A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
igy mar ok, ertem a kerdest. azt is sejteni velem h mi okozza a zavart. le fogom irni a G reszecske hatast reszletesen, de ido hianyaban nem most.
az elektrosztatikus vonzast es taszitas a gravitacio egy szakasza. reszletesen leirtam a 257 hszben.
az x tengely a ket objektum tavolsaga.
a ket objektum kozott megvaltozik a G reszecskek sebessege, ket okbol.
a piros vonal mutatja azt a valtozast, ami azert kovetkezik be, mert a masik objektum felol erkezo es a vizsgalt objektumnak utkozo G reszecskek nem a gravitacios hatastol mentes normal terbol, hanem a masik objektum S mezojebol erkeznek es ezert lassabbak mint az ellenkezo oldalnak utkozok. a vonal a vonzast mutatja.
a kek vonal mutatja azt a valtozast, ami azert kovetkezik be, mert a ket objektum kozotti terben lassabbak a G reszecskek az elobbi okbol, es a lassabb reszecskek egymassal szemben haladva kisebb mertekben nyomjak ossze a B reszecskeket es azok surusege ezert csokken. az energia egyensuly miatt a kisebb surusegu B mezo rezgesi sebessege nagyobb, ami gyorsitja a G reszecskeket. a vonal a taszitast mutatja.
a ket fuggveny kulonbsege adja meg, hogy a vonzas es taszitas hogyan viszonyul egymashoz. ahol a kek van lejjebb (a taszitas kisebb mint a vonzas) ott az eredo a vonzas, ahol a kek van feljebb, ott az eredo a taszitas. a ket hatas eredoje a kovetkezo abran lathato
a kek vonal qz elozo abra kek es piros vonalanak a kulonbsege. ahol a kek vonal az x tengely altt van ott vonzas van, ahol felette ott taszitas. az also sor romai I-es szakasz a gravitacio, a romai II-es szakasz az elektrosztatikus hatas aminek G2-G1 szakasza a esz taszitas, a G1-GI szakasza az esz vonzas.
Nem értem miért "tul komplex" a kérdésem, hisz' ennél egyszeűbben nem tudom leírni: hogyan valósul meg/alakul ki a mágneses és elektrosztatikus vonzás-taszítás hatás a Kettős Elemű Univerzum elméletében, az egy alap részecske két megjelenési formájának (a B és G részecske) 'közreműködésével'? És miért van távolság- és anyagfüggőség? (sajnos nem tudom máshogy/egyszerűbben megfogalmazni.) ;-/
Mivel eddig 'úgy vettem le', hogy a legtöbb hatás a "G részecskék" 'be-, ki-, le-, fel-, meg-, el-, át-, rá-, ide-, oda-, szét-, össze-vissza' áramlásával magyarázható (bocsi... ;), ezért azt gondolnám, hogy ez esetben is valami ilyesmiről van szó, de fantáziám szerénysége miatt bizonyos részleteket nem tudok kitalálni. (sőt az is nagyon valószínű, hogy amit eddig kis-spekuláltam, az is hibás elmélet... ;) ;-)
Meg tudnád magyarázni kedves cseik, hogy hogyan 'működik' a "G reszecske"-kel a mágneses és elektrosztatikus vonzás-taszítás olyan 'nagy' távolságra, és ezek a hatások miért 'anyag-függők'... ?! ;-o
egely ezekben butasagokat beszel. minden kiserlete FISSZIO hiaba mondja ra h fuzio.
a katalizatorokkal sincs teljesen igaza. kemiai es biologiai folyamatok katalizator nelkul is megtortenhetnek. csak egyes reakciokhoz szukseges katalizator. a katalizator nalam fajlagos gravitaciot novelo tenyezo ami megvaltotatja az atomok elektronhelyan az elektronok tavolsagat igy olyan atomok is osszekapcsolodhatnak illetve elvalhatnak, amik kisebb gravitacios kornyezetben nem tennek.
az meg netto hulyeseg, ma bocs, hogy ket negativra toltodott proton (!) vonzodik egy semleges anyaghoz ezert 'elfelejtik' egymast taszitani. brrrrrr
"a kerdes elmeleti uton nem eldontheto. ha biologiai elem modosulas letezik, akkor az egeskor is megtortenhet igy nem tudhatjuk, h mikor tortent az valojaban. céliranyos kiserletekkel lehetne valami igazsagot kideriteni, de onmagaban az analizis erre nem alkalmas."
