A NATO légvédelme lelőtt egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely behatolt Törökország légterébe - közölte hétfőn a török védelmi minisztérium.
A tárca közlése szerint az elmúlt egy hétben ez már a második, Iránból indított ballisztikus rakéta, amely behatolt a NATO-tagország légterébe.
A rakétát a Földközi-tenger keleti térségben telepített légvédelmi NATO-rendszerek semmisítették meg. A rakéta törmeléke a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány lakatlan területére zuhant le, személyi sérülés nem történt - írták.
A minisztérium leszögezte: Ankara minden szükséges lépést megtesz az ország területét és légterét érő fenyegetések elhárítására, és hangsúlyozták, hogy mindenkinek érdekében áll megfogadni Törökország ezzel kapcsolatos figyelmeztetéseit.
A török elnökkel folytatott tárgyalással adta újabb jelét Donald Trump annak, hogy valóban változóban az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikája és valóban elfordul az orosz elnöktől, aki felé eddig több gesztust is tett – látványos külsőségek között Alaszkában személyesen fogadta is –, miközben Ukrajnát sokszor illette kritikával. Az Egyesült Államok elnöke egyre határozottabban beszél arról, hogy az Oroszországnak jelentős bevételt hozó olaj- és földgázexportot vissza kell nyesni ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin valóban tárgyalóasztalhoz üljön. A fordulatról – amelyben még számos váratlan kanyar jöhet – ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Csütörtökön Trump a fenti céllal összhangban Recep Tayyip Erdoğant győzködte arról, hogy Törökország csökkentse az orosz energiahordozók importját.
A NATO Lengyelországban és Romániában telepíti Törökország fejlett MEROPS légtérfigyelő rendszerét, hogy megerősítse a korai előrejelző és reagálási képességeket az egyre növekvő orosz drónfenyegetésekkel szemben.
A döntés azt követően született, hogy a lengyel hatóságok szerint szeptember 9-10. éjszakáján 19 alkalommal sértették meg az ország légterét, ami felerősítette a NATO keleti szárnyán történő megfigyelés megerősítésére irányuló követeléseket.
A török védelmi vállalat, az Aselsan által fejlesztett MEROPS (Multispectral Extended Range Optical Sight) rendszer „helikopterekre és drónokra szerelhető, és képes az ellenséges rendszerek felhőkön és poron keresztül történő észlelésére. A rendszert először 2022-ben mutatták be nyilvánosan” – írja a Pénzcentrum az Euractiv-ra hivatkozva.
Követem! Jszráel Kac izraeli külügyminiszter hétfőn sürgette a NATO-t Törökország kizárására Recep Tayyip Erdogan török elnök azon fenyegetése miatt, hogy a Gázai övezeti háború okán katonailag beavatkozhat Izraelben, ahogy azt korábban Líbiában, illetve Hegyi-Karabahban is tette.
A török EU-integráció témájának napirenden tartásában szintén segédkezik Schmitt Pál is,aki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerint a közeljövőben Törökországba látogat. Feltehetően olyan üzenetet visz majd Ankarába, amely egybecseng azzal, amiről januárban egy madridi konferencián is beszélt. Akkor azt mondta, minden tagjelöltnek, így Törökországnak is kapnia kell „egy tiszta perspektívát; lássák maguk előtt az utat, hogy mire számíthatnak és mikor”.
A köztársasági elnök útja alatt ismét előkerülhetnek majd Schmitt korábbi, a török-magyar kétoldalú kapcsolatok történelmi vonatkozásairól szóló megnyilvánulásai is. Amikor a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásairól kérdezték, Egemen Bagis, a török EU-ügyi miniszter a Hürriyet című török lap angol kiadásának januári összefoglalója szerint egy Schmitt Pállal tavaly lezajlott beszélgetését idézte fel. „Általában nem találkozom miniszterekkel. Ön az első ebben a kategóriában. De ennek oka is van” – mondta akkor Schmitt Bagisnak a lap szerint.
