Az algebrát a nyugati matematikusok vízszintesen írják . A távol-keleten eredetileg függőlegesen írtak szövegeket . Ha ezt a távol-keleti függőleges írást a nyugati algebrára alkalmazzuk, akkor egy egészen másik elképesztő világa tárul fel az algebrának ! Természetesen készítettem hozzá programot is .
"Pedig az emberi logika ezt ösztönösen nem így érzi."
Erdős Pál - a 20. század egyik legnagyobb matematikusa, és nem mellesleg szégyenletesen el nem ismert hazánkfia - is beleesett ebbe a "józan ész" illúzióba. Feltehetően elsőre nem logikusan gondolta végig a problémát hanem ösztönösen, és utána egy jó darabig valamelyik kognitív torzítás akadályozta, hogy felismerje a korábban elkövetett hibát.
Matek, programozás, valószínűségszámítás... Eezk közül a valószínűségszámítás a kakukktojás, mert ez időnként az emberi szokásos logika ellen működik. Vagyis az emberi logika az emberiség általános tapasztalatai során a valószínűségszámítás területének számos részével nem találkozott, így nem épült be az ember ösztönös logikájába.
Ott van például az a híres eset, amikor három eltakart ablak mögé tárgyakat helyeznek, és meg kell saccolni, melyik mögött van a megjelölt tárgy. Aztán az egyik ablakot leleplezik, mindig azt, ahol nincsen, és lehetősége van a játékosnak újra tippelni, már csak a maradék két ablakra vonatkozóan. És a valószínűségszámítás azt mondja, hogy mindig annak van nagyobb esélye a nyerésre, aki ennél a pontnál változtatja az első tippjét, amit még a három zárt ablaknál tett.
Pedig az emberi logika ezt ösztönösen nem így érzi.
"Erre már Asimov is megadta a választ az "Én a Robot" c. novelláskötetében: 54.
...
Tudnivaló: az emberi elme első pillanatban - impulzív módon - rávágná: 9."
.
Asimovnál a tudós apuka, ha jól emlékszem, a 81-et vágta rá magában, majd meglepve hallotta a géptől, hogy "54-et, Uram."
Az IQ pedig nem csak, hogy az EQ-val szorul kiegészítésre, de még maguk az IQ tesztek is túlságosan a logikai képességet mérik, és kevésbé a "rideg intelligencia" egyéb területeit.
.
"Logikánk ma már nem előrefelé tart, hanem függőlegesen zuhan a mélybe."
.
Ház ez van, amikor az ember már nem is tudja, merre van az előre. Lehet, hogy az orchideáknál, a kalitkában. :)
Ez bizony így van! Ezért beszélnek manapság egyre hangsúlyosabban az EQ-ról (érzelmi intelligencia) is. E kettő kifeszít egy síkot, amely a kétféle agyi mechanizmus fejlettségét, begyakorlottságát, használhatóságát képzi le.
A kétféle agyterület a memóriamechanizmus területén is másképp működik.
Míg az agykéregnél a begyakorlás, az egymásra rakódott, azonos emlékek a fontosak (min 6-szor kell valamit megtanulnunk, hogy könnyedén felizézhető legyen, de kell vagy 20-szor, hogy teljesen automatizálódjon), addig a hippokampuszhoz köthető, ősi "gyíkagyunknak" elég akár egy - traumatikusan átélt - emléknyom (ilyen az inprinting jelenség is), hogy szinte örökre, és asszociatív úton bármikor, ugyanolyan élességgel előbukkanjon, mint amilyen az átélt pillanatban volt (pl. balesetek esetén). Ez utóbbit nehéz törölni, de ma már ismeretes az EMDR technika, amellyel - ha nem is törölni, de - lényegteleníteni lehet az erős érzelmi nyomot (ez súlyos PTSD esetén fontos).
Ilyen szempontból a memóriánk egyúttal vízszintes és függőleges "algebrának" felel meg.
Nem tudom. Néha rejtvényújságok feldobnak kép és betűrejtvényeket, 50-100 évvel ezelőtt gyermekújságban megjelenteket, és felnőttek megfekszenek rajta. De nem vagyok biztos benne, hogy ez butulás miatt van. Illetve az is van, persze, de van nyereség is a veszteség mellett, az IQ nem egy skalár.
Erre már Asimov is megadta a választ az "Én a Robot" c. novelláskötetében: 54.
Ő már akkor (1950 - magyar kiadás: 1966) "feltalálta" az AI-t csak éppen robotok pozitronagyába építve. A kérdés ott ("ha másfél tyúk, másfél nap alatt másfél tojást tojik...") az első tesztkérdés volt a beüzemelt robothoz.
Tudnivaló: az emberi elme első pillanatban - impulzív módon - rávágná: 9. Ez azonban nem a logikai memóriából jön, hanem az érzelmi alapokat is tartalmazó ősi (már az őshüllőknél is meglévő) agyterületről (hippokampusz). A legkésőbb kialakult logikai réteg ezt korrigálni tudja (ha az érzelmi mélyréteg ezt megengedi neki). Az elsődleges tehát a hippokampusz (innen jönnek a bölcsességek és a tévhitek is), majd a limbikus (érzelmi) rendszeren át az agykéreg, a logikai, vagyis értelmes rész. Ez utóbbi másodlagos (noha a hiedelmek által elsődlegesnek hisszük).
A mai korban, a bőséggel, könnyen megszerezhető élvezetekkel elkényelmesített életünk biokémiai rendszere (ez még ősibb, és még meghatározóbb) védekezik ez ellen a megterhelés ellen, nem bírja ki a jólétet, és mesterségesen egyre romló közérzetet állít be (ezt többnyire jelzi az alacsonnyá váló szerotonin szint). Ettől butábban, sokak őrültebben viselkednek, ami nyilvánvalóan látszik a fejlett nyugati régió társadalmaiban, s ez az ami ezt a létrehozott hedonista létet önműködően lerombolja (igaz, évtizedek kellenek hozzá).
De így keletkeznek egyeseknek értelmesnek tűnő, mások szerint pedig értelmetlen témájú fórumtémák is. A hiba a bőségben (fogyasztói társadalomban) van, amihez nem szoktunk hozzá.
Logikánk ma már nem előrefelé tart, hanem függőlegesen zuhan a mélybe.
Logikus. Spirálírásnál nem szükséges visszalépnie a szemizmoknak. A nyakizmait a szemeit izmokkal nem mozgató élőlény pl. bagoly használja. Mi a defon?
A rokka,őzektevők,ilevön(11) tetszik.Ótahsavlo sukár.:)