A "biologiai elem modosulas" nem egyszerű kémiai "egeskor" következik be, hanem a sejtben lévő, speciális körülmények között, ú.n. "bio-katalitikus" körülmények között, feltételek esetén történik meg.. (itt > 2:05 - 3:18 https://youtu.be/BD3Jr03oyGY?t=125
a kerdes elmeleti uton nem eldontheto. ha biologiai elem modosulas letezik, akkor az egeskor is megtortenhet igy nem tudhatjuk, h mikor tortent az valojaban.
celiranyos kiserletekkel lehetne valami igazsagot kideriteni, de onmagaban az analizis erre nem alkalmas.
"a novenyekben 'termelodo' elemek kerdese trukkos. ugyanis az elemek analizisehez tiszta oxigen jelenleteben kell az anyagot elegetni es a kepzodmenyeket lehet azutan kimutatni. igen am, de a magasabb homerseklet es az oxigen jelenlete idealis korulmeny a kemiai protonvaltozashoz. tehat nem megallapithato, h a kimutatott elemek mar a novenyben is ott voltak vagy csak az analizis soran keletkeztek."
Ha ez az "oxigen jelenleteben" égő anyag, "kemiai protonvaltozas"-a igaz lenne, akkor nem csak "novenyek" elégetésekor "keletkeznének új elemek" az "analizis soran" - szerintem... ;-/
a masodik bekezdest, vagyis a kemiai 'fuzio' lehetoseget kiegeszitenem annyival, hogy ez a valoszinuseg a foldi korulmenyeinkben ervenyes. mas gravitacios es homersekleti viszonyoknal lehet h kalcium sem termelodhet vagy akar meg uran is. tehat a folyamat erosen kornyezet fuggo.
igen, igazat beszel csak tevesen magyaraz. nala is az a hiba, h a meglevo elmeletekhez akarja igazitani a folyamatot.
a video elejen bemutatott kiserlet az pontosan ugy mukodik, ahogy a 457 hszem utolso bekezdese illetve utolso elotti bekezdes utolso szakasza leirja. van egy korkoros em hullam gerjesztes ami szetrobbantja a szenatomok magjait es azokbol keletkezo magok ill szabad protonok osszeallnak mas protonszamu magokka. de ez nem hidgfuzio, hanem tipikusan a fisszio kovetkezmenye. tehat ahogy en is irtam korabban, atommag bontassal lehet olyan szabad G reszecske hianyos kornyezetet teremteni, ahol a magok kozti taszito gravitacio lecsokken ill a taszito szakasz megszunik idolegesen.
amit az utan magyaraz, vagyis a kemiai fuzio, az szinte biztos h nem letezik. legfeljebb par protononkent szipkazhat be atommag protont, igy max szomszedos elemek generalodhatnak.
pl a sejtek elektromos tulajdonsagaiert (hivatalos neven ionossag, ami nem valos toltes***) a nagy mennyisegben jelen levo kalium a felelos. a kalim reakciok soran elektron telitettseg kepzodik. (pl a szivritmusert is a kalium a felelos) a kalium vizben koh lesz. a koh co2 jelenleteben k2co3 es viz lesz. de amikor felbomlik a koh, G reszecske szegeny kornyezet alakul ki a szabad h es szabad k kozott, ami az elektron telitett kornyezetben kalciumma allhat ossze. ehhez szukseg van meg egy em hullam gerjesztesre is, ami johet a napsugarzasbol, de akar a fold magnesessegenek fluktoaciojabol is.
tehat a kalcium kepzodes lehetseges, de ahogy haladunk a periodusos rendszerben jobbra es lefele, ugy csokken ennek a lehetosege. tehat szerintem pl ezusttel ez mar nem jon letre kemiai folyamat soran. kb a hidrogen-kalium-klor haromszogbe tartozoknak van erre eselye.
