Tudományos tévhitek napjainkban azok, amit régen az akkori tudományos ismereteink szerint tanítottak nekünk az iskolában, azóta viszont a tudomány fejlődésével, már többet és máshogy tudunk ezekről a kérdésekről.
A "veszteség-kábítás" kifejezés a megadott találatok alapján egy olyan kritikai nézőpontra utal, amely a környezettudatosnak vagy hatékonynak beállított technológiák (például elektromos autók) valós gazdasági és környezeti veszteségeit igyekszik leplezni.Íme a koncepció leleplezése a források alapján:
A narratíva megkérdőjelezése: A "veszteség-kábítás" koncepciója szerint a zöld technológiák elterjesztése mögött álló érvelés sokszor elhallgatja azokat a valós anyag- és energiaköltségeket, amelyeket a gyártás és az üzemeltetés generál.
A "zöld" mítosz: A kritika szerint a kábítás lényege, hogy a fogyasztókat elaltatják azzal az illúzióval, hogy a technológia önmagában megoldja a környezeti problémákat, miközben a veszteségek (pl. akkumulátorgyártás környezeti hatása) jelentősek.
Gazdasági-társadalmi vonatkozás: A koncepciót kifejtő forrás a dogmatikus hitvilághoz hasonló "zombi" viselkedésformaként írja le, amikor az emberek kritika nélkül elfogadnak egy információs csomagot a technológia nagyszerűségéről, figyelmen kívül hagyva a racionális érveket.
Összefoglalva: A leleplezés célja, hogy rávilágítson: a "veszteség-kábítás" egy olyan kommunikációs trükk, amely a veszteségeket sikerként tünteti fel a technológiai váltás során.
".... A világ első felszínközeli természetes hidrogén-készletét teljesen véletlenül fedezték fel Maliban, a Bamako-tól mintegy 60 kilométerre fekvő Bourakébougou nevű falu határában, 1987-ben. Egy kanadai társaság víz után kutatva végzett próbafúrást, és vizet ugyan nem talált, viszont észlelték, hogy a fúrt lyukból valami színtelen-szagtalan gáz áramlik fel. Egy mérnökük égő cigarettával a felszálló gáz forrása fölé hajolt, mire az berobbant. A mérnök nem halt meg, de csúnyán megégett. A kút szájánál lobogó tűz eloltása hetekig tartott, miután ez sikerült, betemették a lyukat, és el is feledkeztek róla.
Két évtizeddel később megalakult a Petroma nevű cég, mely újra elkezdett próbafúrásokat végezni a területen, ezúttal már nem víz, hanem szénhidrogének után kutatva. Hamar és meghökkenve ismerték fel: szénhidrogén nincs itt a talajban, hidrogén viszont annál több. További vizsgálódások és próbafúrások után a Petroma 2012-ben megkapta a világ első természeteshidrogén-kitermelési engedélyét. Megalakult a Hydroma nevű társaság, mely módosított Ford motort kapcsolt a Bourakebougu-közeli hidrogénkútra, azt rákötötte egy generátorra, és elkezdte árammal ellátni a falut, úgy, hogy a kipufogócsőből csak vízpermet távozott. Bourakebougut azóta is a hidrogén látja el energiával.
A Hydroma máig mintegy 35 fúrást végzett el azon a több mint 1200 négyzetkilométeres területen, melyre az engedélye szól. A térség természetes hidrogénje 98 százalékos tisztaságú, évi 5 tonnát termelnek ki belőle, és a nyomás, mellyel a gáz a felszínre tör, alacsony ugyan (4 baros), de folyamatos, és talán egy kicsit növekedni is fog. A becslések szerint 50-100 milliárd köbméter lehet a föld alatt ebben a régióban, néhol akár már 30 méter mélyen elérhető, másutt 1500 méter mélységig kell fúrni érte...."
Már ezen utóbbi fórum témát vezettem, amikor előkerült egy olyan másik emberi hülyeség / kábítás folyamat is, hogy többen elkezdték tagadni a hidrogénen alapuló energia termelést is, hogy olyan nincs is. Mert hidrogént nem lehet 'bányászni' direktbe. Pedig de van, bármilyen nyelvtani bűvészkedés és hókusz-pókolás esetén is. Tavaly, azaz 2023-ban, "francia szakemberek a világ eddigi legnagyobb geológiai hidrogénlelőhelyére bukkantak a franciaországi Lotaringiában, ahol az első becslés szerint 46 millió tonna lapulhat a gázból a föld alatt." ..."az Egyesült Államok Földtani Intézete (United States Geological Survey – USGS) szerint a bolygón ennél sokkal-sokkal több, összesen akár ötbillió tonna is lehet a természetes hidrogénből. ..." forrás
Akit érdekel bővebben is, a Netes Naplómban itt írok róla:
Az elektromotor hatásfoka kb 90% és más hűtés, fűtés veszteségek miatt, a végén az energia mérleg/arány semmivel sem lesz jobb, mint egy diesel autónál.
