Nem egyetlen válság sújtja a magyar mezőgazdaságot, hanem egymásra rakódó problémák sora: gyenge árak, magas költségek, bizonytalan piacok és kiszámíthatatlan környezet egyszerre nehezítik a gazdák helyzetét. A MOSZ elnöke szerint a rendszer egészében kezd repedezni, és a következő hónapok döntik el, hogy átmeneti megingásról vagy tartós fordulatról van szó. Koncz Máté reméli, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter is közbenjár a magyar gazdák érdekében.
A fogyasztói árak idén januárban átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
A 2025. januárihoz viszonyítva az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal növekedett, ezen belül a friss hazai és déli gyümölcsöké 12,2, a csokoládé és kakaóé 10, a cukorkáé és mézé 8,2, a jégkrémé 7,7 és a marhahúsé 7,2 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,4, a húskonzervé 24,9, a sertészsiradéké 22,1, a tejé 18,1, a tejtermékeké 17,9, a vajé és vajkrémé 17,2, a liszté 14,8, míg a sajté 8,2 százalékkal csökkent- derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokból.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal növekedett. A gyógyszer, gyógyáruk 5,8 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok ára 12,3 százalékkal esett vissza – közölte a KSH.
A szavazótáborok szerinti bontás alapján még a kormánypárti szavazók véleménye is megoszlik a kérdésben:
a Fidesz–KDNP-szavazók 38 százaléka szerint rosszabbul élünk, mint négy éve, a Tisza-szavazók véleménye a leginkább lesújtó: 93 százalékuk szerint rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelőtt, a „Tiszán-túli” ellenzéki tábor 82 százaléka van negatív véleménnyel a megélhetési helyzetről, a bizonytalanok egyértelműen negatívan látják a helyzetet, négyötödük, 80 százalékuk szerint rosszabbul élünk, mint 2022-ben.
Döbbenetes, milyen sokan nem látnak ennél a szintnél tovább. És még azt sem értik.
Pedig hallottak a globalizmusról. Nem lehet tudni, hogy képzelik, hogy a kormány megfékezi a globális jelenségeket.(mesebeli királyfi meg a sárkány:D)
Tehát az, hogy EU-ban vagyunk, az meg az USAK gyarmata, amit a globáltőke irányít, egy rettentő bonyolult, elvont fogalomrendszer, amiből sokan semmit nem fognak, hogy mit jelent.
Ironikusan, ahol gyatra a kormány, sokkal többen, sokkal hamarabb megértik, hogy a szavazás néphülyítés, és semmin nem változtat.
A karikagyűrűnél csak a szaloncukor drágult nagyobb mértékben, több mint hat és félszeresére – bár itt, hivatalos KSH-s adatok híján saját adatgyűjtésünkre kellett támaszkodnunk. Tizenöt évvel ezelőtti hírek alapján azt láttuk, hogy a lédig zselés szaloncukrokat még jellemzően 900 forintos – nem akciós – kilónkénti áron lehetett megvenni. A 2010-es évek első felében volt egy időszak, amikor az ár kilónként 1100 forint körül stagnált, de az elmúlt néhány évben ugrásszerűen megnőtt. Idén már a legolcsóbb lédig szaloncukrok ára is eléri a kilónként 6000 forintos árat. A halak közül egynek, a pontynak az árát rögzíti rendszeresen a statisztikai hivatal. Ennél a terméknél viszont torzítja a 15 éves visszatekintést, hogy a „pontyszelet vagy filé, kg” sorban 2016-ig az élő hal kilónkénti árát tartották nyilván, 2017-től viszont a pontyszelet kilónkénti ára szerepel a KSH gyűjtésében. Az első hat évben csekély volt az árváltozás, 15 százalékkal haladta meg a 2016-os átlagár a 2010-est (1110 forint/kg a 964 ft/kg után). Majd jött egy ugrás 2017-ben 1930 forintra – de aztán innen már újabb módszertani változás nélkül nőtt csaknem két és félszeresére, kilónként 4590 forintra idén novemberig. Van több olyan termék – kenyér, virsli, pulykamellfilé –, amelyek ára a 2022-23-as inflációs válság idején járt a csúcson. A fehér kenyér kilónként 929 forintos 2023-as átlagára idén novemberben már csak 889 forint volt, a pulykamellfilé 2023-ban 3210 forinton járt, majd most ősszel drágult újra 3200 forint fölé, novemberben már 3260 forint volt, a virsliár is elmaradt a 2023-as csúcstól (3230 Ft/kg volt akkor, 3120 Ft/kg idén novemberben).
