A munkácsi képviselő-testület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre.
Hogyan lehet egy nagyon szép magyar mondát így interpretálni? - Mert nem érintette meg őket. Bezzeg ha azt mondanánk, hogy ezt a "one love" témát a magyarok már akkor nyomták, amikor a fejlettnyugat még bináris volt és megköpködték a szodomiát elkövetőket akkor csendbe maradnának, mert számukra ez a téma jelenti a szakralitást.
Az Országgyűlés Külügyi bizottsága állásfoglalásban ítélte el hétfőn a munkácsi Turul-szobor eltávolítását, és arra kérte az ukrán kormányt, hogy határolódjon el az akciótól:
Bár ez melléktéma, de: Németország mind a gazdasági válságig, mint a válság alatt sokkal rosszabbul élt, működött mint Magyarország, éveken keresztül éheztek, példának okáért úrihölgyek álltak kurvának ennivalóért Berlinben.
Ezzel nem tudok mit kezdeni, mivel beszélhetnék és is a több százezer magyarról (350 ezer a hivatalos adatok szerint), akiknek a magyarellenes, sőt soviniszta politikát folytató új államokból menekülniük kellett, akik egy jelentős részének évekig vagonokban kellett laknia, és akik többsége évekig munka nélkül, éhezve tengette életét.
Szintén éveken keresztüli folyamatos kárpótlást/hadisarcot - nevezd aminek akarod - is jóval-jóval többet fizettek, mint mi.
Az lehet, hogy Németországnak több kárpótlást kellett fizetni abszolút értékben (Nagyobb és gazdagabb is volt).
Habár ha azt nézem, hogy Magyarországnak milyen óriási terület- és embervesztesége volt, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a németek többet fizettek. Nem véletlen, hogy a győztesek kötelezték Jugoszláviát és Romániát – érdekes Csehszlovákiát kihagyták, pedig ő is hatalmas területet megkaparintott meg –, hogy a megszerzett magyar területek miatt részt kell vállalniuk Magyarország kártérítési kötelezettsége rendezésében.
Amúgy az elszakadt nyugati terület pont a legiparosodottabb vidékük volt, a Rajna meg a fő szállítási útvonaluk. Stb.
Ezt rosszul tudod.
Németország nyugaton csak Elzász-Lotaringiát vesztette el. Az említett többi terület nála maradt úgy, hogy a Saar-vidéket – jóllehet a terület gyakorlatilag francia kormányzás alá került, és Németországnak a szerződés szerint le kellett mondania a kőszénről a franciák javára – a Nemzetek Szövetségének felügyelete alá helyezték, ami azt jelentette, hogy a terület hovatartozásáról 15 év múlva a terület lakóinak szavazásával döntenek, és amint tudjuk a szavazás eredménye alapján a Saar-vidék ismét Németország része lett. A Rajna-vidéket pedig csak demilitarizálták, ami azt jelentette, hogy a területen nem lehetett semmilyen német haderő, katonai erődítmény, hadászati eszközök, stb.
Te: "ez nem így van, ezért is mondott le Andrássy"
Én nem így olvastam/tudom, egy-két egyszerű helyről való idézet, de ha fontos, le lehet ásni mélyebben is, korabeli dokumentumokhoz.
"
Külügyminiszterségének legnagyobb eredménye az 1878-ban megtartott berlini kongresszus volt, amely gátat vetett a háború következtében a Balkán felé megindult orosz térfoglalásnak. A Balkán helyzetét rendező nagyhatalmi konferencia során az Osztrák–Magyar Monarchia lehetőséget kapott Bosznia-Hercegovina megszállására. Ennek kapcsán főleg a nagy költségek és az elrendelt mozgósítás miatt számos bírálatot kapott. Ezek hatására lemondott, ami előtt még sikerült megkötnie a Német Birodalommal azt az alapszerződést, amelyet a kiegyezés mellett élete másik fő művének tekintett
"
"
1871 novemberében már a Monarchia közös külügyminisztere lett. Külpolitikájában kiegyensúlyozott irányvonalat követett: mindvégig oroszellenes és németbarát politikát folytatott. 1878-ban, a berlini kongresszuson eldőlt: a Monarchia okkupálja Bosznia-Hercegovinát. Andrássy ezután a politikai támadások kereszttűzébe került, 1879. október 7-én még aláírta a kettős szövetségi szerződést Németországgal, majd egy nap múlva lemondott tisztségéről.
"
- - -
1870/71-ben a cseheknek még eszükben sem volt terjeszkedni, a Magyar Királysághoz tartozó területeket is kérni a tervezett kiegyezésükhöz, bőven jó volt nekik a régi Cseh Királyság törzsterülete. Egyenrangúságot, egyenjogúságot, belső önállóságot szerettek volna. Ugyanúgy, mint 1867-ben mi, 1868-ban meg a horvátok. Csak épp ők nem kapták meg. Azaz, kár visszavetíteni, s különösen az 1914 utáni érzelmeket és indulatokat már ide, ekkorra.
"
A napló tanúsága szerint tehát az eleinte vonakodó miniszterelnököt (Andrássy) ekkor sikerült meggyőzni arról, hogy a Hohenwart által képviselt irány Magyarország számára nem elfogadható, s rábírni arra, hogy befolyását felhasználva foglaljon állást a cseh kiegyezéssel szemben. A fentebb idéze tt naplórészletekből láthatj uk továbbá, hogy ebben Lónyay döntő szerepet játszo tt. Ferenc József viszont továbbra is feltétlenül szerett e volna, hogy megegyezés szülessen a két fél közö tt, ezért október 18-ára magához rendelte a két miniszterelnököt, hogy fejtsék ki elő tte nézeteiket. Andrássy – aki vélhetően a Lónyay által megjegyzetelt törvényszövegekkel lépett a császár elé – lényegében a pénzügyminiszter által már felvetett problémákat sorolta el Ferenc Józsefnek, de elhangzo tt számos eredeti gondolat is, melyek döntően nem közjogi fejtegetések voltak. Andrássy leginkább az uralkodó érzelmeire próbált erős hatást gyakorolni, s nem a törvénycikkek elemzésére fektett e a fő hangsúlyt. Az egyik megjegyzésében például kilátásba helyezte egy Monarchián belüli fegyveres konfliktust is, abban az esetben, ha megvalósulnak a cseh követelések.18
"
Viszont semmi csodálkozni való nincs azon, hogy innentől másképp képzelték az önállósodásukat ...
