A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
"mivel az objektum haladása sem lehet gyorsabb, mint az energia kiegyenlítődés sebessége, így gyakorlatilag mindig a már majdnem beállt egyensúlyú fénysebességű térben halad, gyakorlatilag a sebesség változása azonnali. Kivétel ez alól, amikor nagyobb energia transzfer van- Ekkor az objektum sebessége és a helyi B részecske mező rezgése között nagy a sebesség különbség (korábban részleteztem, hogy az energia kiegyenlítődés fordítottan arányos a sebesség különbséggel), ezért képes lehagyni az energia kiegyenlítődést. Viszont ilyenkor a B részecske anyaga feltorlódik előtte (lassabbnál utána), mert nem tud elég gyorsan megnyúlni, és ilyenkor a B részecske mező felhalmozódott tömege fékezi le az objektumot. "
Erről meg az jutott eszembe, hogy Egely az egyik videójában
(és valamelyik 'Tértechnológia' könyvében) azt 'fejtegeti', hogy úgy lehet 'vákuumenergiát' "kicsatolni" a térből, hogy elektronokat gyorsítunk fel, de nem a 'hagyományos', szinuszos gyorsítással, hanem extrém nemlineáris gyorsítással, majd a 'szelídebb' 'lefutás' alatt lehet kinyerni az 'ingyen-energiát'. (megfelelően ötletes technikai megoldásokkal...)
Igaz lehet-e ez az állítása Egely-nek szerinted, kedves Cseik ?
(a 2007-es hsz-om "második felére" adandó válaszodat is nagyon várom !) ;-)
Kijelenthetjük, általában a fénysebességnél nincs nagyobb sebesség. viszont a fénysebesség meghatározása kicsit komplexebb. a fénysebesség, vagyis egy térrészre értelmezett fénysebesség az maga a térrész Térsebessége, vagyis a G részecskék és B részecske anyag rezgésének - korábban magyarázottan egymásra ható, szinkronizálódó - sebessége. Ez a sebesség függ a térrészben lévő fajlagos mozgási energiától (összes mozgási energiából mennyi jut egy G részecskére) és a B részecske mező nyomás állapotától. (fajlagos sűrűség)
- Tehát ha egy térrészben a B részecskék kitágulnak, akkor a fénysebesség csökken, ha összenyomódnak, akkor a fénysebesség nő. A B részecske mező fajlagos sűrűségét közvetlenül megváltoztatja a gravitáció, mágnesesség és az atomos anyag mozgása által generált kompresszió/depresszió a B részecske mezőben.
- Ha a térrészben a fajlagos mozgási energia nő, akkor a fénysebesség nő, ha csökken, akkor a fénysebesség csökken. A mozgási energiát közvetlenül megváltoztatja a hőmérséklet változás, gravitáció és elektromágnesesség.
Vagyis minden ismert alap kölcsönhatás változása egyben a lokális fénysebességre is hatással van.
Példaként: a Föld felszínén a fénysebesség kisebb, mint a Hold felszínén, mert a Holdon gravitáció kisebb, a kisebb gravitáció a B részecske mező kisebb fajlagos tömeget eredményezi így, közel azonos mozgási energia mértéket véve, az 1/2*m*v(négyzet)=állandó miatt a Térsebesség nagyobb, mint a Földön.
(A tér energia szintje, vagyis egy térrész összesített mozgási energiája igen nagy távolságokban közel azonos, mert az energia szabadon kiegyenlítődhet. Ezért, ha csak nincs valahol extrém energia transzfer - pl. szupernova robbanás - akkor állandónak vehető.)
Egyszóval, a fénysebesség folyamatosan változik, kvázi egy objektum megnövelheti vagy csökkentheti a fénysebességet maga körül. Tehát a fénysebesség mindig szigorúan egy kicsiny térrészre értelmezhető határ.
