A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
"Viszont a teret lehet másként (fizikailag) is definiálni."
Nem lehet. Ha fizikailag létezik valami, akkor azt nem kell definiálni, mert méréssel, kísérletezéssel, megfigyeléssel megismerhető.
"Lehetséges, hogy a fizikai térben (felhőben) tárolódik a tudatunk azon része, ami éppen nincs aktiválva, vagyis nem gondolatként cikázik az agyunkban?"
Az emberi emlékezet úgy működik, mint a verem-memória. Az új ismeretek mindig a tetejére kerülnek és lejjebb nyomják a régieket. Ha valamit felidézel, akkor az ismért a tetejére kerül. Amit sohasem idézel fel, az lekerül a tudatalattiba.
Nikola Tesla azt írja, a matematikailag definiált térnek nincsenek tulajdonságai. Igaza van. Viszont a teret lehet másként (fizikailag) is definiálni. Például olyan tulajdonságokat rendelni hozzá, ami fizikai, vagyis erőt, mozgást, rezgést, kiterjedtséget, időbeliséget jelent. Az már más kérdés, hogy mindez kimutatható-e, a jelenlegi tudásunk szerint.
Az agyunkban lejátszódó biokémiai, fizikai folyamat eredménye a tudat, a gondolat. Ide tartornak az érzelmek, emlékek is amik időbeliséget hordoznak. Emlékezünk, felejtünk, majd egyszer csak újra emlékezünk eseményekre. Hová tűnik a felejtett emlék az agyunkból? Mondhatnánk, hogy felkerült a FELHŐBE, ahol tárolva van, de adott esetben lehívható. Az internet felhőjét, egy közös hálózati rendszer alkotja, amely tárolja az információkat. A TUDATUNK felhője, nem egy összekapcsolt adatrögzítő gépezet komplexum, csak hasonlít hozzá a működése szempontjából. Lehetséges, hogy a fizikai térben (felhőben) tárolódik a tudatunk azon része, ami éppen nincs aktiválva, vagyis nem gondolatként cikázik az agyunkban? ;-)
"Újra csak azt tudom mondani, hogy a gravitációs mező csak tömeggel rendelkező részecskékre hat, ha fotonnak nincs tömege, sehogyan sem hat rá."
Fotonok nincsenek. A gravitáció, mint erő, valóban csak tömeggel rendelkező testecskékre hat. Újra csak azt tudom mondani, hogy a gravitáció nem mint erő hat a fényre, hanem a mező inhomogenitása miatt hajlik el a fénysugár.
"Tesla okos ember volt, de nem tévedhetetlen."
Egyetértünk. De szerintem ebben az esetben nem tévedett.
"A jelet több csoport észlelte egymástól függetlenül, aztán fel is dolgozták, egymástól függetlenül."
Ők ugyanannak a csapatnak a tagjai. Nem is mondhatnának mást. Sajnos nincs független ellenőrző csapat.
nem buborék univerzum, hanem az egyenes és ezért végtelen univerzum minden pontján lokálisan keletkezik a sötét anyag és a sötét energia, amitől hasonló viselkedést mutat, mint ha buborék univerzum lenne, de ne az
Azt hiszem nem is olvastad végig ! - olvasd végig .
Az új elméletem szerint az ősrobbanás volt, de az ősrobbanás nem egy globális jelenség hanem lokális jelenség ! mindegyik galaxishoz tartozik agy pici tértágulás, és mivel kb. egyenletes a galaxisok eloszlása, ezért kb. a tértágulás egyenletesen adódik össze , amiről ezért könnyen azt lehet hinni, hogy az ősrobbanás globális hatás lenne !
Újra csak azt tudom mondani, hogy a gravitációs mező csak tömeggel rendelkező részecskékre hat, ha fotonnak nincs tömege, sehogyan sem hat rá.
Tesla okos ember volt, de nem tévedhetetlen.
A jelet több csoport észlelte egymástól függetlenül, aztán fel is dolgozták, egymástól függetlenül.
Persze simán lehet, hogy az elektromágneses kitörés később következett be 2 másodperccel. Ezért írtam, hogy nagyon várom a következő ilyen mázlis pillanatot.
