni a piac szereplői.
Putyin politikai feltételhez kötötte a magyar olaj- és gázszállításokat
Mit kért Putyin az enegiahordozókért cserébe?
Rácz szerint az orosz sajtóból – mely szintén beszámolt a tegnapi megbeszélésről – kiderül, hogy Moszkva mégiscsak kért ezt-azt a tegnapi találkozón: Putyin elmondta, hogy Oroszország természetesen megbízható olaj- és gázszállító marad, ha Magyarország rendesen viselkedik.
Oroszország mindig is megbízható energiaszállító volt és marad (…), továbbra is így fogunk együttműködni azokkal, akik maguk is megbízható partnerek – például Szlovákia és Magyarország. (…)
Ezt a jövőben is szándékunkban áll tenni, feltéve természetesen, hogy ezeknek az országoknak a vezetése ugyanazt a politikát folytatja, mint ma
– idézi a találkozóról beszámoló orosz sajtót a szakértő.
Az aranytartalékokhoz mit szólsz?Azonkívül félmillió édesanya nem fizet személyi jövedelem adót.A magyar családok fizetik a legkevesebb áram és gázfogyasztás díját.Mondjátok már meg mi a bajotok?Vegyétek már le a szemellenzőt.
Történelmi pillanat, úgy tűnik a Barátság kőolajvezetéknek befellegzett.
Ahogy régóta mondjuk, a kormány részéről hazárdjáték Magyarország energiabiztonságát egy olyan kőolajvezetékre építeni, amely egy háborús területen megy keresztül.
Ezúttal az oroszok lőtték szét a vezetéket az ukránok pedig nem sietnek újraindítani azt.
Kármán András elárulta, mikorra tervezi a Tisza az euró bevezetését
"Ahogy elhiszik az emberek az euróbevezetés realitását, úgy csökkennek majd az inflációs várakozásaik, így könnyebb lesz az inflációt alacsonyan tartani.
Most azzal számolunk, hogy 2030-ra a maastrichti kritériumokat teljesítjük, ami előfeltétele az euró bevezetésének.
Ez mutatja tervünk komolyságát.
Őszre elkészül a költségvetés felülvizsgálata, majd ezt követően egy középtávú programban vázoljuk fel, hogy miként érünk el 2030-ra az eurózóna közelébe."
"Magyarországon egész iparágak dőltek össze 2025-ben.A beígért repülőrajt ellenére 2025 az elbocsátások és gyárbezárások éve volt.
Mi történt?
Tavaly nemcsak cégek kerültek bajba, hanem egész iparágak roppantak meg.
A Dunaferr összeomlása az acélipart sújtotta, a Zalakerámia utolsó üzemének bezárásával pedig megszűnt a modern ipari csempegyártás Magyarországon.
A sportszer-kereskedelemben a Hervis kivonulásával 29 üzletet adott át a brit Frasers Groupnak, miközben a 2020 utáni négy évben a több mint kétezer hazai sportszerszaküzletből kevesebb mint ezernyolcszáz maradt talpon.
A textil- és ruházati forgalom 2023 végére sem érte el a 2019-es szintet."
"Kedd reggelre ötven százalék alá esik a hazai gáztározók töltöttsége.
Aki mostanában nézegeti az uniós adatbázis, a Gas Infrastructure Europe nyilvántartását az egyes országok gáztározóinak töltöttségéről, azt láthatja, hogy a magyar készletek naponta fél százalékkal fogynak, és a kitárazás üteme gyorsul: míg november utolsó napjától december végéig, tehát egy teljes hónap alatt alig 6 százalékot csökkent a készlet, idén januárban már alig 18 nap alatt 9 százalékot esett a töltöttségi szint."
Kapitány István: A kormány sorozatos hibái lefele tartó spirálba taszították az országot.
"A kormányzat a saját felelősségének az elismerése helyett külső körülményekre hivatkozik.
De miért nem hatnak ugyanúgy ezek a külső körülmények szomszédos országokra?
Vajon miért van, hogy Magyarország mélyen alulmúlja a többi országot a régióban?
Például azért, mert a kormányzati narratíva kizárólag a külső körülményekre hivatkozik: válságra, a német gazdaság helyzetére, háborúra és vészhelyzetre.
Ahelyett, hogy a saját elhibázott gazdaságpolitikájával foglalkozna."