Azt kifejthetnéd mi köze van ehhez a kormánynak. Élelmiszer nagykereskedelem már a 90-eas években privatizálva lett, uniós multik uralják a piacot és határozzák meg az árakat.
Ezen felül a tojás ára a madárinfluenza járvány következménye.
Egyszerű ember persze Ukrán Pétertől várja a jóléti megváltást. Szerinted első lépése az lesz, hogy csökkenti a tojás árát?
"A fizetések 10 százalék körüli ütemben emelkedtek egy év alatt, amit a júliustól életbe lépett magasabb családi adókedvezmény is megtolt
...
A reálkeresetek is nőttek: 5,5 százalékos volt az emelkedés a fogyasztói árak 4,3 százalékos éves drágulása mellett. A bruttó mediánkereset 568 700 forint lett, ami 10,4 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest."
A teljes vízfogyasztás legnagyobb részét, mintegy 70 százalékát a mezőgazdaság használja fel. Az ipar 20-25 százalékkal részesedik a vízből, a maradék pedig a háztartásokhoz jut. Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője az Indexnek elmondta, hogy a gazdaság egészére leginkább a mezőgazdaság teljesítménye gyakorol hatást: bár Magyarországon az ágazat a GDP körülbelül 3-4 százalékát adja, a hazai mezőgazdaság szerkezetéből fakadóan erősen a növénytermesztésre koncentrál.
Emiatt egy különösen aszályos év akár 15-30 százalékos visszaesést is okozhat a mezőgazdasági termelésben, ami a teljes magyar GDP-t akár 0,5-1 százalékkal csökkentheti.
Héjja Csaba szerint a vízhiány az élelmiszeriparra is komoly hatással lehet szélsőséges esetben. A modern élelmiszergyártásban a víz nemcsak alapösszetevőként jelenik meg – például italokban, konzervlevekben vagy szószokban –, hanem a gyártás technológiai folyamatainak elengedhetetlen segédanyaga is: ezzel tisztítanak, hőkezelnek, hűtenek. Emellett az állattartás sem maradhat ki a számításból: a víz az állatok itatásához és az intenzív állattartó telepek üzemeltetéséhez is szükséges.
Bár termékenként nagy a szórás, egy élelmiszer árának 30-60 százalékát teszi ki maga az alapanyagköltség.
Az energiaárak pedig inkább az időjárás egészével vannak összefüggésben. Példaként egy meleg nyár, ahol kevés csapadék esik, vélhetően a légkondicionáló-használatot emeli. Így több villamos energia fogy, ami nagyobb keresletet, magasabb árat jelent, áttételesen ez a földgáz árára is kihat.
Az Európai Bizottság friss költségvetési javaslata ellen tiltakoztak a magyar gazdák Budapesten: traktorokkal vonultak fel az Európai Unió házához, ahol trágyát szórtak a bejárat elé.A demonstrációt azért szervezték a gazdaszervezetek, mert szerintük az uniós tervezet komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaságnak,
Az azonban egyértelműen látszik, hogy költségvetés tervezete szerint a prioritások is változtak: a hagyományosan a mezőgazdaságra és regionális fejlesztésekre szánt összegek helyett a védelem, az innováció és a versenyképesség fejlesztése került előtérbe.
„A varázslatos diszkógömbként beharangozott árrésstop teljesen hatástalan, májusban ismét száguldott az infláció, nőttek az élelmiszerárak”,írta a Tisza Párt elnöke Facebook oldalán arra reagálva, hogy a ma közölt adatok szerint májusban az elemzők által várt 4,2 százalék helyett 4,4 százalék lett az éves infláció.
