Magyar Levente úgy fogalmazott, hogy „a mai napon egy több mint kétéves tárgyalássorozat végére tettünk pontot, aminek eredményeképpen megvalósul hazánk történetének valaha volt legnagyobb beruházása. https://index.hu/gazdasag/2022/08/12/beruhazas-akkumulator-gyartas-akkumulatorgyar-rekord-autogyartas/
Komáromi akkumulátorgyár: kiderült az igazság a tömeges elbocsátásokról
Az SK On Hungary dél-koreai vállalattól az állandó magyar munkavállalók önkéntesen távoztak, a béreltek esetében pedig nem hosszabbították meg a szerződéseket. Az akkumulátorgyártó komáromi üzeméből többen távoztak.
Egyszerre 6-8 embert bocsátanak el egy olvasónk elmondása szerint a komáromi akkumulátorgyárból. Elmondta, a munkások nem érzik biztonságban a munkahelyüket. Azt híresztelik, hogy április végével leáll a komáromi gyár.
Annyira nincs kereslet az akkumulátorokra, hogy 2024 végén már csak kapacitása 30-40 százalékán működött a gödi Samsung, és a gyárat december végén három hétre teljesen le kellett állítani – tudta meg a Telex. A gyárból az elmúlt egy évben több mint kétezer külsős dolgozót küldtek el, miközben a magyar vezetők egy része távozott belső konfliktusok miatt. A cégcsoport globálisan is bajban van, de a kormány szerint minden rendben a több tízmilliárd forinttal támogatott gödi üzemmel.
Rekord összeget, munkahelyenként közel 28 millió forintot fizetett a Samsung gödi akkumulátorgyárának a kormány, írja a Külügyminisztérium által közzétett lista alapján
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.
A járműiparban 21 százalékos volt a visszaesés, ezen belül a gépjárművek gyártása 30, az alkatrészeké 17,5 százalékkal csökkent. És ez még mindig semmi ahhoz képest, amit az akkumulátorok gyártásánál mértek: ott 51 százalékkal kisebb volt a decemberi termelés, mint egy évvel korábban.
Az Ács község határában épülő, évi 100 ezer tonna katódport előállító veszélyes üzem környezethasználati engedélyét bírósági úton támadta meg egy civil szervezet. A minap lezajlott tárgyalás azonban el sem jutott az érdemi – például a levegő-, víz- és zajszennyezés felmérésével kapcsolatos – kifogásokig. A Győri Törvényszék szerint ugyanis a civilek a 21 napos engedélyezési eljárás során „elmulasztottak” észrevételt tenni, ezért a bíróságon már nem támadhatják meg a kiadott engedélyt. Videóriport.
Nagy mennyiségű lítiumot és magzatkárosító vegyületet tartalmaz az a hulladék, amit feltehetően a Samsung gödi gyárából hoztak a Nógrád megyei Mohorára. A nagyjából 1000 tonna körüli veszélyes hulladékokat egy éve fedezték fel, ugyankkor mivel magánterületen van, így a lakosok tehetetlenek, pedig csak 500 méterre található az otthonuktól.
A hulladék ráadásul nagyon közel van a település vízbázisához.
A Katasztrófavédelem a hírrel kapcsolatban azt közölte, hogy a telepen tárolt hulladék nem veszélyes, a teleptulajdonos rágalmazás miatt feljelentést tesz.
A Greenpeace szerint a hazai rendszer már most is sok sebből vérzik:
Jelenleg számos hulladéktároló telephely, feldolgozóüzem nem rendelkezik megfelelő környezethasználati engedéllyel, ami szabályozná a kibocsátásaikat. Ezt a problémát remélhetőleg az új uniós szabályozás rendezni fogja.
Annak ellenére, hogy sok mérgező, illetve tűz- és robbanásveszélyes anyagot tartalmaznak, a selejtes akkumulátorokat gyakran nem veszélyes hulladékként tárolják, szállítják. Ezt úgy tudják megtenni, hogy nem veszélyes EWC-kódon (European Waste Catalogue) sorolják azokat be.
de, ha ez mégsem így van akkor ne nyüszítsetek a kövi kétharmad után. - Vessünk egy pillantást a debreceni választási eredményekre. Az összes körzetet behúzta a Fidesz + a polgármestert is.