„Az önök ősei, akik a múltban a mi országunkban uralkodtak, nem avatkoztak be sem a vallásunkba, sem a nyelvünkbe. Toleranciával közelítettek felénk” – tette hozzá a magyar államfő a török miniszter szerint.
Január közepén Schmitt Pál ezt a véleményét megismételte a spanyol ABC című lapnak adott interjújában is. Az MTI a KEH oldalán közzétett összefoglalója szerint a köztársasági elnök azt mondta, Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot,hiszen nem kényszerítették rá a magyarokat a török nyelv megtanulására, sem pedig vallásuk felvételére, és 150 éven keresztül egy stratégiai szempontból fontos helynek tekintették Magyarországot.
A törökországi média azonnal rákapott a meglepő államfői nyilatkozatra, azt szinte minden híroldal gyorshírként, kiemelt helyen hozta le vagy vette át a hírügynökségi információt. A Milliyet című liberális lap a Magyar köztársasági elnök hihetetlen vallomása című cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál „szerencsének tekinti, hogy 150 éven keresztül törökök vezették az országát”. Szintén „hihetetlen vallomásként” vagy „történelmi vallomásként” utalt a magyar államfő által elmondottakra a Sabah kormánypárti lap, illetve a Kanalturk hírportál, de a témáról beszámolt a legnagyobb napilap, a Hürriyet és még az egyébként leginkább gazdasági hírekre koncentráló Barometre is.
Most úgy tűnik, hogy Erdogan októberig adott haladékot a helyi csicskájának és az ő kedvenc külgázos haverjának. Ennyi idő biztos elég is lesz, hogy az urak kellő megfontoltsággal körüljárhassák a témát és megrághasság e tennivalókat Putyinnal és Lavrovval is. Addig lesz idejük kitalálni, valami kimondottan eladható érvet arra, hogy hogyan - miként válik a magyar parlament csicska frakciójának olvasatában a magyarságot sértő, gyalázó svéd magatartás technikai problémává. A többi, ettől kezdődően már csak részletkérdés, legfeljebb az egyszer már kipróbált magyar parlamenti küldöttség kap még egy kéjutazási esélyt - lehetőséget skandináviába Selyemhernyó kisfőnök parancsnokságával, hogy egy kis rénszarvas - hajtás - üzekedés idejét felhasználva tájékozódhasson az ottani körülmények kedvező alakulásáról.
Bogár LászlóUgyanakkor Moszkvának fennmaradt egy jogos igénye arra, hogy meggyengült ezeréves hatalma birtokában ne a legellenségesebb hatalmak legyenek a határainál, állandó fenyegetést jelentve, »ezt célszerű tiszteletben tartani«– utalt a közgazdász a NATO, kötelékében az Egyesült Államok térben közeli katonai jelenlétére.
Minden esetre meg kell várják azt, hogy a TóniKözpont világos direktívával álljon elő arról, hogy miként
kell tálalni ezt a vállalhatatlan helyzetet. És emellett valami módon (ha egyszer már előadták azt az
ordas hazugságot, melyszerint a Parlamenti frakció torpedózta meg az ő végtelen, svédek iránt érzett jószándékukat), úgy miként lehet majd a nyári parlamenti ülésszak - szünetben összeterelni a nyájat.
Lám - lám, Erdogannak még ebben is több sütnivalója volt. Ő legalább előre gondoskodott a helyzethez
való alkalmazkodás lehetőségéről. Mi meg . ... Nost majd jöhet a hasbeszélés, sőt petyuska, de még a Főnök is már meg is kezdte ezt. De, amint az tudható volt, van az a vastag bőr azokon a képeken ....
én a vastagbőrűn szakadtam meg a röhögéstől(sajnos a videót most hirtelen nem találom):
Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása.
Ha ezek a tisztességtelen svéd politikusi nyilatkozatok nem lettek volna, a parlament is könnyebben jutott volna át a szavazáson. Ezért a parlamenti képviselők majd mérlegelik, mikor jutnak el oda, hogy a kormány által javasolt ratifikációs szavazást napirendre tűzik.
