Az utóbbi időben hazánkban is egyre több érzékenyítő médiatartalmat kapunk, miszerint a bolygónk megmentése érdekében változtassunk életmódunkon. Szokjunk le a húsevésről? Nem! Az embernek kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásra van szüksége.
Ez ma már nem vitatott, A magas hőkezeléssel, hidrogénezéssel, szolventekkel előállított margarin a többszörösen telítettlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajokhoz hasonlóan (szója, kukorica, napraforgó, repce, etc) konkrétan méreg.
Nem csak azért, mert (bár ez vitatott) egészségtelen lenne, hanem az előállítás externáliái semmivel sem környezetkímélőbbek (SŐT!!!!), mint egy természetes tejzsírból készült vaj egyszerű előállítása. Ami gyakorlatilag helyi termék, nem utazik ezerkilométereket az alapanyag.
A pálmaolaj a sütőmargarinok legnépszerűbb alapanyaga, amelyet minden termékben megtaláltunk. A húsz vizsgált termékből egy esetben található RSPO jelölés a csomagoláson, amely azt jelzi, hogy a pálmaolajat fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó forrásból szerzik be, vagyis a termelők és a környezet kizsákmányolása nélkül. Noha a dokumentációk szerint több termékben is felhasználtak RSPO jelölésű alapanyagot, a terméken ezt mégsem emelték ki.
Repceolajat szintén minden termék tartalmazott. Ez az összetételét tekintve egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag olaj elterjedt alapanyaga a majonézeknek, szószoknak, semleges ízének köszönhetően.
A harmadik leggyakoribb alapanyag a kókuszolaj, vagy kókuszzsír a margarin előállítás során. Ez a szobahőmérsékleten szilárd növényi zsír manapság nagy népszerűségnek örvend, a kozmetikai ipar és az élelmiszeripar is előszeretettel használja, bár nagyobb részben telített zsírsavakat tartalmaz.
A napraforgóolaj csak a negyedik legnépszerűbb alapanyag, mindössze 10 vizsgált termékben került felhasználásra, ami talán meglepő, hiszen étolajként rendszerint napraforgóolajat használunk a magyar háztartásokban.
És azt mondják nekem: a boltban nézzem meg, hogy kókuszolaj van-e a termékben, amit meg akarok venni. Miről beszélünk? Miért nincs még feketelistán az olajpálma? Miért kell az utolsó talpalatnyi földet és az esőerdőt beszántani Délkelet-Ázsiában?
Ha olyan lennék, mint ő, azt kívánnám etesse a saját gyerekét ezzel a készítménnyel. De mivel én normális vagyok és van némi erkölcsi érzékem is, csak őt etetném 10-15 évig műhusival. Mondjuk, nem vagyok benne biztos, hogy élne még 10 év múlva is. Valószínűleg előbb elvinné a rák.
A környezeti hatásokat tekintve a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy az in vitro – azaz laboratóriumi körülmények közötti – ”laborhús” előállítás nem nyújt környezeti előnyt a valódi hús előállításához képest.
...
Még nem világos, hogy a tenyésztett ”hús” előállítása éghajlati szempontból fenntarthatóbb alternatívát kínál-e a hagyományos húselőállításnál. Nem mindenkit győzött meg annyira a tenyésztett ”hús” kapcsán hangoztatott pozitív ”zöld lábnyom”, sőt egyesek arra figyelmeztetnek, hogy a technológia több kárt okozhat, mint hasznot.
..
Szükség van a mesterségesen előállított ”hús” termelési folyamatának részletes és átlátható elemzésére (LCA). A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a tenyésztett ”hús” előállítása nem nyújt környezeti előnyt a természetes húselőállításhoz képest.
..
A már rendelkezésre álló tanulmányok kimutatták, hogy a sejtek tenyésztésére használt bioreaktorok sok energiát használnak fel, igen magas CO2-kibocsátással. A gyakorlatban a laboratóriumban tenyésztett ”hús” előállítása kezdetben ugyan kisebb mértékű környezeti terhelést okozhat, mint az állattenyésztés, de ez a különbség azonban hosszú távon eltűnik
..
Fentieken túl elmondható, hogy nagyon gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a laboratóriumi ”hús” tenyésztés energiaigényes folyamat, és olyan vegyületek és molekulák felhasználásával jár, amelyek általában nem engedélyezettek az állattenyésztésben, mint például a növekedési hormonok és az antibiotikumok.
Ameddig ez csak egy publikáció, addig a hitelessége sem nagyobb annál, amelyik az ellenkezőjét állította. De hátha több kutatócsoport is rákattan a témára.
Amúgy az étkezés hatásával kapcsolatos vizsgálatoknál nagy probléma, hogy elég laza megfigyeléseken alapulnak (mivel etikai okból szigorúbb emberkísérletek nem nagyon lehetnek), és túl sok a tisztázatlan tényező, amelyek bármelyike kihathat az eredményre. Például bizonyos táplálékok fogyasztása összefügghet azzal, mennyire jellemző az egészséges életmód a fogyasztóival, és a táplálékon kívüli tényezők miatt más az egészségi állapotuk.