„Azt gondoljuk, hogy az elektromos autózásban átmeneti lassulás van. Egyértelműen ez a jövő technológiája, az, hogy vannak huplik, előfordul” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy budapesti sajtóeseményen a Világgazdaságnak, mikor a lap a minisztert az SK Innovation akkugyárában történtekről kérdezte.
Iváncsán közel 700 milliárd forintból épített akkumulátorgyárat a koreai SK, de alig hogy az üzem termelni kezdett, az európai autóipar válsága miatt annyira visszaestek a megrendeléseik, hogy a munkavállalók kétharmadától, körülbelül 600 dolgozótól meg kellett válniuk, és leállították a gyártást.
Bár a kormány hivatalosan migrációellenes politikát folytat, a magyarországi munkaerőhiány és a munkaerő költsége miatt igény van arra, hogy vendégmunkások érkezzenek ide. Az ő státuszuk azonban nagyon törékeny, jogaik korlátozottak. Az iváncsai akkumulátorgyárból elbocsátott kirgizekkel beszéltünk.
A magyar akkumulátoripari terveket az EU azért is írhatta felül az új rendelettel, mert ezeket alapvetően a hagyományos ellátási láncokra dolgozták ki. A legtöbb beruházásról még úgy döntöttek, hogy Kínából vagy más, jellemzően ázsiai piacokról hozzák be a nyersanyagokat, mindenféle plusz adminisztratív és szabályozói megkötés nélkül. Mostantól viszont a nyersanyagokról szóló adatszolgáltatástól kezdve egészen egyes technológiai, főként újrahasznosítási előírásoknak is meg kell felelni a késztermékeknek.
Lesz rá címke, mellé papír, hogy mindennek is megfelel...
Igaza van, de azért szánalmas hogy VÉGTELENSÉGIG (!!!) újrahasznosításról hadovál, miközben azon sajnálkozik hogy a Kormány nem kérdezi meg az egyetemeket...
Közvetlenül a lakóházak szomszédságában található az az ipartelep Sárbogárdon, ahol tonnaszámra tárolják az iváncsai akkumulátorgyár selejtes termékeit.
Kiderült az, hogy évi 10 ezer tonna akkumulátor tárolására és kereskedelmére adtak ki engedélyt a telepnek január végén, igaz a helyiek szerint már december vége óta szállítják oda az akkumulátorokat.
Megakadályozzuk, hogy akkumulátorbontó vagy egy még kockázatosabb tevékenység, a akkumulátorfeldolgozó működjön Sárbogárdon, hiszen ott egy olyan fúrt kút van, ami közvetlen összeköti a telepet a sárbogárdi vízbázissal, és ez megengedhetetlen kockázatot jelentene
"A professzor szerint tehát a legveszélyesebb az lenne, ha nem használnánk az újrahasznosítás technológiáját, mert akkor valóban hegyekben állna a hulladék..."
A LEGNAGYOBB PROBLÉMA, HOGY POLITIKAI KÉRDÉSSÉ VÁLT AZ AKKUMULÁTORGYÁRAK ÜGYE, A FÜGGETLEN SZAKÉRTŐKET, AZ EGYETEMEK KÉPVISELŐIT PEDIG NEM KÉRDEZIK MEG SEM A MEGHALLGATÁSOK SZERVEZŐI, SEM A LAKOSSÁG KÉPVISELŐI, ÍGY A VALÓS SZAKMAI ÉRVEK MEG SEM JELENNEK
Tüntetéssel, aláírásgyűjtéssel, sőt pereskedéssel is próbálták már útját állni a világ legnagyobb akkumulátorgyártójának Debrecenben. A kínai CATL üzeme mindezek ellenére rohamtempóban épül, civilek mégis újra bíróságon támadják a beruházás engedélyezését. A tárgyalóteremben végül már a kormánytisztviselők is belegabalyodtak a saját hivataluk által kiadott engedély értelmezésébe.
