A jegybankelnök szerint a főváros messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól és saját képességeitől és lehetőségeitől is. Felvázolta, hogy változtatna ezen. A "Budapest-dilemmáról" ír a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Matolcsy György, aki szerint a fővárost fel kellene osztani több kisebb területre, és 600 ezerre kell csökkenteni a lakosságát, hogy fejlődőképesebb legyen a jövőben.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ugyanis Budapestet egyfajta kettősség jellemzi: "egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége".
Navracsics Tibor kezdésként egy gondolatkísérletet tett, hogy milyen lehet 2030-ra egy hipotetikus kormány hipotetikus jövőképe. A miniszter jelezte, némileg korlátozott a mozgástere, mert az előző kormány, amikor az uniós források felhasználását tervezte és ennek struktúráját körvonalazta, akkor azt az általános célkitűzést fogalmazta meg, hogy 2030-ra Magyarországnak az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kell tartoznia, és az uniós forrásokat is ebbe a szolgálatba kell állítani, ezek a források viszont egyelőre nem érkeznek.
A politikus a tagállamok fejlettségi szintjét az egy főre jutó GDP-átlag százalékában ábrázoló statisztikát prezentálva elmondta, Magyarországé nem a legmagasabb felzárkózási ütem, de nagy viharoktól mentesen, szépen lassan zárkózik az ország.
A régiós fejlettségi szintről kifejtette, az egész ország sikere Budapest sikere, ha Budapest sikeres város tud lenni, akkor az ország is sokkal nagyobb mértékben tud sikeres lenni. A fővárosnak rendkívül kiélezett nagyvárosi versenyben kell helytállnia, ezért fejlesztéspolitikai szempontból ugyanolyan mértékű, ám más típusú segítségre van szüksége Budapestnek, mint a többi régiónak. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a kevésbé fejlett régiók támogatása nem jelentheti azt, hogy a jobban álló régiókat akadályozzák.
Igaza van Karacsonynak. A tervet mar kimondtak, Orban most a nagy gyozelmi brussael es nyugat ellenes szovegevel meg is csinalja
Nem választhatnak többé a budapestiek főpolgármestert 2024-től, Mondta Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, szerinte az ellenzék hibát követett el, amikor kiállt a háború támogatása mellett, a főpolgármesteri szereppel kapcsolatban pedig borúlátó: legvalószínűbbnek azt tartja, hogy maradnak az önkormányzatot sújtó elvonások, és Budapest szép lassan elvérzik. Szerinte érdemes arra is készülni, hogy 2024-ben nem lesznek önkormányzati választások olyan formában, ahogy megszoktuk, talán a közvetlen főpolgármester-választást is megszüntetik.
Népszavazási kezdeményezést nyújtott be szerdán az Opre Roma Demokrata Néppárt a Nemzeti Választási Irodához (NVI) - írta meg az MNO. Céljuk nem kevesebb, mint hogy önálló cigány tartomány jöjjön létre négy északkelet-magyarországi megyében: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Heves megyékben. A cél nem új, korábban is beszélt már erről Kamarás István, a párt vezetője.
Így van, vagyis az 1950-es döntés elsősorban közigazgatású változtatás volt, és nem a főváros lakosságának felduzzasztása volt a cél. Valójában az a trend, amit ennek a döntrésnek tulajdonítanak, valójában a reformkorban kezdődött, és 1920-ig folyamatosan tartott, miközben Budapest lakossága 80 ezerről 1 millió körülire emelkedett, és egy európai nagyhatalom egyik legfontosabb centrumává vált. Azóta bekövetkezett időkben a mostanival együtt három olyamn rezsim is működött, ami csökkenteni akarta Budapest jelentőségét, gazdasági és kulturális befolyását.
Az 1950- ben hozzacsatolt varosreszekkel egyutt mar akkor is 1,6-1,7 millioan eltek a kesobbi Budapesten. A vilaghaboruban meg csokkent is a lakossag. Az 1950- es bovites inkabn visszafogta a lakossagnovelest, mert igy az uj hozzacsatoltbkeruletekben is korlatozhattak a videkrol bekoltozest. A nyolcvanas evekig is ot ev alberleti vagyunkasszalloi ittlakas kellett ahhoz hogy valaki lakast vehesse vahy berlakast kaphasson.
1941-ben 1 164 963 volt az akkori Budapest lakosságszáma, csak közben volt egy világháború, példéul Budapest két hónapos ostromával. Összehasonlításul más magyar nagyvárosok lakosságszámának alakulása 1941 és 1990 között:
Debrecen
1941: 124 148
1990: 212 235 (+70%)
Miskolc
1941: 115 397
1990: 196 442 (+70%)
Szeged
1941: 110 740
1990: 169 930 (53%)
Győr
1941: 69 583
1990: 129 331 (85%)
Budapest
1941: 1 164 963
1990: 2 016 774 (73%)
Beleszámítva a közigazgatási átalakítást is, nagyjából annyit változott a szocializmus alatt arányaiban a főváros lakosságának a száma, mint az ország többi nagyvárosának átlaga.
Az 1870- es evekben amikor osszetakoltak budat peste es obudat Budapestte, meg nem is voltak nalunk kommonistak, csak par kosza szocdem, de ok nem vettek reszt atakolasban. Aztan gondosan el kellett veszteni ket vilghaborut, hogy kelloen kis orszagnak legyen a fovarosa
zerint ugyanis Budapestet egyfajta kettősség jellemzi: "egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége".
Gondolom, az a cél, hogy a szétdarabolt város részei ne összefogjanak, hanem egymással versenyezzenek, ezt kell versenyképességen érteni. Oszd meg és uralkodj.
Értem, és nem állítottam erről mást, csak annyit, hogy ilyen néven valóban élt történelmi személyiség. Emellett - sajnálatos módon - nem tartok lépést, sem Ungváry Krisztián történész - tudományi,- és írói munkásságával, sem másik - egyéb történelemtudománnyal intézményesen foglalkozó személyiségek
által közreadott publikációkkal. A XX. század történelmét jó részben felmenőim ismeretei és az általuk közöltek alapján igyekszem megítélni - általában, a század 60 - as éveitől kezdődően pedig már, tizen
- évesként - volt annyi belátásom, hogy ne kelljen mások prezentációjára támaszkodnom.
