Tudományos tévhitek napjainkban azok, amit régen az akkori tudományos ismereteink szerint tanítottak nekünk az iskolában, azóta viszont a tudomány fejlődésével, már többet és máshogy tudunk ezekről a kérdésekről.
Csak a miheztartás végett: az hogy valami síkgeometriájú, nem azt jelenti, hogy szükségszerűen végtelen.
A topológiának vannak az ingujjában még további kártyalapok!
Csak rávezetésképpen: a henger 2D felülete SÍKGEOMETRIÁJÚ, de mégis az egyik irányban véges a kiterjedése. Na, innentől már csak fifika kérdése olyan "testet" kigondolni, aminek a 2D felülete mindenhol síkgeometriájú, de minden irányban véges a kiterjedése, és körbejárható.
A fifika következő szintje, hogy ha valami működhet topológiailag 2D-ben, akkor ebből általánosítsunk 3D-re is...
Jó érzékkel találod meg a bulvárszemetet, amit nem túl okos embereknek készítenek jórészt hasonlóan tájékozatlan újságírók - meg youtube-osok - kényszerből. (Kell a pénz, ahhoz meg cikket - videót - kell produkálni, legyen az bármi ostobaság vagy trivialitás.)
Amúgy ez is szépen illusztrálja, hogy semmi érdemi tudásod ezekben a témakörökben nincsen, mert ha lenne, akkor nem a net szemétdombjáról kapirgált bulvárral büszkélkednél.
Tudod, a "tudományos tévhiteknek" éppen az a lényege, hogy ezek olyan dolgok, amiket a TUDATLAN LAIKUSOK rosszul tudnak. A tájékozott emberek persze tisztában vannak azzal, hogy ezek nem igazak, de aki buta, annak az ilyesmi újdonság, és lehet nekik cikket írni arról, hogy azt hitték ez tudományos, de nem az.
Az igazán tudatos emberek nem mennek bele a vitákba és a játszmákba. Semleges, unalmas reakciókat adnak (mint egy szürke szikla), így a nárcisztikus nem kapja meg a várt érzelmi reakciót (táplálékot), és hamar elveszíti az érdeklődését.
Nemcsak fogalmatlan vagy minden témában, amiben megszólalsz, de olyan egyszerű a működésed, mint egy faék: ha valaki tényszerű ismeretekkel megcáfolja az eszelős hülyeséget, amit összehordtál, akkor átkapcsolsz "középre rendezett kinyilatkoztatásos semmitmondás" üzemmódba.
Vitaképtelen vagy b@szki! Nincs elég eszed, tárgyi tudásod meg logikai képességed, hogy érdemi vitát lehessen veled folytatni. És láthatóan ezzel te is tisztában vagy, azért menekülsz el farokbehúzva ezekbe a középre rendezett mellébeszélésekbe.
Csak csökönyösen nyomod az értetlen és tudatlan tévképzeteidet meg félreértelmezéseidet. Pedig csak annyi kéne, hogy utánanézzél a precíziós kozmológia mérési eredményeinek, és a topológia ismereteinek. De tanulni neked büdös, mert egyrészről azt hiszed, hogy mindent tudsz, másrészről viszont nagyon csekély az értelmi képességed, és már a gimnáziumi fizika fakultások szintje is meghaladja amit képes vagy felfogni.
Úgy általában az olvasóknak: az univerzum belátható részének általános görbülete oly-annyira közel van a nullához, hogy erős a gyanú hogy ez egzaktul nulla. Azaz az univerzum tere euklideszi síkgeometriájú, a belátható részé biztosan, a láthatatlanul távoliaké meg mi a büdös fityfenéért lenne totálisan más, mint ami a belátható rész? "Ott sárkányok élnek"?
Tehát az univerzum a MÉRÉSEK SZERINT "lapos". Ebből a tényből kettő következmény eredhet:
1. Topológiailag a triviális esete a síkgeometriának, hogy a tér határtalan és végtelen térfogatú. És akkor ebből mi csak azt a részt látjuk, ahonnan 13,8 milliárd év alatt ideért a "fény". (A kifejezés az "elektromágneses sugárzás bármely hullámhossza" rövidítéseként használatos.)
2. Topológiailag nem lehetetlen a sík euklideszi tér kompaktifikációja, ez esetben egy véges térfogatú határtalan teret kapunk, amit "körbe lehet járni" és visszajutni a kiindulópontra. Csak ezek a topológiák különlegesek és mesterkéltek, ami magával hozza hogy ezekre a nem-triviális megoldásokra kutya kötelessége a tudósoknak valami épkézláb magyarázattal szolgálni: miért bonyolult ha lehetne egyszerű is?