"Pont ez a lényeg ha nulla tömegű a fény akkor nem hat rá a gravitációs mező. Sehogyan sem. Nem "töri", nem lassítja, nem téríti el."
Pont ez a lényeg, hogy a gravitációs mező inhomogenitása miatt hajlik meg a fénysugár.
Nem kell, hogy tömege legyen a fénynek. Nincs is.
"A térre viszont hat a gravitáció."
Ez a nagy tévedés. A valami nem hat a semmire. Ezt már Tesla is leírta.
"Nikola Tesla (1856-1943) szerb származású fizikus és feltalálóígy vélekedett: „…azt gondolom a teret nem lehet görbíteni azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül egyenértékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Hearald Tribune, September 11, 1932)"
Ezt bizonyára nem tanították neked az egyetemen.
"Írtam, hogy a gravitációs detektor észlelt egy jelet..."
A tér természetesen nem görbül úgy, ahogyan a gumilepedőn ábrázolni szokták, mert ehhoz kéne minimum még egy egy plusz térdimenzió. Viszont a legkisebb energiájú pálya képes görbülni háromdimenziós térben is, márpedig a fény a legkisebb energiájú pályán halad, ami egyenes.
Pont ez a lényeg ha nulla tömegű a fény akkor nem hat rá a gravitációs mező. Sehogyan sem. Nem "töri", nem lassítja, nem téríti el.
A térre viszont hat a gravitáció.
Az egy érdekes kérdés számomra, hogy vajon mi okozza, hogy az anyag hat a gravitációs mezőre, a gravitációs mező pedig a térre. Lehet, hogy van valami közös alapjuk. Lehet, hogy nincs.
Írtam, hogy a gravitációs detektor észlelt egy jelet, majd az elektromágneses sugárzást 2 másodperccel később észlelték 180 millió fényév távolságból. Lehet, hogy mégis van tömege a fénynek (fotonnak) és az abszolút sebesség a gravitációs hullámoké, és ehhez képes nagyon kicsivel lassabb a fény. Kiderül, ha más távolságból is észlelnek ilyesmit.
"Ha a fénynek nincs tömege, nem hat rá sem a homogén, sem az inhomogén gravitációs mező."
A fénynek nincs tömege, mert az egy hullámjelenség. Olyan, mint a hang. A hangnak van tömege? Nem a levegőnek, hanem a hangnak, mint hullámnak? Ugye nincs? Ugyanígy nincs tömege a fénynek sem.
Valójában a fényre nem a gravitációs erő hat, hanem az inhomogén mező ugyanúgy viselkedik, mint az inhomogén levegő, amelynek hely szerint változik a hőmérséklete és ezzel együtt a sűrűsége. Bizonyára láttál már délibábot, vagy rekkenő hőségben "vizes" utat? Na ezt a látványt, az inhomogén levegőben meghajló fénysugár okozza.
Az inhomogén gravitációs mező ugyanígy viselkedik. Olyan, mintha változó törésmutatójú közegben haladna a fénysugár. Erre nem csak én jöttem rá, már máshol is olvastam.
Tehát a fénynek nincs tömege, mégis meghajlik inhomogén mezőben.
"Viszont ha a gravitáció hat a térre (ami létező), akkor a térrel együtt görbül a fénysugár is."
A gravitáció, mint erő nem hat a fényre, mert a tér nem létezik a valóságban. A tér meggörbítése értelmetlen szójáték csupán. Erre már Jánossy Lajos is rájött.
"Vagy mégis van tömege a fénynek."
Nincs tömege a fénynek, mert nem tömeggel rendelkező részecskékből áll, hanem véges hosszúságú hullámszakaszokból. A fotonokról szóló mese egyébként is sántít, mert azt mondja, hogy a foton "nyugalmi" tömege nulla. Egy nulla tömegű valamire hogyan hat a gravitáció szerinted?
A jelenlegi fényelhajlással kapcsolatos számítások elvi hibásak, mert a Newtoni gravitációs képletet használják.
