Demeter Szilárd: L. Simon László 25 éves költői jubileumára
Hétfőn ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban L. Simon László 25 éves költői jubileumát. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának első verseskötete 1996-ban jelent meg. Az ünnepségen Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte L. Simon Lászlót.
rendben van akármilyen video terjesztése? akármit lehet terjeszteni? nem kell semmilyen korlát arra vonatkozólag, h milyen tartalom mehet ki a nyilvánosság elé?
Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.
Demeter Szilárd még a NER történetében is rendkívüli villámkarriert futott be a kormányzati hátszélnek köszönhetően. Két évvel azután, hogy kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatói posztjára, majd kormánybiztosnak, az idén megjelent parlamenti és kormánydöntések nyomán már közvetve és közvetlenül az ő irányítása alá kerül a hazai kultúrpolitika szinte minden fontosabb intézménye. A központosítás itt is hasonló modellt követ, mint az egyetemek és főiskolák esetében: a kultúrpolitika intézményeit egy nagyobb alapítványhoz csoportosítják át, így ezek gyakorlatilag kikerülnek a korábbi állami irányítás alól.
A magyar kortárs irodalom 80 százalékának kikukázásáról szóló, elhíresült minapi mondatai után Demeter Szilárd a Válasz Online hasábjain határolódik el önmagától. Lapunknak küldött írásában a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője egyúttal kifejti, mit tekint feladatának és mit nem – már ami a kortárs magyar irodalmat illeti. Spoiler: a támogatások odaítélését nem tekinti annak. Minthogy lapunk nagyhangú trollkodásra nem, értelmes és vitatható gondolatokra azonban mindig nyitott, közöljük Demeter alábbi írását –vitaindítóként.
Mészáros Lőrinc első felesége festményeit és verseit mutatta be a közönségnek, a csütörtök esti kiállításmegnyitóról - ahol megjelent Kelemen Beatrix új kedvese, Joshi Bharat tévés is - a Magyar Hang készített riportot.
A tárlaton Kelemen Beatrix és a helyi festő, Ágh Gyula Mihály munkáit állítják ki a bicskei önkormányzat tulajdonában álló galériában, a bicskei polgármester pedig másodállásban a Kelemen Beatrix által tulajdonolt Life TV igazgatósági tagja. A kiállítást a polgármester nyitotta meg, beszédében a művészt következetesen csak Beusnak nevezte, és azt mondta, Beusnak többször volt már közös kiállítása Ágh Gyula Istvánnal.
„Az érzéseid bújnak ki a kezed alól” - mondta Bálint Istvánné polgármester már Kelemen Beatrix művészetét elemezve. „A te érzéseid töltenek fel bennünket.”
"Vajon mi lenne, ha egy sportért felelős tótumfaktum azt nyilatkozná, hogy utálja a focit?"
Félreérted (félremagyarázod??). Itt nem a művészet utálásáról van szó, hanem a magyartalan magyar művészek iránti antipátiáról. A kertészákosokról, spírókról, kornissokról, alföldikről, stb. Hosszú a sor, nagyon hosszú.....
Nem a magyar kultúráról van itt szó. Nagyon nem. Sőt, pont fordítva. A magyartalan kultúráról van itt szó, hogy azt ne írjam, hogy magyarellenes. És igen, ebbe a kultúrába sorolta magát a művészvilág 80 %-a. MINIMUM? 80 %-a.
Hát ez itt a probléma,és jó, hogy végre valaki kimondta.
És mostmár a spírófélék mehetnek gsoroshoz apanázsért, ha már a magyarok nem elég jók neki.
Én nem vagyok fideszes, mert szerintem nem sok. A százalék nagyon is pontos, talán a 80 % még kevés is. Bődületes ballippsi uralom van a művészek világában. Lást az MMA megalakulását. Ott nem sikerült nekik elsőre korlátlan uralmat szerezni, hát elkezdték rögtön köpködni.....a kezükben levő média felhasználásával. Mocskos állatok, menjenek kukázni, ahelyett, hogy az adófizetők pénzén nyalják a globalista gsorosék seggét fényesre.
"Le akarjuk rombolni a múzeumokat, a könyvtárakat, az akadémiák minden fajtáját, és harcolni akarunk az erkölcsösködés, a nőmozgalom és minden megalkuvó vagy hasznos hitványság ellen" - írták Marinetti és társai 1909-ben a A futurizmus kiáltványában.
Sokminden volt ebben a szövegben - dafke polgárpukkasztás és poshadt kispolgáriság éppúgy, mint ifjúi hevület és pattanásos éretlenség. De akkor és ott érdekes, lendületes dolog volt az olasz futurzimus, még ha sokban suta, béna és erőltetett is. Valami új volt, aztán az olasz fasizmus - nem meglepő - intézményesítette, és antikolva bépítette retrográd, hatásvadász, buta kulisszáiba. Ugyanez a szöveg egy ízig-vérig retrográd, tehetségtelen kis kesztyűbáb szájából 2021-ben már végképp nevetségesen hangzik. Demeter a sértődött nímand, akit mindig kiröhögtek. Magát vérbő irodalmárnak, pirospozsgás utcai harcosnak álmodta, de a tükörből csak önnön sápkóros keskenysége és lapossága nézett vele szembe. Most kapott egy játszóteret, ahol úgy érzi, bosszút állhat, mint a homokozó ura, aki komoly lépéseket tesz a mászóka megszerzése felé is, és titkon a libikókára kacsingat.