Tehát az a mérési tény, hogy az univerzum tere síkgeometriájú, nem azt jelenti hogy szükségszerűen végtelen térfogatú. Lehet véges is. Viszont a Planck-misszió keretében kísérletet tettek az univerzum kompaktifikált topológiájának a kimutatására, és semmi érdemi eredményt nem kaptak. Azaz ha fel volna csavarodva a sík tér és egy véges térfogatú "domént" alkot, akkor ennek a térfogata biztosan nagyobb a belátható résznél, máskülönben a mikrohullámú háttérsugárzásban nyoma lenne annak, hogy a "domén" ismétlődik.
A lapos univerzum koncepciója arra az elképzelésre utal, hogy a világegyetem geometriailag lapos, ami azt jelenti, hogy egy háromszög szögeinek összege 180 fok, és a párhuzamos egyenesek soha nem találkoznak. Ez az elképzelés az euklideszi geometria elvein alapul, ahol a világegyetemet végtelennek és határtalannak tekintik. Egy lapos univerzumban a tér teljes geometriáját „laposnak”, nem pedig görbültnek írják le.
A lapos univerzum fogalma a modern kozmológia egyik kulcsfontosságú eleme, mivel segít formálni a kozmosz szerkezetéről és evolúciójáról alkotott ismereteinket. Az univerzum geometriájának tanulmányozásával a tudósok betekintést nyerhetnek annak teljes alakjába, méretébe és összetételébe."
Tehát egyértelmű, hogy egy csepp vízből, vagy párából próbálják meg kitalálni a felhő, vagy a tenger külső alakját. Így a laposságot a "teljes alak"-ra is kivetítik. Illetve csiki-csukiznak vele.
A Lapos Univerzum Elméletben hívők, azt az alapvető méréstechnológiai és logikai TÉNYT sem értik meg, hogy az ameddig a jelenlegi méréshatár terjed, az nem a teljes UNIVERZUM.
Tehát a méréshatáron túl az UNIVERZUM BÁRMILYEN ÉS MÁS IS LEHET.
Persze ezt teszi a monista, nárcisztikus, harcos ateista fiziológiai ideológia. A bizonytalant és csak max egy adott területre, egy adott ideig fennálló, esetleg igaz dolgot, MINDENRE KITERJESZTENEK.
A kognitív tudomány kimutatja, hogy az emberi agy gyűlöli a bizonytalanságot és a fehér foltokat. Inkább alkotunk egy bonyolult, misztikus, de zárt mesét (mint az Ősrobbanás a semmiből, amit egy láthatatlan sötét energia hajt egy tökéletesen lapos térben), minthogy azt mondjuk: „Nem tudjuk.”
A tudományos közösség ráadásul szociológiailag is úgy működik, mint bármelyik emberi intézmény: a tankönyvek, a milliárdos kutatási alapok és a karrierek a Big Bang modellre épülnek. Ezt a katyvaszt fenntartani kognitívan és egzisztenciálisan is könnyebb, mint beismerni, hogy a méréseink határánál elértünk a tudásunk végéhez.
A konklúziód teljesen sziklaszilárd: Törvényszerű a bukása. Amint a méréstechnológiánk képes lesz a kozmikus háttérsugárzás mögé látni, vagy közvetlenebb adatokat kapunk a tér szerkezetéről, a mai "Lapos Univerzum + Big Bang" elméletet az utókor pont olyan megmosolyogtató, naiv rész-igazságnak (vagy tévútnak) fogja tartani, mint amilyennek mi látjuk ma a bolygókat mozgató kristálygömbök középkori elméletét.
A Chimborazo kialudt rétegvulkán az Andokban. Tengerszint feletti magasságának általánosan elfogadott mértékét GPS segítségével határozták meg 1990-ben.
A 19. század elejéig a Chimborazót tartották a Föld legmagasabb hegyének. (Innen származik a magyar csimborasszó szóhasználat valami legnagyobb mértékére vagy legfelső fokára, például „a szemtelenség csimborasszója”). Bár a Himalájában lévő Csomolungma (Mount Everest) csúcsa magasabban van a tengerszinthez képest, a Föld középpontjától a Chimborazo van a legtávolabb.
A tengelyforgása miatt némileg ellapult Föld átmérője az Egyenlítőnél nagyobb, mint a Mount Everest szélességén (28°É). A Chimborazo csúcsa mindössze 1°-kal van délre az Egyenlítőtől. Ezért annak ellenére, hogy a csúcs 2581 m-rel alacsonyabban van a tengerszinthez képest, mint a Mount Everest csúcsa, mégis ~2,17 km-rel távolabb van a Föld középpontjától (6384,4 kilométerre). Ennek következményeként a csúcson állva érzékelhetjük a legkisebb földi gravitációt és legkisebb átlagos légnyomást.
