Hangosan nevettek és köhécseltek az Állatorvostudományi Egyetem pénteki diplomaosztóján a hallgatók, amikor a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a kormány nagy sikereit ecsetelte ünnepi beszédében.
"Az elmúlt időszakban kihívásokkal is szembe kellett néznünk, ellenszélben dolgoztunk.
Hitvány, silány emberek próbálják ellehetetleníteni sikereinket, elvenni a lehetőséget fiataljainktól, elnyomni a kiváló oktatókat, professzorokat.
De a magyar felsőoktatás sikerei, versenyképessége, folyamatos előrelépései bizonyítják, erős alapokon állunk.
Amikor a kicsinyes politikai bosszúállás jegyében kizárták a magyar hallgatókat az Erasmus, a kutatókat pedig a Horizont együttműködésekből, kötelességünk volt helytállni önökért
– szónokolta Varga-Bajusz Veronika, amikor a hallgatók hangosan nevetni kezdtek.
Az egyetem hivatalos videófelvételébe is beszűrődtek a pulpitus mikrofonján keresztül a hallgatók soraiból érkező hangok, és a videón az is látható, hogy az államtitkár emiatt emelt hangon folytatta a beszédét."
"Gulyás Gergely: jövőre 936 ezer forint lesz a pedagógus-átlagfizetés.
Tovább emeli a kormány a pedagógusok bérét, jövőre 936 ezer forint lesz az átlagfizetésük - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán szerdán.
A 936 ezer forintos átlagos pedagógusbér nagy előrelépés ebben a ciklusban
– jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, a pedagógusbérnek 2031-ig a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát el kell érnie.
Nagyon fontos az, hogy a tanári hivatást kellőképpen becsüljük meg, hiszen a jövő generáció felkészültsége leginkább a tanároktól függ”
Nagy János a Baptista iskolák országos tanévnyitó ünnepségén, a Kőrösi Csoma Sándor Baptista Gimnáziumban pénteken Budapesten hozta fel történelmi példaként Orseolo Pétert.
„Két lehetőségünk van, vagy a magyarok, a magyar fiatalok rendezik be a saját jövőjüket, végső soron Magyarország jövőjét a maguk akarata és a maguk értékrendszere szerint, vagy pedig megteszik ezt mások a saját gusztusuknak, vagy gusztustalanságuknak megfelelően. (...) Tudjuk, mert megtanultuk, hogy történelmünkben a Szent Istvánok mellett rendre felbukkannak Orseolo Péterek, ahogyan Dobó kapitányok mellett Hegedűs hadnagyok is” – fogalmazott az ünnepségen Nagy János.
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
"A tudományos diákkörök, azaz a TDK és az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, az OTDK már több mint 70 éve szerves részei a magyar felsőoktatásnak.
A Pénzcentrum az idei, 37. OTDK-n korábbi és jelenlegi díjazottakat, valamint a mozgalom vezetőit kérdezte kutatásaikról, eredményeikről, a tudományos tehetséggondozás gyakorlati működéséről, valamint az ismeretszerzés legújabb kihívásairól.
Felmerült az oktatás jövőjének talán legfontosabb kérdése is: lehet-e, kell-e együtt használni a digitális tudást, a mesterséges intelligenciát és a hagyományos tananyagot."
Az Eötvös és a Vörösmarty kirúgott tanárainak adott igazat a bíróság másodfokon
A másodfokú bíróság jogellenesnek mondta ki a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárának, Törökné Pethő Erzsébetnek és Kapin Lillának, az Eötvös József Gimnázium tanárának elbocsátását – írja a Tanítanék sajtóközleményében.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
A pedagógusokat 2022-ben azért rúgták ki, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. A két tanár pere 2023 márciusában kezdődött, első fokon elveszítették a munkaügyi pert.
A legnépszerűbb oktatási terület 2025-ben a mérnök-informatika lett, csaknem 21 ezer hallgatót vettek fel, ezt követi, kicsivel 20 ezer alatti létszámmal a gazdaságtudományi terület, majd a pedagógus és az orvos-egészségtudományok.
Persze, hogy a szakpolitikus hazabeszél. Nyilván nem fogja a saját tákolmányukat ócsárolni. Erre a kormányra amúgy sem jellemző az önkritika kinyilatkozása.
2Az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije az idei, 95 907-en nyertek felvételt a sikeres, megújult magyar felsőoktatásba – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter szerdán Veszprémben, a Pannon Egyetem Pont Ott Partiján.
Hankó Balázs a közmédiának nyilatkozva elmondta: az elmúlt három évben mindig 90 ezer felett volt a felvettek száma, de az idén rekordszámú hallgató nyert felvételt a magyar felsőoktatásba. Tartották, hogy tízből nyolc hallgató államilag finanszírozott helyre került be, sőt, a tavalyihoz képest mintegy 2500-zal több állami ösztöndíjas nyert felvételt az idén – mondta."