Akkor lépheti át valami a fénysebességet, ha egy nagyobb Térsebességű térrészből halad át egy kisebb Térsebességű térrészbe. De mivel az objektum haladása sem lehet gyorsabb, mint az energia kiegyenlítődés sebessége, így gyakorlatilag mindig a már majdnem beállt egyensúlyú fénysebességű térben halad, gyakorlatilag a sebesség változása azonnali. Kivétel ez alól, amikor nagyobb energia transzfer van- Ekkor az objektum sebessége és a helyi B részecske mező rezgése között nagy a sebesség különbség (korábban részleteztem, hogy az energia kiegyenlítődés fordítottan arányos a sebesség különbséggel), ezért képes lehagyni az energia kiegyenlítődést. Viszont ilyenkor a B részecske anyaga feltorlódik előtte (lassabbnál utána), mert nem tud elég gyorsan megnyulni, és ilyenkor a B részecske mező felhalmozódott tömege fékezi le az objektumot. Pl a Cserenkov sugárzás is ebből fakad. Tehát a fénysebességnél gyorsabb haladás korlátolt hatótávolságú, egyszeri jelenség.
Kvantumos összefonódás nem létezik, az csak rossz mérési metodika.
Tachion nem létezik, az csak egy teoritikus részecske.
----
a második felére majd még visszatérek, később. most munka van.
"A Térsebesség meghatározza, hogy milyen sebességgel haladhat egy jel a térben, vagyis a fénysebességet. Ez adja meg minden interakció sebességét, például, hogy egy kristályszerkezetben az atomok milyen sebességgel hatnak egymásra."
Vagyis -ha jól értem-, ezzel azt mondod, hogy a Te elméleted szerint is a fénysebességnél nincs nagyobb sebesség, sem 'anyagi', és "hatás"/információ-átvitel esetében is ?!
De ha így van, akkor 'mit kezdjünk' a "tachionok"-kal, és az ú.n. "kvantumos összefonódás" nevü 'jelenséggel', amiknek ugye -állítólag!- a legérdekesebb tulajdonságuk az, hogy a fénysebességnél gyorsabbak.
(sőt!, az utóbbi 'azonnali'... ;)
"Annyit sikerült kimérnem, hogy éjszaka, amikor lehűlés van, a belső hőmérséklet gyorsabban esett, mint ahogy a külvilág felé leadott hőmennyiségből várható lenne. vagyis hőátadás nélküli hőváltozás is volt, amit csak a B részecske mező fajlagos tömeg növekedése okozhatott. ami megfelel az elméletem szerinti éter változásnak."
" mikor lehűlés van, a belső hőmérséklet gyorsabban esett, mint ahogy a külvilág felé leadott hőmennyiségből várható lenne."
Erről meg az a 'reciprok' megfigyelés jutott eszembe, hogy egyszer csináltak egy olyan kísérletet, hogy egy 'elegendően nagy' méretű, jól leszigetelt ólomgömb-be, hőérzékelőket helyeztek el, és figyelték az ólomgömb hőmérsékletének változását. Ez ugye exponenciális görbe mentén csökkent, és elért egy minimum értéket. De több hét után -érdekes módon-, az ólomgömb legbelső részének hőmérséklete megemelkedett, és ezen a magasabb hőfokon maradt. (miért... ?! ;)
Azt hiszem ezzel a kísérlettel 'korrelál' az a csillagászok által megfigyelt
"máig sem tisztázott" 'égi jelenség', hogy
egyes, a Naprendszer külső! bolygóinak holdjain vulkanikus tevékenységet, vagy máshol
'gejzír'/forróvíz kitöréseket figyeltek meg, holott
-a 'standard' számítások szerint-, ezeknek a holdaknak, ott a 'mélyűr nagy hidegében', "a Naprendszer kialakulása óta" már rég' ki kellett volna hűlniük, gyakorlatilag a 'környezet' -kb. -200Cfok körüli- hőmérsékletre, teljes 'keresztmetszetükben' ... ! De nem. (a tények makacs dolgok...
persze tudom, vannak 'magyarázatok', hogy a bolygó gravitációja melegíti a holdat,
de akkor miért van az, hogy az egyiket 'melegíti', a másikat meg nem... ;)
Na 'mindegy', gondoltam leírom ezt, hátha gondolat-ébresztő/ötletadó lehet.
