Újra ütőkártya az atombomba a világ hidegháborújában. Több állam régóta akar atomot, de az erősebb államok megakadályozzák őket. A ruszki vezetők és híveik az atombombára verik ki a farkukat. Atomról álmodik a világ. :)
1957-ben az EU-előd megállapodott a (háborús és békés) nukleáris technika fejlesztéséről (ez a brit és francia megállapodás fedezete, hogy hagyják egymást nukleáris fegyvert fejleszteni). Adenauer német kancellár csatlakozni akart, de De Gaulle elhajtotta.
In 1957, the European Atomic Energy Community (Euratom) was created to promote the use of nuclear energy in Europe. Under cover of the peaceful use of nuclear power, West Germany hoped to develop the basis of a nuclear weapons programme with France and Italy.[8] The West German Chancellor Konrad Adenauer told his cabinet that he "wanted to achieve, through EURATOM, as quickly as possible, the chance of producing our own nuclear weapons".[9] The idea was short-lived. In 1958 Charles De Gaulle became President of France, and Germany and Italy were excluded from the weapons project.
Az Anschluss-t az 1947-es párizsi békeszerződés tiltotta meg németországnak és ausztriának, + az 1955-ös négyhatalmi osztrák alkotmány még azt is megtiltotta ausztriának hogy belépjen a NATO-ba.
Japán is párhonap alatt csinal egyet ha Trump Kinaval nagyon el kezd kekeckedni, mert akkor tudjak a Japánok hogy Kínának ok lesznek az elsők, nem az USA.
Hitkernek nm sikerult, most majd lesz nemet atombomba is...
Nem bíznak az amerikai védelemben: saját nukleáris elrettentő erőt dolgozna ki EurópaBarta Lórántkövetés2025.02.23. 14:42
Az európai politikusok nyíltan beszélnek arról, hogy miként lépnének fel a nukleáris támadás veszélyével szemben amerikai segítség nélkül. A Politico szerint ez egy drámai jele annak a válságnak, amely Donald Trump elnökségének kezdete óta elárasztotta a transzatlanti szövetséget
New German leader signals seismic shift in transatlantic relations
Declaring the US indifferent to this continent's fate, Friedrich Merz questioned the future of Nato and demanded Europe boost its own defences. Quickly.
This tone from the close US ally - and from Friedrich Merz who is known to be a passionate Atlanticist - would have been unimaginable even a couple of months ago.
It's a seismic shift. That may read like hyperbole, but what we are now experiencing in terms of transatlantic relations is unprecedented in the 80 years since the end of World War Two.
Újra ütőkártya az atombomba a világ hidegháborújában. Több állam régóta akar atomot, de az erősebb államok megakadályozzák őket. A ruszki vezetők és híveik az atombombára verik ki a farkukat. Atomról álmodik a világ. :)
Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
A következő négy évben Oroszország újra felfegyverkezik, de Ukrajna is felépül, felfegyverkezik és felkészül. A felkészülés során lehet, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket adna Ukrajnának
– véli Drummond, aki szerint ebben Trump titokban megegyezhetne Zelenszkijvel, amivel Ukrajna hirtelen erőteljessé válna.
A szakértő elismeri, ez akár egy nagyon felelőtlen lépés is lehet, ugyanakkor a kölcsönös elrettentés miatt akár békét és stabilitást is hozhatna a térségbe.
Ez pedig az Egyesült Államoknak amiatt is lehet kényelmes megoldás, mert így Ukrajna biztonságát úgy szavatolnák, hogy nem kellene felvenni a NATO-ba.
– Látjuk, szobájában nagy becsben tartja Orbán Viktor könyveit, egy szép Biblia társaságában. De mit keres a gyűjteményben az az összegyűrt kólásdoboz?
– Ebből ivott a miniszterelnök a dunaharaszti Coca-Cola- üzem avatásán. Elkértem tőle a dobozt, amit azóta többször is megmentettem: egy kolléganőm – nem tudván, hogy valójában ereklyéről van szó – összegyűrte. A takarítónők is mindig szemétnek nézik, ezért tettem ki ezt a cetlit, hogy „műtárgy, ne dobd ki”.
Japán háborús magatartása előbb Kínában, majd bővebben távol - dél - kelet - Ázsiában és nemcsak a
katonai célpontok, de minden ilyen esetben az érintett térség polgári lakosságával szemben, és annak
brutális módjában (így pl. Kína, Mongolia, a teljes hátsó - India, Szingapúr, Fülöp szigetek, az Óceániai szigetvilága többek között)
Olyan brutálisok voltak hogy meg a Mengele fele nacikat is túlszárnyalták!