Emlékszem, amikor a gyerekeim várták ezt az eseményt. Akkor is, most is azt mondom; ez a rendszer rossz. Adott iskola igenis felvételiztesse a jelentkezőt azokból a tárgyakból, melyet az adott szakkal kapcsolatosak. A naprakész tudás döntsön. De ez most olyan, mint amikor a boltban gyűjtöd a pontokat, hogy megszerezd a mindent is vágó kést, s olyat is megveszel, amire a világon semmi szükséged, csak meglegyen a pont. Részvétem a teljesítménykényszerbe hajszoltaknak!
Estére több mint százezer magyar fiatal sorsa dől el, jönnek a felvételi eredmények.
Szerdán este több mint 130 ezer fiatal élete változik meg: vagy azért, mert felvételt nyernek valamely felsőoktatási intézménybe, vagy pedig azért, mert nem és újra kell tervezni a következő időszakot.
Az viszont teljesen biztos, hogy este 8 órakor a felvi.hu elkezdi közölni a ponthatárokat és érkeznek majd folyamatosan az e-mailek és SMS-ek a fiataloknak az eredményekkel.
A 2025-ös általános felsőoktatási felvételi eljárás február 15-én lezárult a különböző alap-, osztatlan és felsőoktatási szakképzésekre.
Március 20-án megnyílt az ügyintézési időszak, amely során a jelentkezők módosíthatták a dokumentumaikat, pótolhatták a hiányzó igazolásokat, vagy éppen változtathattak a megjelölt szakok sorrendjén – ezzel az felvi.hu szerint óvatosan kell bánni, hiszen mindössze egyetlen alkalommal van rá lehetősége mindenkinek.
Ez az időszak július 9-én zárult le, tehát nem maradt más hátra, mint várni a ponthatárokat és az SMS-eket, e-maileket a döntésről.
A legnagyobb izgalmakat egyértelműen minden évben a ponthatárok kihirdetése jelenti, amelyet idén július 23-án, este 8 órakor tesznek közzé a felvi.hu hivatalos oldalán.
Tovább növekedett az 50 évnél idősebb pedagógusok száma, utánpótlás azonban alig van
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, júliusi kiadványa szerint az általános- illetve középfokú iskolákban dolgozó pedagógusok kicsit több, mint a fele 50 éves vagy még annál is idősebb.
A Magyarország 2024 című összefoglaló elemzés szerint az előző évi 50 százalékról 51-re emelkedett az 50 éves vagy annál idősebb pedagógusok száma.
A szülők egyértelmű üzenetet küldtek a kormánynak, nem akarnak változást
Januárban még arról érdeklődött a Belügyminisztérium a KRÉTA rendszerben feltett kérdőív segítségével, hogy a szülők miként reagálnának, ha a jövőben osztályoznák a kompetenciaméréseket, ami az év végi jegybe és a felvételibe is később beszámítana.
Bár az eredményeket nem szerették volna nyilvánosságra hozni, egy bírósági döntés után nem maradt más választása a tárcának, az adatokból pedig az derült ki, hogy a szülők többsége nem támogatja ezt a kezdeményezést.
32 év után távozik Mészáros Csaba volt igazgató a Madách Imre Gimnáziumból
32 év után búcsúzom lételememtől, a Madáchtól.
Köszönöm mindenkinek, aki szeretett és akiket szerethettem, akikkel sikerült előrébb vinnünk egymás életét – írta Mészáros Csaba, a Madách Imre Gimnázium volt igazgatója Facebook-oldalán.
A Gondviselés által nemrég kapott ajánlat segít a Nevelőtestülettel is lezárni azt a búcsút, amit a tanév elején már megkaptam.
Nem sokan mondhatják el, hogy ilyen szeretetben és megbecsülésben válnak el saját közösségüktől. Meghatározó és kitörölhetetlen minden, ami történt.
De most nagyobb szükség van rám valahol máshol
– fogalmazott a posztban az iskola volt igazgatója, akit tavaly azonnali hatállyal felmentettek a pozíciójából, miután közölte: az iskolában nem veszik majd el tanítás előtt a gyerekektől a telefonokat.
A Madách tanárai akkor felháborítónak nevezték az igazgató felmentését, a diákok pedig tüntetést tartottak a gimnázium előtt.
Mészáros Csaba – aki a 2024/2025-ös tanévben már nem mint igazgató, hanem mint tanár dolgozott az iskolában.
Örökre vége lehet a 8 általánosos sulirendszernek itthon: mindenki jól járna – mégis mire
várnak?