A Toyota betegre keresi éppen magát, a BMW köröket rajzol a Mercedes köré, a VW szenved. Nem kell leírnom, mi miért történik, mindenki tudja.
Index minap irt hogy nemet gazdasag magaval ranthat minket.
Szoval nagyon igaz amit Csath mond, de konyorgom Orban erre epiti egesz jovojet es akkor a MI Hazank mint valami altalanos iskolas benyogi hogy ot jeloljuk?
Azv európai elektromosautógyárak épp álnak mert nem fiogy a villanyautól.
Okok:
Várkonyi Gábor autópiaci szakértő
"Valami kezd derengeni.
Elmegyek másfél hétre szabadságra, mit ad Isten, épp a legszaftosabb szalagcímekkel bombázzak a világsajtóban az elektromos autó átállást, annyira, hogy nem is győzök kiemelni belőle párat.
Úgy tűnik, elkezdődött a szembenézés folyamata. A villanyautó remek megoldás, bizonyos élethelyzetekre, de se cukor, se korbács nem fogja hosszútávon sem megváltoztatni a realitásokat, és nem kellene az EU-ban 2026-ig várni arra, hogy felülvizsgálják a 2035-ös belsőégésű tiltást. Pontosan lehet tudni, -ahogy eddig is-, hogy nincs realitása.
Óvnék ugyanakkor attól, hogy a ló túloldalára essünk. Nem a villanyautó bukott meg, hanem annak ellentmondást nem tűrő erőltetése. Az államilag irányított kapitalizmussal lehet egy ideg próbálkozni, de a nap végén akkor is tervgazdaság jön ki belőle, ha zöldre festjük.
Engedjük el tehát ezt a cirkuszt, amíg van még mit menteni az európai autóiparból. Technológia semleges megközelítés, súlykorlát az adóztatás kedvezményei kapcsán, reális, tényeken alapuló elszámolása a tényleges környezeti lábnyomnak, merev határidők és kvóták eltörlése, és költség/haszon elemzés az EU gazdasága szempontjából a környezetvédelmi intézkedések kapcsán. Ennek lenne itt az ideje, sürgősen. Nem csak a mezőgazdaságban dolgozók fogják ugyanis kifejezni az elégedetlenségüket hamarosan, hanem a milliónyi dolgozó is, akik az autóiparban keresik a kenyerüket.
Nem az importvámok fogják ugyanis megállítani a kínai inváziót, hanem a kellő körültekintéssel megírt szabályozás, amely nem favorizál egy technológiát. Nem is lehet cél, hogy megállítsunk egy feltörekvő konkurenst, főleg nem a világ legfontosabb piacáról, mert azzal magunk alatt vágnánk a fát. A kínaikkal meg kell küzdeni, amiben tanulni lehet tőlük, abból tanulni, amiben pedig jobbak vagyunk -és ez még messze messze több, mint amiben gyengébbek-, azokat a dolgokat egészséges patriotizmussal kellene kiemelnünk.
Sem hazánkban, sem máshol nem vesznek kárba azok a pénzek és beruházások, amiket villany átállás kapcsán eszközöltek cégek és kormányok, akár közösen is. Az erőltetett átállás ugyanakkor profitgyilkos kiszorítósdiba kergeti a cégeket, mert az előírt skálán egyszerűen nem tudnak megfelelni valós piaci körülmények között a villanyautók, a jelenlegi adottságok mellett. Hagyjuk az autóipart azt gyártani, amire kereslet van, ameddig kereslet van rá, és durva cikk-cakkok helyett finom, de egyértelmű és kiszámítható terelgetéssel a fenntarthatóság irányába vigyük a szabályozást, mert ha ezt a kurzust tovább folytatjuk, akkor annak csúnya vége lesz.
