Az emberwk egy része hasznosan használja a logikát, más része nem.
Az érzelem és indulatvezérelt cselekedetek csak csökkentett mód üzemmód a szoftveren eredményei. Először kell gondolkodni, utána cselekedni.
A politika az energia és javak elvonásáról, a tudatlan tömeg irányításáról szól. Jó irányba irányítják?
A liberalizmus lényege, hogy mindent szabad. De nem szabad mindent, és nem is hasznos minden, sőt káros! A liberalista szoftver randomszerűen beleírkál saját szoftverébe is, ezzel leállást, szoftverhibát, hardverhibát és hardverkárosodást okoz.
Némelyik gyíkocska logikusabb és szeretettel teltebb mint némelyik intelligensnek hazudott embernek látszó lény.
"a földi emberiség tevékenységének nagy része nem logikus"
Ez a helyes meglátás!
Az emberi tevékenységgel, az agykutatással kapcsolatos tudományok lassan hajlanak arra, hogy az ember a logikát nem célszerűen használja. Valójában a döntések többsége nem logikus összefüggések alapján történik, hanem - fogalmazzunk úgy - megérzésből.
Ez összhangban van azokkal a tapasztalatokkal, amelyek a szabad akaratot kérdőjelezik meg. S bár van szabad akarat, de az nem a döntéseink pillanatában testesül meg. Logikával kialakított gyakorlatokkal, kondicionálással befolyásolhatjuk a későbbi döntéseinket, egy azt megelőző időszakban. Ám amikor a körülmények figyelembe vételével (azok ránk hatásával) döntöttünk, akkor beindul egy nagyon határozott önvédelmi mechanizmus, amely a logikát felhasználva kimagyarázza a döntésünk helyességét. Azaz narratívát gyárt hozzá. Ez azonban a körülmények szűk figyelembevételével, azaz csőlátással létrehozott magyarázat, melyet mások - szintén saját csőlátásukkal - cáfolhatnak. Nagyrészt pl. erről szól a politika.
Az egésznek az agytudomány felőli része az agyunkban a hippokampusz működése, amely már az őshüllőknél is létezett. Ebben nem volt logika, ugyanakkor a külső hatásokat gyakran traumatikus módon rögzítette, és irányította a viselkedést, a szinte elfelejthetetlen emlékekkel (lásd. pl. az "imprinting" jelenséget). Erre épült egy limbikus rendszer, amely érzelmekké transzformálta a belőle származó információt, s ilyenkor mondjuk mi: a "szívünkre hallgatunk".
Az egész fölött áll egy terjedelmes szürkeállomány az agykéregben, amely a logikus gondolkodást végzi, ám mégis alá van rendelve(!!!) a hippokampusz döntésének. Mi emberek a logikát magasztaljuk, amely azonban bennünk alárendelt szerepet játszik! Csak hosszas tanulással, tapasztalatokkal kerül át a logikus tudás a hippokampuszba.
(A leírtak csak nagyon vázlatos leegyszerűsítések, hiszen az agyi területek százai vesznek részt benne, és egy agykutató is nehezen igazodik el közöttük).
A liberalizmus lényege, hogy az emberi logikát isteníti, miközben helyette egy "gyíkagy"-ra vagyunk utalva, amiről nem veszünk tudomást.
"a földi emberiség tevékenységének nagy része nem logikus"
Ez a helyes meglátás!
Az emberi tevékenységgel, az agykutatással kapcsolatos tudományok lassan hajlanak arra, hogy az ember a logikát nem célszerűen használja. Valójában a döntések többsége nem logikus összefüggések alapján történik, hanem - fogalmazzunk úgy - megérzésből.
Ez összhangban van azokkal a tapasztalatokkal, amelyek a szabad akaratot kérdőjelezik meg. S bár van szabad akarat, de az nem a döntéseink pillanatában testesül meg. Logikával kialakított gyakorlatokkal, kondicionálással befolyásolhatjuk a későbbi döntéseinket, egy azt megelőző időszakban. Ám amikor a körülmények figyelembe vételével (azok ránk hatásával) döntöttünk, akkor beindul egy nagyon határozott önvédelmi mechanizmus, amely a logikát felhasználva kimagyarázza a döntésünk helyességét. Azaz narratívát gyárt hozzá. Ez azonban a körülmények szűk figyelembevételével, azaz csőlátással létrehozott magyarázat, melyet mások - szintén saját csőlátásukkal - cáfolhatnak. Nagyrészt pl. erről szól a politika.