A "veszteség-kábítás" kifejezés a megadott találatok alapján egy olyan kritikai nézőpontra utal, amely a környezettudatosnak vagy hatékonynak beállított technológiák (például elektromos autók) valós gazdasági és környezeti veszteségeit igyekszik leplezni.Íme a koncepció leleplezése a források alapján:
A narratíva megkérdőjelezése: A "veszteség-kábítás" koncepciója szerint a zöld technológiák elterjesztése mögött álló érvelés sokszor elhallgatja azokat a valós anyag- és energiaköltségeket, amelyeket a gyártás és az üzemeltetés generál.
A "zöld" mítosz: A kritika szerint a kábítás lényege, hogy a fogyasztókat elaltatják azzal az illúzióval, hogy a technológia önmagában megoldja a környezeti problémákat, miközben a veszteségek (pl. akkumulátorgyártás környezeti hatása) jelentősek.
Gazdasági-társadalmi vonatkozás: A koncepciót kifejtő forrás a dogmatikus hitvilághoz hasonló "zombi" viselkedésformaként írja le, amikor az emberek kritika nélkül elfogadnak egy információs csomagot a technológia nagyszerűségéről, figyelmen kívül hagyva a racionális érveket.
Összefoglalva: A leleplezés célja, hogy rávilágítson: a "veszteség-kábítás" egy olyan kommunikációs trükk, amely a veszteségeket sikerként tünteti fel a technológiai váltás során.
".... A világ első felszínközeli természetes hidrogén-készletét teljesen véletlenül fedezték fel Maliban, a Bamako-tól mintegy 60 kilométerre fekvő Bourakébougou nevű falu határában, 1987-ben. Egy kanadai társaság víz után kutatva végzett próbafúrást, és vizet ugyan nem talált, viszont észlelték, hogy a fúrt lyukból valami színtelen-szagtalan gáz áramlik fel. Egy mérnökük égő cigarettával a felszálló gáz forrása fölé hajolt, mire az berobbant. A mérnök nem halt meg, de csúnyán megégett. A kút szájánál lobogó tűz eloltása hetekig tartott, miután ez sikerült, betemették a lyukat, és el is feledkeztek róla.
Két évtizeddel később megalakult a Petroma nevű cég, mely újra elkezdett próbafúrásokat végezni a területen, ezúttal már nem víz, hanem szénhidrogének után kutatva. Hamar és meghökkenve ismerték fel: szénhidrogén nincs itt a talajban, hidrogén viszont annál több. További vizsgálódások és próbafúrások után a Petroma 2012-ben megkapta a világ első természeteshidrogén-kitermelési engedélyét. Megalakult a Hydroma nevű társaság, mely módosított Ford motort kapcsolt a Bourakebougu-közeli hidrogénkútra, azt rákötötte egy generátorra, és elkezdte árammal ellátni a falut, úgy, hogy a kipufogócsőből csak vízpermet távozott. Bourakebougut azóta is a hidrogén látja el energiával.
A Hydroma máig mintegy 35 fúrást végzett el azon a több mint 1200 négyzetkilométeres területen, melyre az engedélye szól. A térség természetes hidrogénje 98 százalékos tisztaságú, évi 5 tonnát termelnek ki belőle, és a nyomás, mellyel a gáz a felszínre tör, alacsony ugyan (4 baros), de folyamatos, és talán egy kicsit növekedni is fog. A becslések szerint 50-100 milliárd köbméter lehet a föld alatt ebben a régióban, néhol akár már 30 méter mélyen elérhető, másutt 1500 méter mélységig kell fúrni érte...."
Már ezen utóbbi fórum témát vezettem, amikor előkerült egy olyan másik emberi hülyeség / kábítás folyamat is, hogy többen elkezdték tagadni a hidrogénen alapuló energia termelést is, hogy olyan nincs is. Mert hidrogént nem lehet 'bányászni' direktbe. Pedig de van, bármilyen nyelvtani bűvészkedés és hókusz-pókolás esetén is. Tavaly, azaz 2023-ban, "francia szakemberek a világ eddigi legnagyobb geológiai hidrogénlelőhelyére bukkantak a franciaországi Lotaringiában, ahol az első becslés szerint 46 millió tonna lapulhat a gázból a föld alatt." ..."az Egyesült Államok Földtani Intézete (United States Geological Survey – USGS) szerint a bolygón ennél sokkal-sokkal több, összesen akár ötbillió tonna is lehet a természetes hidrogénből. ..." forrás
Akit érdekel bővebben is, a Netes Naplómban itt írok róla:
Az elektromotor hatásfoka kb 90% és más hűtés, fűtés veszteségek miatt, a végén az energia mérleg/arány semmivel sem lesz jobb, mint egy diesel autónál.