A magyar közoktatás nem alkalmas arra, hogy érdemben hozzájáruljon az ország fejlődéséhez – állítja Garamvölgyi Zsolt oktatási szakértő, a CKP oktatásstratégiai munnkacsoportjának egykori tagja, akit a jelenlegi rendszer hiányosságairól és annak lehetséges reformjáról kérdeztünk.
Szerinte az iskola ma nem képes felkészíteni a diákokat arra, hogy feltalálók, vállalkozók vagy akár csak tudatos állampolgárok legyenek, mert kizárólag munkaerőként tekint rájuk.
Az elavult struktúra, a túlterheltség, az esélyegyenlőtlenség, valamint az innováció hiánya mind abból fakad, hogy az oktatás nem személyre szabott, és nem fejleszti a korszerű, a 21. században elengedhetetlen készségeket.
Az interjúban szó esik arról is, hogyan lehetne ezt megváltoztatni, milyen szerkezeti átalakításra lenne szükség, és miért nem lenne mindez sem időben, sem pénzben irreális vállalás. A tét nem kisebb, mint hogy elindul-e Magyarország egy olyan oktatási modell felé, amely a tehetséget nem hagyja elveszni – akárhol is született.
Mi történik az iskolákban? - Aggasztó adatok jöttek az évismétlésről és az SNI-s gyerekek számáról
Az első osztályosok körében ismét emelkedett az évismétlők aránya, ami komoly kérdéseket vet fel az oktatási rendszer hatékonyságával kapcsolatban.
A KSH friss adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 4,5 százalékos az évismétlők aránya, ami aggasztó tendenciát mutat.
Már 2023-ban is arról írtunk, hogy kiugróan magas azoknak az elsőosztályos tanulóknak a száma, akiknek meg kell ismételniük az évet. A KSH adatai szerint akkor közel 5000 kisdiák évismétlésére számítottak.
A legfrissebb adatok szerint az idei tanévben az első osztályosok körében ismét emelkedett az évismétlők aránya.
4,5 százalékos az évfolyamismétlők aránya, ami a korábbi évekhez képest növekedést mutat.
Az első osztályba járó 95 476 diák közül 4284 fő ismétli meg az évet, ami kicsivel magasabb, mint a 2023/2024-es tanévben volt, amikor 4,2 százalék volt ez az arány.
Kiderült, kik kapták idén Szolnok egyik legrangosabb elismerését
Rangos szolnoki elismerést vehettek át a városi szakképzés felvirágoztatói. Kalmár Andrea és Hicsó György kapták a Szolnokért Emlékérem arany fokozatát.
Az oktatási vezetők a szolnoki szakképzés fejlesztése, népszerűsítése, valamint presztízsének emelése érdekében végzett kiemelkedő szakmai és vezetői tevékenységük nyomán vehették át az emlékérmet a város polgármesterétől.
Györfi Mihály kiemelte, Szolnok az elismeréssel szeretné meghálálni több évtizedes munkásságukat, egyúttal reméli, még hosszú ideig szolgálják mind az intézményt, mind annak tanulóit.
"Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint a kormány a 2025 őszén kezdődő tanévtől szinte minden magyar egyetemen jelentősen csökkentené az állami ösztöndíjas helyek számát.
A szervezet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a 2025 őszére meghirdetett állami finanszírozású helyek számát a 2024 őszén ténylegesen állami finanszírozással felvettek számával hasonlítja össze ahelyett, hogy a 2024-re meghirdetett állami finanszírozású férőhelyek számával vetné össze.
Ha ez a trend folytatódik, akkor 2025 őszén még kevesebb állami ösztöndíjas hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait, mint 2024-ben, pedig a 25-34 éves korosztályban a diplomások aránya már most is Magyarországon a második legalacsonyabb az Európai Unióban – olvasható a közleményben."
Magyarországon az állami oktatás helyzete miatt (alulfinanszírozottság, pedagógushiány, elavult tantervek stb.) a magánintézmények iránti kereslet jelentősen megnövekedett.
A 2020-2023 közötti időszakban a magániskolákban tanuló diákok száma 59 000-ről 64 000 főre nőtt, így a magánoktatási intézmények fontossága is nőtt ezen időszak során, a magyarországi középfokú oktatási intézmények 23 százaléka már alapítványi fenntartású vagy magán volt a 2022-2023-as tanévben.
A magyar iskolákat üzemeltető szervezetek átlag éves bevétele 767 millió Ft, míg a nemzetközi intézményeké magasabb, meghaladja az 1 milliárd Ft-ot – derül ki a BDO Corporate Finance tanulmányából.
Szeptember elején a pedagógusok kötelező továbbképzése és számonkérése, amely alatt meg kell újítaniuk ismereteiket a Nemzeti alaptantervvel (Nat) és az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban – tudta meg a Népszava.