Az egésznek az agytudomány felőli része az agyunkban a hippokampusz működése, amely már az őshüllőknél is létezett. Ebben nem volt logika, ugyanakkor a külső hatásokat gyakran traumatikus módon rögzítette, és irányította a viselkedést, a szinte elfelejthetetlen emlékekkel (lásd. pl. az "imprinting" jelenséget). Erre épült egy limbikus rendszer, amely érzelmekké transzformálta a belőle származó információt, s ilyenkor mondjuk mi: a "szívünkre hallgatunk".
Az egész fölött áll egy terjedelmes szürkeállomány az agykéregben, amely a logkus gondolkodást végzi, ám mégis alá van rendelve(!!!) a hippokampusz döntésének. Mi emberek a logikát magasztaljuk, amely azonban bennünk alárendelt szerepet játszik! Csak hosszas tanulással, tapasztalatokkal kerül át a logikus tudás a hippokampuszba.
(A leírtak csak nagyon vázlatos leegyszerűsítések, hiszen az agyi területek százai vesznek részt benne, és egy agykutató is nehezen igazodik el közöttük).
A liberalizmus lényege, hogy az emberi logikát isteníti, miközben helyette egy "gyíkagy"-ra vagyunk utalva, amiről nem veszünk tudomást.
"agy, amely "hedonista, pogány" üzemmódba kapcsolt át a bőség társadalmában. Ez az üzemmód azonban törvényszerűen tagadja saját hedonizmusát, hiszen elégedetlen az egyre növekvő jóléttel, és paranoiásan valaki másban keresi a hibát, tehát - mint a fórumokban a trollok - intrikus is velük szemben."
1 csapat. Egy másik csapat ezt észreveszi rajtuk, de ezt az előző hedó egyedek nem szeretik. Ragaszkodnak a megnyugtató, számukra kényelmes hazugságokhoz.
Az ellenséget (elégedetlenség, intrikák, paranoia, stb.) az emberi agy okozza, mégpedig az az agy, amely "hedonista, pogány" üzemmódba kapcsolt át a bőség társadalmában. Ez az üzemmód azonban törvényszerűen tagadja saját hedonizmusát, hiszen elégedetlen az egyre növekvő jóléttel, és paranoiásan valaki másban keresi a hibát, tehát - mint a fórumokban a trollok - intrikus is velük szemben.
Több százmillió ember szenved ebben, amely ugyanúgy megszüntethető, mint a részeg állapot, csak ez a "bedrogozottság" kb. 30 nap alatt "méregteleníthető" ki (Dr, Anna Lembke szerint).
Hogyhogy ?! Hát az nfláció és a GDP zsugor neked nem elég ? Meg egyébként is. Ezek mellett a Nemzeti Haderő - Fejlsztés volt a főtéma a hétvégi agyzsugorítás alkalmával. Nem kell félnünk. Talál o ellenséget,
ha a szükség úgy hozza. Még akkor is találna, ha egyedül élne az esetleg lakatlan Föld nevű bolgyón.
Azt feltétlenül kell tudni, hogy - az emberiség több ezer éves tapasztalata alapján - a háború, funkcionálisan helyes, de emberileg elfogadhatatlan. Értelmetlenségét számos tanulmány megerősíti, és anyagi haszonelvűség alapján valóban nincs győztese.
Van azonban olyan mentális eredménye, amely megszünteti azokat a - látszólag nem kérdéskörébe tartozó - felbukkanó jelenségeket, amelyek szinte törvényszerűen egy háború kialakulásához vezetnek. Nem véletlen tehát a történelemben kialakult rengeteg háború, hanem a biológiai létünk egyértelmű következménye.
Következmény az is, hogy az alábbiakat - "TL;DR"-nek minősítvén - egyesek képtelenek végigolvasni. Ők egyértelműen a háborúpártiak, hiába tagadják, és a háború nekik való.
Mára már csak az a kérdés, hogy az emberiség felnőtt-e, egy olyan gondolkozás számára, ami a háború kizárásával, más módon oldja meg a spontán kialakult feszültségeket. De mintha szándékosan akadályozná meg valamiféle "láthatatlan kéz" e felnőttség elérését, és maradunk a több ezer éves történelem szerinti gyerekes, primitív, ösztönreagálású, fejletlen állapotban. Noha azt mondjuk magunkról, hogy nagyon civilizáltak vagyunk.
Okként - levezethető, hogy - a civilizáltságunk visz ebbe az újra meg újra megismétlődő körbe. Paradox jelenségként maga a civilizáció az, amely hanyatlásba löki önmgát. Ám mögötte - bármíly különös is - olyan biokémiai folyamatok zajlanak, amelyek már a hüllőknél is megjelentek. Mondhatnánk úgy is, hogy a "gyíkagyunk" az, amely evolúciósan kialakult működésmódja szerint bevisz ebbe a körforgásba.