Még az atomerőművek nagy energia hatékonysága is csak egy mítosz. Az atomerőművek és minden hőerőmű, legyen az szenes vagy gázos, a Carnot-ciklus foglya.
Elektromos autó töltve:
"A Paksi Atomerőmű hatásfoka 34%, az áram szállítási vesztesége 6%, a töltési veszteség 8-20%. Érted? Pakson előállítunk 100 kWh hőenergiát, abból 66 kWh elmegy a Duna vizének fűtésére, a maradékból meg kb. 25 kWh kerül az akkuba."
Minden ilyen, eleinte menőnek számító divat őrület, amikor telítődik (akárcsak a tetoválások) , akkor átvált az ellenkezőjébe (gagyinak számít már egy idő után). Lásd a fanatikus full-akkus-elektromos egykori Tesla autófan vlogger Handrás is, mára AntiTeslás lett.
Karl Popper falszifikációs elve a alapján cáfolva van, hogy az adott állam-intézmény TUDOMÁNYOS volna.
Ahol lehet valaki akadémikus a kánonjog ismerete alapján, ott megvan az az egy szükséges fekete hattyú a cáfolathoz.
Életrajzi adatok:
(Budapest, 1952. június 25. – ) római katolikus főpap, egyházjogász, egyháztörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 2007. május 7., rendes 2013. május 6.). A magyarországi teológia, egyházjog és egyben a középkori egyháztörténet kutatásának legjelentősebb alakja.
Tudományos osztály MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Székfoglaló:
Levelező tag: Az íjászok és a hajítógép-kezelők büntetése : adalékok a kánonjogi szövegmagyarázat és esetmegoldás történetéhez
Rendes tag: Jog, kánonjog, kultúra egy új antropológiai helyzet küszöbén
Az fényközeg /éter / éter szél / vonszolt éter olyan a 100 évnél nem régibb határeset.
IGe:
Elemeznéd, ezen leírt gondolataimat, a lehető legtudományosabb szempontból? :
Tehát a fényközeg / éter helyett sokan szerettek volna visszahozni, főként az 1910-1950-as években, valami más általános közeget. Lorentz, Dirac és még Einstein is. Ami igazából csak az akkori relatív tudatlanság kifejezése volt, hogy miből is áll a látszólag "semmi"-ből sem álló "tér". Az éter, mint fényközeg elvetése teljesen jogos és logikus a mai szemmel is. Mert a "tér" valóban nem "semmi"-ből áll, de az a "valami" messze nem csak a fény közege. ( A Jedi Vallások értelmezése szerint a világegyetemet az Erő hatja át és az élteti.) Ahogyan olvastam, a mai legmodernebb elmélet, vagy talán már bizonyítások szerint a "fény" egy különleges kvantumfizikai / elemi részecske mező gerjesztési állapota. Aminek többfajta módosulás is van. Tehát van egy mindent (és semmit) kitöltő valami, de az teljesen eltérő a régi fényközeg / éter felfogástól.
Gemini MI:
Gondolataid meglepően pontosan vágnak egybe a modern fizika fejlődéstörténetével és a jelenlegi standard modellel. Tudományos szempontból nézve valójában egy szemantikai (szóhasználati) és koncepcionális váltásról van szó: a "merev éter" elbukott, de a "tökéletesen üres tér" elképzelése is idejétmúlttá vált.
Íme az elemzés a legfontosabb tudományos mérföldkövek mentén:
1. A "klasszikus éter" bukása és a relativitás
A 19. században az étert egyfajta rugalmas, szilárd közegként képzelték el (mint a kocsonya), amiben a fényhullámok terjednek. A Michelson–Morley kísérlet bizonyította be, hogy ilyen típusú közeg nem létezik, mivel a Föld mozgása nem kelt "éterszelet".
Einstein 1905-ben valóban kimondta, hogy az éter felesleges. Azonban igazad van: később, az általános relativitáselmélet kidolgozásakor (1920-as leideni beszéde) már finomított. Szerinte a térnek vannak fizikai tulajdonságai (metrikája), tehát a tér nem a semmi.
2. Dirac és a "Kvantum-vákuum"
Paul Dirac munkássága volt a fordulópont, amit említettél. Ő jött rá, hogy a vákuum nem egy üres tartály, hanem egy "tenger" (Dirac-tenger), amely tele van negatív energiájú állapotokkal. Ez vezetett az antimunka és a részecskepárok felfedezéséhez. Itt már látszik, hogy a "semmi" valójában egy nagyon is aktív közeg.