Szó szerint ökölbe tud szorulni a kezem, amikor azt hallom, hogy Európa "elaludt" a "nagy átállás" kapcsán. Viszonylag nehéz európai magán vállaltként mit kezdeni azzal, amikor a világ vezető gazdasága gyarmatosít egy kontinenst, önti a lóvét bányák megvásárlásába világszerte, évtizedes piachódító tervek mentén, és jelentős mennyiségű pénzt költ formális és informális csatornákon keresztül arra, hogy a közvéleményt befolyásoló, illetve törvényeket alkotó szervezetek nekik kedvező szabályozásokat hozzanak. Határtalan a naivitásunk, ha elhisszük, hogy egy-egy magán vállalat képes ezzel szemben felépíteni egy működő stratégiát.
Tény ugyanakkor, hogy a világ legnagyobb autópiacán a változás jeleit későn vették észre, és ezért valakinek felelnie kellene.
Ahogy felelnie kellene minden egyes autóipari vezetőnek, aki idő előtt és dogmatikusan ült fel az egy szent megoldás vonatára, és keltette a hangulatot a sajtóval együtt mindenki ellen, aki kételyeket fogalmazott meg.
A Toyota betegre keresi éppen magát, a BMW köröket rajzol a Mercedes köré, a VW szenved. Nem kell leírnom, mi miért történik, mindenki tudja.
A Volvo nem bírja tovább a Polestar finanszírozását, a GM hatalmas hátraarcot tol a villany stratégiája kapcsán, és hibridekre fókuszál, a Ford hasonlóképpen. A Renault elhalasztotta a villany/szoftver cége tőzsdére vitelét, a Tesla elbocsátásokat tervez, az eladatlan és drága villanyautók sorakoznak a szalonokban, és egyre erősebbek azok a hangok, amelyek követelik, hogy közelebbről nézzük már meg, hogy pontosan mire és hogyan mentek el a milliárdok az elmúlt években a villany támogatások kapcsán, és mit hozott ez valójában, a káoszon kívül.
A következő bomba pedig már éles. A lízingek kapcsán a maradványértékek durván fölé vannak lőve a realitásokhoz képest. A szakértők a 2008-as válság idején tapasztalt, milliós leírásokról beszélnek autónként, ami könnyen vezethet egy-egy gyártó komolyabb meggyengüléséhez.
A villanyhajtás kizárólagossá válásának egyik legfőbb szónoka pedig, Ola Källenius, mint Mercedes vezér, épp egy hatalmas paradigmaváltást mutat be nekünk. "Nem tudjuk az utolsó belsőégésű gyártásának dátumát". Eléggé máshogy hangzik ahhoz képest, amit eddig hangoztatott. "Túl optimisták voltunk a villany kapcsán". Igen. Vagy túl egyszerű volt azt gondolni, hogy a politika majd ellehetetlenít minden mást, és csak begyűjteni kell a pénzt, lehetőleg jó sok adópénzt is.
A valóságot nem lehet tartósan megerőszakolni. Le fogom még írni párszor. A villanyt pedig nem leírni kell, hanem dogmatizmus nélkül használni. Ahogy más technológiákat is. Akkor van esély arra, hogy a vége jó lesz, csak ezt a mostani vargabetűt kell kiheverni, és az bőven elég feladat a következő évekre."
A „hangulatkeltő” megfogalmazással a Miniszterelnökség nagy valószínűséggel arra utalt, hogy Papp László, Debrecen fideszes polgármestere a hétfőn felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a mérgező gyáraknak jogi kiskaput nyújtó rendeletét. A politikus a Facebookon posztolt arról, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy „olyan szabályozás legyen érvényben, amely lehetővé teszi a kormányhivatalok számára, hogy a környezetszennyező cégekkel szemben ne bírságot szabjanak ki,
Ebben az a legszebb hogy így járnak az árulók akik mernek Orbán ellen felszólalni!Polgárfőváros megkapja a szennyező ipart, a vörös-komcsi Szeged meg a valah volt LEGNAGYOBB, világvezető, tiszta beruházást :-))
MEGMONDTAM ezt is ELŐRE! :-)))
A BYD nem Szegeden fogja gyártani az akkumulátorokat
A korábbi tervekkel ellentétben Kínából fogják Magyarországra hozni a BYD elektromos autóiba kerülő akkumulátorok részegységeit. Az épülő szegedi üzemben csak összeillesztik és beteszik a járművekbe.