A jelenség - bár régóta ismert - csak az utóbbi pár évben lett folyamatában felfedezve, mégpedig az addiktológusok által (pl. Dr. Anna Lembke), akik drogosokkal és a függősségekkel foglalkoznak. Régi ismertsége által valószínűsíthető, hogy bizonyos - társadalmon felüli - körök folyamatosan visszaéltek e tudással, (magukat megvilágosodottaknak nevezve). És amíg az emberiség szűkös megélhetési viszonyok között élt, addig az uralkodói köröket manipulálták vele.
Az uralkodói udvarban elterjedő (manipulációkkal sugallt) fényűzés, egy idő múlva olyan mentális hatásokat váltott ki, amelyet ma pl. a drogosoknál lehet kimutatni. Jelzésként tapasztalható a szerotonin szint csökkenése (ez gyakran depresszióban így van), de az egyik fő hatás az, amelyet ma dopamin rezisztenciának neveznek. A sok-sok könnyű élvezet megterheli az agyi folyamatokat, és az állandóan magasan tartott dopamin szint (dopamin: boldogsághormon) egyre súlyosbodó mérgezést vált ki, amelyet a szervezet kompenzálni igyekszik, a hormonegyensúly eltolódásával. Az állandó vágy a cselkevésre, de az állandósuló motivációhiány, azaz az a képesség, hogy belefogjunk erőfeszítést igénylő cselekedetekbe, mentális zavart eredményez. A hatások részletezése hosszú, itt csak annyit: folyamatosan növekvő elégedetlenség, feltörő, s gyakran paranoiába hajló gyanakvások, állandósuló késztetés az újabb könnyű élvezetek habzsolására, az önértékelésünk padlóra kerülése mind-mind közvetetten az intrikák, a háborúskodás irányába vezet.
Ha kialakul a háború, akkor - idővel - megszűnik a fényűzés, a jóléti állapot, és a hormonegyensúly automatikusan helyreáll. Már csak egyéb folyamatok azok amelyek a háború létét - akár hosszú időre - fenntartják.
Ilyen az ember. De kell-e nekünk ez a körforgás, különösen az atomfenyegetettség árnyékában? Vagy találunk más megoldást a krízisre? Úgy tűnik, hiába fejlődött civilizációnk eddig a legmagasabb szintre, az ez irányú felfogásunkat, az önálló logikus gondolkodásunkat éppen a civilizáltságunk, és az abban kialakult bőség társadalma bénítja meg (utóbbi időkben már a ChatGPT-is bevetve, mint felettünk álló, de butító okosságot). De megkérdőjelezhető: kik ezek a társadalom felett álló, manipuláló körök, melyek szinte biztos, hogy nem azok, akiket évszázadok óta mögötte véltünk? Kik azok, akik máshol túlnépesedést termelve, a civilizációnkon belül súlyos - katasztrófába hajló - népességfogyást, demográfiai válságot produkálnak. Ha megfertőzött minket a jólétünkből eredő paranoia, akkor azt is vélhetnénk, hogy idegen lények frocliznak velünk, most már nem csak az uralkodói körökben (bár ugye demokrácia van).
Az alábbi link nem említi a háborút, de a video megnézése hasznos adalék lehet:
És ez így is vanm. Vagy legalábbis így volt anno, még valamikor 1989 - 90 tájékán, amikor a Hősök terén,
a lépcsőről szónokolva hazazavarta őket. Azóta már nyilván mélységesen megbánta azt, amit akkor nagy hirtelenjében, elhamarkodva nyilatkozott. Épp emiatt is szinte törvényszerű a jelenlegi csüngés Moszkva
hátsó fertályán. Ki mint vetette akkoriban az ágyikójár, éli most a világát. Ja nem... Igaz, hogy időközben legalább három alkalommal váltott zoknit, bugyit, inget és gatyát. Ahogy a szükség éppen diktálta. Csak
egy maradt nála változatlan. A féktelen hatalom-, és pénz - éhsége. Végtére is ez abszolút törvényszerű.
A hatalom legkisebb kvantuma is tömkreteeti azembert - fizikail és mentális szempontból egyaránt..
Azért elég nagy bajban van Orbán, ugyanis már nagyítóval sem fogja megtalálni, hogy pontosan ki is lenne a baloldal első embere. Mindig elővesz valakit, de egy idő után rájön, hogy nem őbele kell szállni, mert ő nem nyom annyit a latba.