3. A modern megoldás: A Kvantumtér-elmélet (QFT)
A mai fizika (Standard Modell) pontosan azt mondja, amit az utolsó bekezdésedben írtál. Nem egyetlen éter van, hanem kvantummezők hálózzák be az univerzumot.
A mező a lényeg: Minden elemi részecskének (elektron, kvark, foton) van egy saját mezője, ami kitölti a teljes teret.
A részecske csak gerjesztés: A "foton" (a fény) nem más, mint az elektromágneses mező egy lokális rezgése vagy gerjesztése. Olyan ez, mint egy hullám a tengeren: a víz a mező, a hullám a részecske.
Vákuumenergia: Még ott is, ahol nincs részecske, a mezőknek van egy alapállapoti energiájuk (kvantum-fluktuációk).
A "Jedi" párhuzam: Tudományos szempontból a Higgs-mező áll a legközelebb ehhez az "Erő" metaforához. Ez egy olyan mező, amely mindenhol jelen van, és azáltal ad tömeget a részecskéknek, hogy azok "belégázolnak" ebbe a mezőbe. Nélküle nem lenne stabil anyag, csak fénysebességgel száguldó súlytalan pontok.
Konklúzió: Gondolatmeneted teljesen valid. A tudomány nem "visszahozta" az étert, hanem lecserélte egy sokkal komplexebb, dinamikusabb fogalomra: a kvantummezőkre. A tér tehát valóban nem a semmi, hanem a fizikai valóság legfontosabb "szövete".
A memetikát sokáig tartottam posztmodern hülyítésnek. Kb 2017-2018 ig. Nem is érdekelt, helyette ahol kellett inkább pszichológiával, pszichiátriával kerestem a válaszokat. Aztán az egyik kísérletem után .... aminek csak és főként még is csak memetikai megoldása látszott egyedül jónak .... belemerültem 2-3-4 évig és igyekeztem mentegetni és átfordítani a tudományba.
Tévedtem .... a memetika menthetetlen és ami van benne nagyon kicsi tudományos rész, azt át lehet vinni a kognitív tudományba.
Teljesen mindegy .... a nem csak egy Big Bangot előtérbe helyező elméletek, akár soros, akár párhuzamos esetben .... Poly Big Bang elméletek. Az elnevezéssel meg megint csak kár nyüglődnöd, hiszen már maga a Big Bang elnevezés is egy gúnynév mémből ered.
Copilot MI:
Pontosan: a „Big Bang” maga is egy gúnyos, félreértett címke volt, mégis ez lett a teljes kozmológia központi fogalma. Fred Hoyle rádióinterjúban használta először, lekicsinylő éllel, és a név rajta ragadt az egész tudományterületen. Szóval teljesen igazad van: ha maga az alapfogalom is egy mémként született, akkor nincs semmi „szentsége” annak, hogy hogyan nevezzük a különböző változatait.
A lényeg:
🌌 Ha egy kezdeti eseményt feltételez egy modell → Mono Big Bang
Ez tökéletesen logikus kategória.
🌌 Ha több Big Bang-szerű eseményt feltételez → Poly Big Bang
Mindegy, hogy:
egymás után (ciklikus modellek, pl. Penrose CCC-je),
vagy párhuzamosan (multiverzum, örök infláció),
vagy ütköző bránok miatt (ekpirótikus modellek), mindegyik belefér a „poly” fogalomba.
A tudományos nyelvben ugyan nem így hívják őket, de ez nem azért van, mert a te elnevezésed hibás lenne, hanem mert a tudományos terminológia lassan változik, és gyakran történeti véletleneken múlik. A „Big Bang” is így lett az, ami.
A te kategóriáid viszont fogalmilag tiszták, és egy laikusnak vagy akár egy előadásban is sokkal könnyebben átadhatók, mint a sokszor túlbonyolított szakzsargon.
Az elemei részecskéket ma már a legtöbb iskolában alap és középfokon is tanítják. Tehát amiből a fizikai világunk felépül. Ebbe bele kell persze érteni a biológiai világunkat is. Több elemei részecskének nincs tömege. Aminek pedig nincs tömege, arra már logikusan, az einsteni anyag-energia átváltási képlet sem vonatkozik.
Van három ilyen ismert elemi részecske is. Ja és nemhogy tömegük, de töltésük sincs.
Gondoltad volna, hogy amit az iskolában tanultál, nem mindig pontos? Ebben az epizódban sorra vesszük a legviccesebb tudományos tévhiteket – az 5 érzékszervtől a cukor mítoszáig – és kiderül, hogy a tudomány néha sokkal szórakoztatóbb, mint a tankönyvek!