A G részecskék mozgási és B részecskék rezgési sebessége összefüggő, egymásra ható tulajdonságok. Egy térrész egyensúlyi helyzetében ez a két sebesség mindig azonos arányt vesz fel. Pontosabban a G részecskék átlagos haladási sebessége 0.28-ad része a B részecske anyag rezgésének maximális sebességének. Ezt korábban részletesen levezettem, most csak vázlatban: a G részecske úgy tud áthaladni a B részecske anyagán, ha azt megnyújtja. Amikor a G részecske sebessége nagyobb, mint a B anyagának rezgési sebessége, akkor a mozgási sebességének egy részét átadja a B részecske anyag belső feszültségének, ami megnöveli annak rezgési sebességét is. Ha viszont lassabb, akkor a B részecske anyagi rezgése gyorsítja a G részecskét, ezzel veszítve a saját rezgési sebességéből. Ez mindig azonos arányban tartja a két sebesség értéket. Ezt az egyensúlyi sebességet én a G részecske sebességével határozom meg, mivel ha azt tudjuk, akkor tudjuk a B rezgési sebességét is. Ezt hívom Térsebességnek.
Egy adott Térsebesség más-más összes mozgási energia értéknél is lehetséges, illetve azonos mozgási energia jelenlétében más-más Térsebességek is beállhatnak, függően attól, hogy a B részecske anyaga milyen fajlagos sűrűségű. Vagyis hogy egy adott térfogat részében a G részecske tömegéhez képest, mennyi B részecske anyag van. [1/2*]m*v(négyzet)=állandó. Ha a B részecske anyag sűrűbb, akkor azonos összesített mozgási energiánál kisebb a Térsebesség. Ill fordítva.
A Térsebesség meghatározza, hogy
- milyen sebességgel haladhat egy jel a térben, vagyis a fénysebességet. Ez adja meg minden interakció sebességét, például, hogy egy kristályszerkezetben az atomok milyen sebességgel hatnak egymásra. Ez a kristály rezgési sebessége.
- a protonok és elektronok milyen rezgést végeznek, vagyis a hőmérsékletet. magyarázat: a proton és elektron tömege közel állandó, a G részecske tömege állandó. Amikor a G részecske nekiütközik valamelyiknek, akkor azt az m*v értékkel tudja kilendíteni a helyzetéből. Nagyobb sebességgel jobban, kisebb sebességgel kevésbé. A sok sok G részecske ütközés hatására létrejövő rezgés pedig a hőmérséklet. Mint ahogy te is tudod. Csak az oka más, mint ahogy képzelik.
A kísérletemben azt akarom kimutatni, hogy a fénysebesség nem állandó, a föld forgásával párhuzamosan ciklikusan változik. Ebből pedig az következik, hogy a Térsebesség változik. A Térsebesség két okból változhat, vagy a G részecskék sebessége változik, vagy a B részecske anyagának fajlagos tömege.
A fajlagos tömeg akkor tud változni, ha a B részecske mezőben a B részecskék egymáshoz képest elmozdulnak; összenyomódnak vagy kitágulnak. Az elméletem szerint ez következik be az által, hogy a föld haladási és forgási sebesség eredője változik a forgás alatt és ez változó mértékű elmozdulást (összenyomódást) generál az étermező B részecskéinél.
Viszont a részecskék sebessége is meg tud változni azonos fajlagos tömegnél is, ha megváltozik a tér összesített mozgási energiája. Vagyis ha hőt közlünk a rendszerrel, akkor megnő a protonok és elektronok rezgési sebessége, ami az impulzusok visszahatása révén, gyorsítja a G részecskék sebességét és ezzel a Térsebességet növeli. Illetve fordítva.
Tehát amikor csak azt mérem, hogy nő a kristály oszcillátor frekvenciája, akkor ebből még nem lehet tudni, hogy :
- az éter B részecskéinek kitágulása, vagyis a fajlagos tömeg csökkenése miatt ([1/2]*m*v(négyzet) = állandó), vagy
- a G részecskék sebesség növekedése miatt következik be.
Plasztikusabban:
a) B fajlagos tömeg csökkenés, B részecske mező tágulás -> G Részecske sebesség növekedés -> hőmérséklet emelkedés
b) hőmérséklet emelkedés -> G részecske sebesség növekedés -> B fajlagos tömeg csökkenés, B részecske mező tágulás
Ez pont olyan, mint a gázok térfogat-nyomás-hőmérséklet összefüggése. Valójában pont ugyan úgy is működik. Ha csak a gáz belső nyomását és hőmérsékletét tudjuk mérni, de nincs információnk a térfogat változásról és a külső hőtranszferről, akkor ebből a két adatból nem tudjuk eldönteni, hogy a melegedés okozza a nyomásnövekedést, vagy a nyomásnövekedés okozza a melegedést.