*** az ion kation onmagaban nem lehetseges allapotok. azert tunhet a letezesuk valosnak, mert ahogy korabban is utaltam ra, az elektron palya elektron szamanak valtozasakor, h kifele vagy befele a maghoz tortenik az elektron kidobas ill felvetel, az a kulso elektron mennyisegenek es az atom gravitacios tulajdonsagainak aranyatol fugg. igy az elektron palya szerkezete (milyen az elektronok egyensulyi tavolsaga egymashoz, az idealishoz kepest) szerint vannak atomok amik a kifele dobasra hajlamosak (ion) es vannak amik elnyelesre (kation).
a novenyekben 'termelodo' elemek kerdese trukkos. ugyanis az elemek analizisehez tiszta oxigen jelenleteben kell az anyagot elegetni es a kepzodmenyeket lehet azutan kimutatni. igen am, de a magasabb homerseklet es az oxigen jelenlete idealis korulmeny a kemiai protonvaltozashoz. tehat nem megallapithato, h a kimutatott elemek mar a novenyben is ott voltak vagy csak az analizis soran keletkeztek.
"ket barmely elem fuziojat energetikailag nem tartom lehetsegesnek, viszont az elkepzelheto, h egy proton ill hidrogen - esetleg mas kisebb protonszamu elem - ra tud kapcsolodni egy masik atom magjara alacsony homersekleten is, ha a kornyezet gravitacios valtozasanak sebessege elegendoen gyors."
Akkor szerinted, Egely Gy. igazat beszél itt ? > 02:51 - 03:37 ;-)
atgondoltam es tovabbra is fenntartom, h ket barmely elem fuziojat energetikailag nem tartom lehetsegesnek, viszont az elkepzelheto, h egy proton ill hidrogen - esetleg mas kisebb protonszamu elem - ra tud kapcsolodni egy masik atom magjara alacsony homersekleten is, ha a kornyezet gravitacios valtozasanak sebessege elegendoen gyors.
legyen egy hidrogenunk egy masik atomhoz kepest kozel, mondjuk kotesben. kapjon a rendszer egy aramlokest. az aram elektronjai megemelik a kornyezet gravitacios potencialjat. a nagyobb gravitaciohoz a P reszecskek nagyobb egyensulyi G szama tartozik, ezert az osszes elektron es proton G reszecske elnyelove valik. itt az elektron keletkezese annyiban jatszik szerepet, h ha a bevitt elektronok mennyisege es igy taszito ereje eleg nagy, akkor nem a mag mellol kepzodnek elektronok, hanem a bevitt elektronok allnak palyara, igy a hokepzodes lenyegesen kisebb.
amikor a P reszecskek elnyelik a G reszecskeket, akkor ok maguk nem engednek ki azokbol es igy ket P reszecske kozott megszunik ill jelentosen lecsokken a G reszecskek szama. mivel ezek a P reszecskek kozott mozgo G reszecskek adjak a gravitacios ero 'taszito' osszetevojet, igy az jelentosen lecsokkenhet, igy csak a gravitacios ero 'vonzo' tagja marad meg, az pedig a P reszecskeket osszerantja. a hidrogen magja osszekapcsolodik a masik atommal.
az altalad betett iv/2/8 abra fG fuggvenye lefele csuszik.
a folyamatnak lenyeges eleme az aramerosseg valtozasanak nagysaga es intenzitasa, mivel elegendo G reszecsket kell elnyelniuk a P reszecskeknek, hogy a ket P reszecske kozti terbol a G reszecskek tenylegesen ki is uruljenek, es ennek az allapotnak addig fenn is kell maradniak amig a hidrogen magja oda is er a masik maghoz.
a gravitacios potencial akkor is menovekedhet ha a rendszerben van egy nagy tomegu objektum es a molekulak a mozgasuk reven kerulnek hozza kozelebb, akkor annak gravitacios vonzasa eloidezhet egy folyamatis gravitacios novekedest, az pedig egy folyamatos G reszecske elnyelest.
illetve kemiai folyamatoknal az elemek molekulava osszeallasa noveli meg az osszesitett gravitacios potencialt.
ebben neked van gazad. en az energia termeles oldalarol gondolkodtam, arra nem alkalmas a fuzio. ha viszont maganak a fuzionak a lehetoseget nezzuk, akkor nem zarhato ki, h a kemiai reakcio termelhet annyi energiat, amennyit elvon a proton egyesules elektron lebomlasa. ideiglenesen visszavonom az idezett kijelentesemet es ezen meg elgondolkozok.