Az előírt, 10 órás távoktatási képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által biztosított platformon kell elvégezniük, a vizsga sikeres teljesítéséhez húsz kérdésből tizenötre kell helyesen válaszolniuk.
A képzést és a vizsgákat legkésőbb 2025. január 31-éig kell teljesíteni – emlékeztetett a lap.
A „képzés” úgy zajlik, hogy a tanárok letöltik a szakjuknak, oktatott tárgyaiknak megfelelő csomagot, elolvassák-megtanulják, és végül vizsgázniuk kell belőle, vagyis nincsen semmilyen online-oktatás ezzel kapcsolatosan.
Lesújtó képet festettek a magyar oktatási rendszerről
Az OECD friss "Education at a Glance" jelentése részletes áttekintést nyújt a tagországok oktatási rendszereiről.
A jelentés szerint Magyarországon a középfokú végzettség nélküli felnőttek jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon.
Ráadásul akiknek a szülei nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, nagyon kis eséllyel szereznek diplomát.
A jelentés rávilágít, hogy az oktatási rendszer finanszírozása Magyarországon alacsonyabb szinten áll az OECD átlagához képest. Megállapítják, hogy itthon – csakúgy mint sok más országban – komoly pedagógushiány van.
Magyar Péter: Sok diák és tanár rosszul lett az átmelegedett tantermekben
Magyar Péter levelet küldött Maruzsa Zoltánnak, azt kérdezve tőle, hogy mit tesz vagy tett a kormányzat az elviselhetetlen, embertelen iskolai körülmények javításáért.
A Tisza Párt elnöke a közoktatásért felelős államtitkárnak megfogalmazott levelében – amelyet szerdán az MTI-nek is megküldtek – azt kérdezte, hogy eljutottak-e az államtitkárhoz az iskolákból a tanárok és a gyerekek segélykiáltásai, hogy egyes intézményekben a hőmérséklet elérte a 39 fokot; gyakorlatilag nincs olyan tanterem, amelyben 30 fok alatt lenne a hőmérséklet.
Magyar Péter úgy folytatta, hogy az orvosok szerint az egészséges szervezetnek sem tesz jót, ha 35-39 fokban kell huzamosabb ideig tartózkodni.
Akinek valamilyen kezelt szívbetegsége van, ilyen körülmények között túlzott megterhelést kap, a gyógyszerek ellenére is belecsúszhat egy szívelégtelenségbe, szívritmuszavarba, vérnyomásproblémába.
A kisgyermekek pedig túlhevülhetnek – tette hozzá.
“Ha eljutottak ezek a hírek, akkor mit tesz/tett a kormányzat az elviselhetetlen, embertelen körülmények javításáért?” – kérdezte a levélben a Tisza Párt elnöke.
A levélről Magyar Péter a Facebook-oldalán is beszámolt.
Bejegyzését egy diák soraival zárta:
“Az iskolám Budapest közepén van. Nagyon régi, elég rossz állapotban. Természetesen olyan, mintha egy kemencében lennénk.
Néhányan kiültek a rácsos ablakba (a földszinten) mert ott egy kicsit élhetőbb volt. A többiek pedig már mindennel legyezték magukat.
Majd bejött egy tanár, és elkezdett fenyegetőzni, hogy aki az ablakban ül, fegyelmi eljárást indít ellene.
Nem tehetem meg, hogy külföldön éljek, de egyre jobban azt érzem, hogy jobb lenne meghalni.”
Annyi a különbség a mai magyar állami berendezkedés, és a két világháború közötti olasz között, hogy Mussolini el tudta intézni, hogy pontosan járjanak a vonatok...
Kirúgták a Madách Imre Gimnázium igazgatóját, mert nem tiltja ki a mobilokat az iskolából. A Belügyminisztérium szerdán azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját.
Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt
Ellenáll a budapesti Madách Imre Gimnázium, nem tiltja ki a mobilokat szeptembertől
A VII. kerületi Madách Imre Gimnázium diákjaitól nem veszik el a digitális eszközöket a tanítás előtt, derült ki az iskola honlapján közzétett bejegyzésből.
„Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás”
– olvasható az iskola nevelőtestületének közleményében.
Azt írják, hogy „életszerűtlen” lenne leadni a mobilokat, mert bármelyik órán szükség lehet a telefonokra a tanuláshoz.
Bár a gimnázium házirendje eddig is tartalmazta a mobiltelefonok iskolai használatát, a kép- és hangrögzítés korlátait, a tanárok arra kérik a diákokat, az órai magatartásukkal ne kockáztassák, hogy a mobiltelefonokat tanítás előtt elvegyék tőlük.