Raadasul meg sem büntették mindet, a japan kormány évtizedekig titkolta a listájukat
Es a japan kormány mai napig nem kert igazan bocsanatot érte, illetve háborús bűnösök (is) szentelyet látogatja, ezt a Korea es Kina allandoan fel is hanytorgatja
Valahogy így. Putyin ledobja ide az atomot, mire az ukrán két óra alatt a Balatonig harckocsizik, mert mindkettő utálja az árulókat. Szerintem most rögtön üzenjünk hadat mindkettőnek. :p
"a japánok egészen addig egy militáns, agresszív népesség volt"
Igazából Japán Tojo által vezetett kormánya és a vezérkar (mindenekelőtt a szárazföldi hadsereg vezetői)
voltak alkották az államvezetés rendjívül durva mértékű militanciáját. A flotta vezetéese jóval józanabb
volt, de persze ők sem állhattak ki nyíltan, szembe a militánsok nyomasztó fölényével. Hirohitó császár
pedig egy eszköz, egy báb volt Tojo és környezete kezében. A japán nép ott hibázott, hogy ott és akkor elfogadta azt a militáns katonai mentalitást és támogatta annak szinte minden következményét. És ez a legegyszerűbb japán katonák mentalitásán is átütött. Amiről korábban írtam, vagyis, hogy az amerikai hadvezetés milyen kockázatokkal és emberveszteségekkel számolt a japán főszigetek elfoglalása és pacifikálása okán, az éppen azon alapult, hogy az átlag japán katona milyen fanatikus magatartást tanusított az aálaluk elfoglalt Csendes óceáni, eredetileg nem japán illetőségű terülekért folyó védelmi
harcok során. MacArthur jelezte az Elnök felé, hogy ha a japánok ilyen drasztikusan véres fanatizmussal harcolnak eredetileg nem japán teröletekért, úgy, ebben az esetben elképzelhető, hogy mi történik majd
akkor, amikor a főszigeteik (így Honshu, Shikoku és Hokkaido) pacifikálása kerül napirendre, terítékre.
Az is rendkívül sokatmondó volt, hogy a japánok még az első (Hiroshimai) atombomba bevetését
követően se gondoltak a megadásra, holott már akkor sem igazán volt kivel (élőerő), mivel (fegyverzet) harcolniok. Lényegében minden, vagy a legtöbb japán katona és fegyverzet ekkor már Mandzsuriában
volt található a Kvantung Hadsereg állományában, a Vörös Hadsereg Távol - Keleti Frontjával szemben,
várva az ottani támadást. Ennek dacára sem jutott eszébe a japán katonai - politikai vezetésnek a
megadás és vélhető volt, hogy a lakosság ebben is képes a végéetekig is elmenni- A helyzeten végül is
a császár Nagaszaki-t követően kiadott nyulatkozata változtatott. A többi csakis puszta feltételezés.
azt mondja ruszki fejes, hogy londonra dobnák az első atomot. ez hülyeség. magyarország a legjobb célpont ruszki szempontból. putyin mondhatja azt, hogy "így járnak az árulók, akik nem állnak ki egyik oldal mellett se",
fák,juh: "Most ezzel a szarsággal mentegeted az agresszor usát aki népirtásként vetette be az atomot? [...] Hanem amit nem értesz meg, hogy tiltott tömegpusztító fegyvert vetett be, és ezzel népirtást követett el."
Majd a fák,juh által belinkelt cikk: "Utóbbi kapcsán megdöbbentő tény, hogy az atombomba, a világ legpusztítóbb tömegfegyvere a mai napig nincs tiltólistán, inkább a használatát próbálják korlátozni, többek között az „Atomcsend” és az „Atomsorompó” egyezményekkel."
A világért sem szeretnék kívülről bele - elegyedni, de 1945-ben még szó sem lehetett olyan nemzetközi egyezményről, ami kifejezetten tiltotta volna a nuleáris fegyver bevetését. Már-csak amiatt se lehetett,
mert elviekben ez a fegyver még nem létezett. Németország is dolgozott az előállításán és talán éppen
ez inspirálta az USA-t, hogy igyekezzen annak előállításával. Japánban egy - két tudós, fegyverszakértő
akadt, aki sejtette, hogy folynak ilyen fegyver-építések, de ezenfelül, ezen túlmenően semmi konkrétum
nem állt a rendelkezésükre.
Ami végül is az amerikei katonai - politikai vezetést abba az irűányba tolta, hogy a fegyvereket be kell
vetni, annak több oka is lehetett.
- Japán háborús magatartása előbb Kínában, majd bővebben távol - dél - kelet - Ázsiában és nemcsak a
katonai célpontok, de minden ilyen esetben az érintett térség polgári lakosságával szemben, és annak
brutális módjában (így pl. Kína, Mongolia, a teljes hátsó - India, Szingapúr, Fülöp szigetek, az Óceániai szigetvilága többek között),
- a Japán Császárság aláírta a Genfi Konvenciót ámde annak egyetlen clausuláját nem tartotta be, így pl.
a hadifoglyokkal és a polgári lakossággal kapcsolatban , azokkal szemben tanusított magatartása miatt,.
- a Japán Császárság a II. világháborút hivatalos hadüzenet nélkül kezdeményezte minden, itt érintett ellenfelével szemben,
- az amerikai politikai vezetés az atomfegyverek bevetése előtt kikérte az itteni hadvezetés véleményét
arra nézve, hogy a Csendes óceáni szigetharcok tapasztalatainak birtokában milyen katonai áldozatokra, veszteségekre lehet számítani a japán főszigeteken végrehajtandó partraszállások és az ottani harcok során-nyomán. Ennek prognosztizált eredményei ismeretébe döntött az Elnök a szuperfegyver bevetése tárgyában,
Egyébként nem az augusztus 6.- i és 9.- i bombarobbantás okozta a legnagyobb veszteséget a japánok számára. Ennél lényegesen nagyobb emberveszteséget és pusztítást okozott az ezt megelőzően, a fő-város, Tokyo ellen végrehajtott B 29 - es éjszakai römeg (és szőnyeg) bombázás, ami majdnem a teljes
Tokyot romba döntötte és a jórészben fából épült negyedeket hamuvá égette. Tehát, ezen az alapon ezt
az egyetlen éjszaka alatti bevetést is nyugodt szívvel tömegpusztításként lehet értékelni. Mert nagyobb emberáldozattal járt, mint Hiroshima és Nagaszaki (jóval meghaladta a 100.000 főt)..