"barmilyen fuzio endoterm folyamat ezek szerint hideg fuzio sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges."
Igen, csak nem mindegy mennyi hő kell hozzá...!
Pl. a Fleischmann-Pons féle 'platinás-palládiumos-vízbontásos' hidegfúziós kísérlet 'elve' az, hogy lehetséges olyan anyagválasztás és 'geometriai'/technikai 'elrendezés', amivel nagyon kevés energia-bevitellel ('hővel'/vízbontás) megvalósítható a fúzió, mert a kialakított körülmények között a hidrogén atomok a 'szokásosnál' is közelebb kerülnek egymáshoz, és ott már csak egy viszonylag kis energia kell, hogy létrejöhessen a magfúzió - 'hidegen' !
;-)
Egely ugyanezt a hatást rezonanciával éri el - 'elérhetőbb' anyagválasztás mellett... ;-)
en az elmeletemre alapozva teszem a megallapitasaimat, az utobbiakban az altalunk kinyerheto energiaval kapcsolatban. az 'elmeleti' lehetoseg azt jelenti ilyenkor, h van olyan korulmeny amikor lehetseges egy esemeny. a 'gyakorlati' azt jelenti, hogy mi elo tudjuk allitani ezt az allapotot.
ezek szerint hideg fuzio sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges.
barmilyen fuzio endoterm folyamat.
a vizbontasos jelenseg nem meggyozo.
a kemiai folyamatokban is a hovaltozast az elektronok szamanak megvaltozasa okozza.
a vizbontaskor az oxigon vagy O2 vagy O3 formaban szabadulhat fel. az O3 nal nagyobb a gravitacios potencial igy nagyobb az elektronhely felulete, tobb elektront tartalmaz oxigenenkent mint az O2, vagyis az O3 kialakulasa tobb hovel jar. az O3 osszeallasahoz magasabb energiaszint (homerseklet) kell. tehat vizbontasnal eleg egy atmeneti energia tobblet, az megemeli az O3 termelodest, az megemeli a homersekletet igy a folyamat onfenntarto lesz.
a biologiai reszehez nem tudok mitmondani, a jelenseg korulmenyeirol semmi informaciot nem talaltam, igy ez mende monda szinten van.
"Készül már az energiakicsatoló-örökmozgó-ingyenenergiatermelő szerkezet?"
(a GONDOLKODÓK szellemi eredményeinélősködő, nagy 'belső ürességű', és ezt cinikus(-nak gondolt..) 'vicc'-ekkel 'kompenzáló' (f-hosszabbító érzés.. ;), 'tizenkettőegytucat', improduktív, átlag-középszer-tömegember reakciója...) ;-/
"a fuzio ... a kerdes csak az, hogy mekkora energiabevitel szukseges ahhoz, hogy a ket proton kozti taszito gravitaciot legyozzuk. ez alacsony homersekleten sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges. ugyanis ... az ellentetes erohatasok ... noveli a koztuk levo taszito gravitacio erosseget. tehat minel nagyobb az osszetolo ero annak nagyobb a taszito gravitacio."
"a fuzio ... alacsony homersekleten sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges."
Háát... "elmeletben" 'lehetséges', hogy "nem lehetseges" ;-) mert az elméleteket könnyű módosítani, de a "gyakorlatban"... ?! Hát azzal, 'tudnék' vitatkozni... !
De a leg-egyszerűbben 'azonosítható' 'ánomáliá', bizonyíték, az ú.n.: "biológiai transzmutáció" létére az, hogy a kikelő kiscsibe 'kalcium tartalma', a többszöröse, a megtermékenytett tojásban lévőnek... !