Annyit sikerült kimérnem, hogy éjszaka, amikor lehűlés van, a belső hőmérséklet gyorsabban esett, mint ahogy a külvilág felé leadott hőmennyiségből várható lenne. vagyis hőátadás nélküli hőváltozás is volt, amit csak a B részecske mező fajlagos tömeg növekedése okozhatott. ami megfelel az elméletem szerinti éter változásnak.
cseik 1971 "előjött a régi hőmérséklet probléma, vagyis hogy amikor a frekvencia változik akkor a hőmérséklet is. ennek korrekciójára végeztem kísérleteket, ami részben megoldotta a problémát, de nem teljesen. tehát mindig amikor változik a frekvencia, vagyis az elméletem szerint változik a tér határsebessége (G részecskék mozgási, és B részecskék rezgési sebessége) akkor a hőmérséklet is változik. bele gondolva az elméletem szerint ennek így is kell lennie, mivel a határsebesség határozza meg az atomok rezgési sebességét, ami köztudottan a hőmérséklet. de be kéne bizonyítani előbb, hogy nem a hőmérséklet változás változtatja meg a frekvenciát, hanem egy közös hatás (amit kimérek tulajdon képen a kísérlettel) változtatja meg mindkettőt párhuzamosan."
"nem a hőmérséklet változás változtatja meg a frekvenciát, hanem egy közös hatás (amit kimérek tulajdon képen a kísérlettel) változtatja meg mindkettőt párhuzamosan."
Namost, nem értem: pontosan mit is akarsz kimérni kedves Cseik, mi is az a "közös hatás", ami egyszerre, "párhuzamosan", változtatja meg a "G részecskék mozgási, és B részecskék rezgési sebességét" és a "hőmérséklet változás"-t ? (bár én eddig úgy tudtam, hogy a 'hőmérséklet', az az anyag mozgási/rezgési állapota - kvázi...)
Szóval ezt a rész még jó lenne ha tisztáznád ! Köszi. ;-)
"...addig nem veszik komolyan, amíg olyan jelenséget nem sikerül produkálni, ami a mai elméletekkel abszolut nem magyarázható."
Én javasoltam két konkrét mérést.
Az egyik javaslatom, hogy az űrállomáson meg kellene mérni, hogy az űrállomás mozgása miatt megváltozik-e az űrállomásról mérhető fénysebesség. Ez többféle módon is megvalósítható. Az egyik a klasszikus MM kísérlet. Szerintem ezeknek a kísérleteknek pozitív eredményt kellene hozni, amely számszerűen előre jelezhető és ellenőrizhető.
A másik javaslatom, hogy nézzük meg egy inga segítségével, hogy forog-e a Hold a saját tengelye körül? A "modern" fizika szerint forog, de az én Gravitáció mezőelméletem szerint nem forog. Ez is egy konkrét kísérlet, amelyhez még számolni sem kell.
Mindkettő ellentétes a mai felfogással.
Te ezeket nem látod komolyan vehető bizonyítékoknak?
nem a wolfram mennyisége a szűk keresztmetszet hanem a formája. nekem vékony lapok kellenének. szétszedtem kondit, abban van de azok nagyon kicsi felületek. majd kitalálom...
a bizonyítás nehézsége, vagyis hogy a mért eredmények/jelenségek* bizonyító erejűek legyenek, hogy ezek nem újak, csak az okok mások, mint aminek gondoljál. tehát addig nem veszik komolyan, amíg olyan jelenséget nem sikerül produkálni, ami a mai elméletekkel abszolut nem magyarázható.
* ilyen jelenség a dinamikus gravitáció, Égelyék áramtermelője, vagy te is kipróbálhatod h beraksz grafitot a mikróba és részben vas lesz belőle, fény nyomás és sorolhatnánk napestig. egy részére van valami ákombákom magyarázat, a többit negligálják.
pl. a félvezető technológia. a hivatalos magyarázat szerint a szennyező anyag többlet vagy kevesebb kötési potenciálja 'vándorol'. pedig az nem tud vándorolni, stabilan kapcsolódik az atomhoz. vagy h a generátorban a mágnes kergeti a szabad elektronokat. akkor hogy a viharban lehet elektront kivonni a rendszerből? pedig kijön, pl amikor megbax valakit a 240v. onnantól a rendszerben kevesebb lesz az elektron? vagy a dörzsölésre keletkezett statikus töltés csak úgy ott terem? nem. csak nem ismert a valós oka az áram gerjesztésnek és úgy általában az elektronok viselkedésének.
mindegy is. majd ha lesz valami kézzel fogható, úgyis értesülsz róla, mert rögtön publikus lesz.
