bizonyos mániák tönkreteszik a családi életet, ha sokba kerülnek és nem hoznak nyereséget. A nők legfőbb mániája a gyermekeik példás felnevelése. A férfiak egy része viszont tekintélytiszteletre vágyva képes mindent elherdálni - időt és pénzt nem sajnálva, gyógyíthatatlanul.
"Optimalizálni egy rendszer különféle szempontok szerint lehet.
A gazdaságban például lehetséges:
- bevétel maximalizálás;
- költség minimalizálás;
- hatékonyság optimalizálás."
Ha nem a célfüggvényről van szó, sem a maximalizálás, sem a minimalizálás nem optimalizálás.
Optimalizálni a lényeges szempontokat együttesen figyelembe véve lehet, hatékonyság vagy profit (sokváltozós) célfüggvény esetén a különböző szempontokból (változókat) optimalizálva nyilván a függvény maximumot keressük. (Kereshetünk a veszteség minimumára is, de a gazdaságban az akkor is a lassú halál.)
De a hatékonyság is inkább egy változó, egy tényező, nem maga a cél. Cél a profit lehet, a nyereség. Esetleg egy összetett cél, profit és fenntarthatóság, ez lenne ma az igazán ideális.
Az emberiség rájárt egy konzervre és tékozolta, közben mérgezte és szennyezte, pusztította saját környezetét. Ez okozatot hozott létre minden a Földön élő lény számára.
Az aranycsinálás csak néhány alkimistának sikerült, a perpetuum mobile nem létezik.
A mániák is csak egyfajta divatok vagy izmusok. Ezek sosem váltották meg a világot.
A mostani digitalizálás azonban eléggé felkavarta, sok helyütt feltörte a régi hierarchiát. A fő kérdés az, hogy a digitalizálás és a mesterséges intelligencia képes lehet a mostani nagy civilizációs krízist is megoldani... erős tippem/jóslatom, hogy nem.
Bármennyire is tökéletesítgetjük technikai oldalról, ha a rendszer hosszú távon sem gazdaságilag, sem emberileg nem fenntartható, akkor egyszer csak össze fog omlani. Vagy véget fog érni.
A rendszer alapvetően helytelen alapokra van építve. Máskülönben a fenti egyenlet nem lehet igaz.
Azt el tudom képzelni, hogy más szempontok (biztonság, tartósság, stb.) is szerepet kapnak az anyagtakarékosságon kívül. Mi emberek sem pókhálókban élünk. :o)
Amúgy, a méhek csak a természet által amúgy is használt formulával élnek, de az ember kis fifikával ott is tud takarékoskodni, optimalizálni, ahol más nem.
Például a T-55 tanknál a 100-as repesz-, és páncélgránátokat a lövegtoronyban mindenhová helyezték, ahool csak el lehett helyezni ezeket, de mivel az üzemanyagnak is kellett hely, még az üzemanyagtartályok egy részét is úgy alakították ki, hogy ezekben helyezték el becsúsztatva, kivehetően, a nagy, hosszú lövedékeket, hiszen az egymás mellé sorakoztatott körprofilok között hely marad, a térben térfogat, azt kitölthette a dízel üzemanyag.
Optimális helykihasználás.
Ha meg egy ilyen 100-as gránát lövedék berobban, akkor ott már úgyis mindegy, szétrobban az egész miskulancia, lövegtoronnyal, mindennel együtt.
Szczepan Jeleński "Pitagorasz nyomában" c. könyvében azt is írja, hogy egy matematikus (?) "ellenőrizte" a méhek építkezésének minimális anyagfelhasználásáról szóló feltevést, és hibásnak találta; utóbb azonban valaki bebizonyította, hogy a méhek nem tévedtek: a megelőző emberi számításba csúszott hiba. A könyvben (sajnos nincs a kezem ügyében) még a két számított szögérték is megvan.