Ezeket az 'ánomáliákat' -- a "biológiai transzmutáció"-t -- Egely szerint, a sejtekben lévő, mitokondriumokban lezajló, ú.n. "proton-szivattyúk" teszik lelehetővé... ;-)
a hszek irasa kozben rajottem, h korabban, a fuzio fisszio temakorben hibat kovettem el. pont azt, amit sok masik kiserletnel es elmeletnel el szoktam itelni, mint gyakori hiba. vagyis megalltam az elso valosagosnak tuno megoldasnal es nem gondoltam tovabb. tehat amiket korabban irtam igazak, de az energiak nagysegrendje miatt nem azok a tenyleges okok a hovaltozasra. ezert most haragszom magamra, mert nem szoktam ezt elkovetni.
szoval most a fuzio fisszio valos energiatermelesi folyamata kovetkezik.
a G reszecske szam valtozasnal reszleteztem, h ha egy P reszecske tobblet G reszecsket vonz be vagy P reszecske formalodik G reszecske halmazbol, akkor a lelassulo G reszecskek mozgasi energiaja ho formajaban sugarzodik ki. illetve ha csokken a G reszecske szam vagy P reszecske feloszlik, akkor a kornyezet hul.
az elektronok a mag korul egy gombhelyon helyezkednek el illetve azon belul vannak a kisebb tomegu elektron kezdemenyek.
ha pl ket protont kettevalasztunk, akkor geometriai okokbol, a ket kulon protonnak nagyob elektronhely felulete van osszesen, mint a ketprotonos magnak. ezert mindketto kitermeli a telitett elektron helyhoz szukseges elektronokat. konnyen belathato, h ez sokkal tobb G reszecsket kot le elektronnak es elektron kezdemenynek, mint amennyi G reszecske szam valtozas van egy egy protonnal. tehat ezeknek az elektronna osszeallt es ezert jelentosen lelassult G reszecskek kisugarzott mozgasi energiaja adja a fisszio hotermelesenek donto reszet. es ez mar nem csak hoaramlas, hanem valos plussz energia a teljes terreszre nezve.
a fuzio pedig ennek az ellentettje, a keletkezett nagyobb protonszamu maghoz kevesebb elektron kell, elektron tobblet keletkezik. ha el tudjuk vezetni ezeket az elektronokat, akkor aramtermelesre alkalmas. a kerdes csak az, hogy mekkora energiabevitel szukseges ahhoz, hogy a ket proton kozti taszito gravitaciot legyozzuk. ez alacsony homersekleten sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges. ugyanis akar em hullammal, akar magneses tererosseggel probaljok osszetolni oket, az ellentetes erohatasok osszenyomjak a koztuk levo B reszecske anyagot, igy annak suruseg valtozasa homerseklet emelkedest okoz. ez megnoveli a ket proton kozt halado G reszecskek sebesseget, ami pedig noveli a koztuk levo taszito gravitacio erosseget. tehat minel nagyobb az osszetolo ero annak nagyobb a taszito gravitacio.
ahoz, hogy ket protont ossze tudjunk tolni, le kell csokkenteni a fajlagos gravitacios erot. ehhez viszont akkora homerseklet kell, h a plazma allapot bealljon. de mielott ez beall, az elektronok felszivodnak es nincs mit elvezetni, amikor a fuzio megtortenik. az elektronok felszivodasakor pedig hot von el a rendszerbol. amikor ujra visszaengedik a homersekletet arra a szintre, h a keletkezett mag elektronokat kepezhessen, akkor termelodik pillanatnyilag tobb ho, mint a pillanatnyilag bevitt energia, de ez kisebb, mint a korabban felszivodo elektronok energia elvonasa. tehat qz energia egyenleg mindig negativ.
amint korabban is irtam, a napban nem a fuzio adja az energiat, hanem az, hogy amikor a napot alkoto plazmabol protonok lepnek ki, akkor ezek a protonok, ha eleg tavol kerultek a naptol es a gravitacios ero mar lehetove teszi ezt, akkor kitermelik a szukseges elektron szamukat, ami hot termel. es ez a hotermeles nem a nap feluleten, hanem attol x tavolsagban tortenik meg.