1985 "Mindennek rendelt ideje van." ( Prédikátor 3:1 )
(de csak a megvalósítható dolgok közül valósulhat meg az, ami megvalósulhat... ! ) ;-)
pk1 1986 "Jó. De mikor rendelték meg magát a rendelést? És a rendelés rendelését?? (a sor végtelen) "
Ez csak játék a szavakkal...
;-/
Valójában a "rendelés" (valaminek a megtörténte), az vagy magából a kaotikus-rend-szer-ből eredő 'automatizmus' (ok-okozati következmény), vagy 'cél-orientált' deus ex machina... ! ("csoda" ;) ;-)
deus ex machina > egy váratlan, nem várt esemény, ami hirtelen és csodás módon megold egy addig reménytelennek tűnő helyzetet, gyakran külső, természetfeletti beavatkozás formájában.
Lehet, ha segítenél, és nem csak kekeckednél, akkor hamarabb megjelenne a könyvem.
Persze sokkal könnyebb gúnyolódni azon, hogy miért ilyen sokára.
Tudod megírni egy könyvet nem egyszerű.
Nekem nincs írói vénám, mert műszaki ember vagyok, nehezen fogalmazok.
Ráadásul mindennek utána kell nézni, ami sok idő.
A hivatkozásokat gyűjtögetni kell, amelyeket eleinte még nem gyűjtöttem.
Sok dolgot olvastam, de már nem mindenre emlékszem, hogy hol.
A könyvemben sok ábra szerepel, amelyeket meg kellett rajzolni.
Ehhez sincs segítségem, de szerencsére van egy jó rajzolóprogramom.
Miután sikerült összehozni egy könyvet ábrákkal együtt, le kellett fordítani angolra. Sokáig próbálkoztam szakfordítóval, de nem ment. Most, a fordítóprogramok segítségével már én magam is le tudom fordítani, de azt is át kell nézni mondatról mondatra. Az ábrákat is újra kell rajzolni angol feliratokkal. Ez is sok idő.
Ezután keresni kellett olyan helyet, ahol ki tudom adni.
Ez sem egyszerű, mert a nevesebb helyeken nem engednek olyant megjelentetni, amit a hivatásos szakemberek elleneznek. Maradnak azok a helyek, ahol nincs cenzúra. Ezeken a helyeken meg az olvasóknak nehéz, mert a keresőprogramok ezeket a helyeket figyelmen kívül hagyják.
Valamelyik nap megkérdeztem a ChatGPT-t hogy milyen publikációs helyeket ajánl.
Például a viXra, ahol Cseik elmélete is olvasható, még véletlenül sem szerepelt az ajánlások között.
Amikor konkréten rákérdeztem, akkor meg azt bizonygatta, hogy a viXra egy kétes hírű hely, nem elismert tudományos hely.
A keresőprogramok is figyelmen kívül hagyják a viXra-t.
Vannak olyan lapok, amelyek cenzúra nélkül dolgoznak, de a szerzőnek fizetnie kell a megjelentetésért.
Szóval nagyon macerás a publikálás, ha azt akarod, hogy sokan olvassák a művedet, és ne kerüljön óriási összegbe. A papíralapú könyvkiadás pedig a legdrágább.
Igen, érthető volt amit írtál, a probléma csupán azzal van, hogy az első pontban azt írtad, hogy a fényközeg 'mibenvalóságát' majd csak a könyvedben fogod kifejteni, de sajnos az meg olyan mint a horizont vonala: minél jobban 'közeledünk' hozzá, az annál jobban 'távolodik'... ! (a tapasztalatok szerint...) ;-/
Az jó hír, nem is kell sokáig várni, mivel azt ígérted, hogy még ebben az évben megjelenik a könvyed. És az ugye elképzelhetetlen, hogy nincs is ilyen könyved, csak a pofád volt nagy.
A háromméteres gömbhéj alakú hullámaid ostobaságát pedig már a PET működése is alapjaiban cáfolja. Tudod, ez az a kérdés, amely elől rémülten szoktál messzire menekülni...