„A tér az semmi. Legalábbis fizikai szempontból. Nincsenek fizikai tulajdonságai, tehát mint anyagi valóság nem létezik.”
Folyton csak ezt hajtogatod, de hogy miből áll a fényközeg, arról kussolsz. Magad sem tudod, csak tagadod a mások véleményét. Így nem jutunk előbbre destrukt.:-(
"Ha csak arra gondolsz, hogy a tömeg bizony meghajlítja, hisz a fény is vele görbül, már van egy fizikai tulajdonsága."
A tér (geometriai tér), egy fogalom, amelyet az ember alkotott meg elvonatkoztatással, a testek nagyságából, távolságából és elhelyezkedési viszonyaiból. Ennek megfelelően nem tud görbülni, mert egy fogalom nem görbülhet el.
A fénysugár nem a tér görbesége miatt görbül el, hanem azért, mert változó (inhomogén) gravitációs mezőben halad, amikor egy égitest mellett megy el. Tehát a fény elgörbítését nem a tér görbesége okozza, hanem az inhomogén gravitációs mező.
A gravitációs mező már létező valóság, hiszen minden pontban mérhető erőssége és iránya van.
De megkérdezem: az üres térnek mennyi az erőssége és milyen az iránya?
Szerintem semmilyen. Mert egy fogalomnak nincsenek fizikai tulajdonságai.
Az éter (fényközeg) kimutatására több kísérletet végeztek.
A korai kísérletekkel nem sikerült kimutatni, de cáfolni sem. Csakis azt cáfolták, hogy a fényközeg abszolút nyugalomban van.
A későbbi kísérletek viszont igazolták a fényközeg létezését. Ilyen volt 1913-ban a Sagnac kísérlet, és 1925-ben a Michelson-Gale kísérlet.
"Namármost lehet azt is állítani, hogy a éter maga a tér, csak épp ez nem felel meg az eredeti definíciónak."
Valóban nem felel meg, de ilyet tudtommal nem is állított egyetlen értelmes ember sem. És valóban értelmetlen is lenne.
"A tér nem semmi, hanem olyan valami amiben terjed a gravitációs hullám, elektromágneses hullám."
A tér az semmi. Legalábbis fizikai szempontból. Nincsenek fizikai tulajdonságai, tehát mint anyagi valóság nem létezik. Persze, mint fogalom, úgy létezik. Ezért az üres térben nem terjedhet sem gravitációs hullám sem elektromágneses hullám. A hullámnak kell valamiféle anyagi közeg, amely képes a hullámzásra. A tér nem ilyen. Egy fogalom nem képes hullámokat közvetíteni.
Már írtam neked, hogy meg kellene szabadulnod az iskolában tanultaktól, mert az nem vezet sehova.
Dehogyisnem lehet ! Az "éter"/"fényközeg" az az 'alap valami', ami kell ahhoz, hogy valami létezőnek 'érzékelhető', létezhessen. (pl. (fény)hullám nem létezhet hullám-hordozó-közeg-'anyag' nélkül... - már úgy 'józan parasztész szerint'... ! ;)
" 2. két részecske nominálisan ekvivalens egy részecske két izéjével"
(ez 'tudományosan' egy kicsit 'pongyolára' sikeredett... ;) ;-/
" 3. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le. "szerencsére""
"szerencsére" ... ??! Vagyis Te sem 'hiszel' a rel.elm.-ben ? ;-)
" 4. fizikai jelenségeket Melyek lennének ezek: tételesen felsorolva ? "
Szerintem ezeket a "fizikai jelenségeket" -és magyarázataikat- Cseik részletesen leírta itt, és 'a másik' fórumon... ! ;-)
" A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le. "
Remélem, hogy ezt az igen rövid ('nyúlfarknyi') 'kritikádat' Cseik jobban fogja érteni mint én, mert nekem kissé 'kusza logikának' tűnik az írásod amit -ha igaz?!- a Kettős Elemes Univerzum hipotéziséről írtál.
(az 'nem baj', ha 'odabent' értelmesnek 'tűnik' amit leírtál, de azért 'nem árt', ha 'idekint' is megértik... ;) ;-/