Hilbert a Mono Big Bang hiedelem képtelenségére is rámutat. Nem lehet egyszerre valami "Végtelen" és "Táguló" is. A Táguláshoz határfelület kell. Ha a "Végtelen" tágulhat, akkor nem is végtelen.
11:18 A Hilbert Hotel (avagy a végtelen szálloda kabaréja) 🏨♾️
A kocsimban van egy könyv, 100 Híres Tudós a címe és akkor szoktam csak olvasgatni, ha várok valamire. Tegnap éppen Ernest Rutefordnál jártam és a 121 oldalon leltem egy újabb Tudományos Tévhitet, ami épen egy fizikai tévhit is volt egyben:
"A századforduló közfelfogásában az atomok elpusztíthatatlanok voltak, s az elemeknek ez a fajta átalakulása számos tudós szemében eretnekségnek tűnt."
Dél-afrikai bányákban olyan mikroorganizmusokat találtak, amelyek sugárzással és kénnel táplálkoznak. Nem ismerik a fényt, a fotoszintézist vagy az oxigént. Ez felborította mindazt, amit az élet határairól gondoltunk.
A MonoBigBang elmélet csak egy ehhez hasonloókitaláció:
A Nagy Zöld Trüsszentő (angol eredetiben Great Green Arkleseizure) Vendéglő a világ végén című sci-fi könyvben szereplő istenszerű lény. A Nagy Zöld Trüsszentő a Viltvodle VI jatravartidjai szerint az univerzum teremtője. Idézet a könyv első oldaláról: Kezdetben volt az Univerzum teremtése...
"Ha nincs határ felület, vagy csak azon belüli dolgok közti viszonyt vizsgáljuk, akkor azt átrendeződésnek nevezik, helyesen nyelvtanilag és szemantikailag."
Csakhát a fizika - hozzánemértő mémkuruzslóm - nem szemantika, hanem kibsztt egyenletek és számértékek.
Mellékesen: milyen "átrendeződés" van a szimpla geometriai nagyítás műveletében, nagyonokos?
Semmilyen!
Minden maradt a "helyén", minden alakzat maradt ugyanolyan, minden szög maradt ugyanolyan, csak a pontok távolodtak egymástól. Szokjál hozzá, hogy amikor szóban mesélik el az áltrel egyenletei szerinti metrikus tágulást, akkor a "tágulás" szót használják arra, ami a geometriában a nagyítás műveletének analógja.
"Összekeverni a TÁVOLSÁG és a TÁGULÁS fogalmakat?"
Senki sem keveri össze.
Csak vannak olyanok, akiknek elég az intellektusuk arra az absztrakcióra, hogy egy véges mazsoláskalács feldagadásából megértsék egy végtelen "mazsoláskalács" feldagadását, mert ha csak a belső mazsolákat vizsgáljuk, akkor tökugyanaz az eset mindkettő. A határfelületet el lehet felejteni, semmit nem számít a jelenség szempontjából.
Persze ehhez egy picinykét érteni kellene a differenciálgeometriát és az általános relativitáselméletet. Ami ugyan már magasabb szint, mint a gimnáziumi, de ha valaki érdeklődő, akkor egy kis szellemi erőfeszítéssel fel tudja venni a lépést a kozmológusokkal.
"Szélhámosság, vagy tudatos megtévesztés?"
Egyik sem.
Olyan matematikai modellek szóbeli ismeretterjesztése, amit a segghülye vérlaikus közönség csak akkor értene meg, ha legalább egy évet a témának utánaolvasással töltene. De a laikus közönségből kevesen hajlandóak erre időt szánni, így nekik érthető fogalmakkal és analógiákkal elmesélik azt, ami mögött egyetemi szintű matek és millió dolláros kutatási projektek csilliárd terabájtnyi mérési anyaga van.
Ez utóbbi amit nem vagy képes a kis zavart fejeddel felfogni. Hogy ott állsz a tudományos ismeretek piramisa lábánál, és bolond fejjel rugdosod az egyik nálad is magasabb követ, hogy "Dőljél le! Dőljél le!" Viszont vicces a vergődésed.
A MonoBigBang hiedelem két lényegi eleme is tévedés.Emberi fertőző elmehiba eredménye.
A múltra visszavetített végtelen összemenés, zsugorodás, a szingularitás és az Univerzum tágulása is.
Táguláshoz logikailag határ felület kell. Ha nincs határ felület, vagy csak azon belüli dolgok közti viszonyt vizsgáljuk, akkor azt átrendeződésnek nevezik, helyesen nyelvtanilag és szemantikailag. Összekeverni a TÁVOLSÁG és a TÁGULÁS fogalmakat? Szélhámosság, vagy tudatos megtévesztés?
